Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Mindennek ára van

Egyes amerikai egyetemeken létezik olyan tantárgy, ami a szerelem közgazdaságtanával foglalkozik. Hiszen a legtöbb ember szeretné megtalálni a párját, ezért igyekszik tetszetős lenni mások számára, elsősorban a kiszemeltje számára.

Megpróbál kitűnni valamivel, a többieknél vonzóbbnak látszani. Hogy ezt ki hogyan éri el, az mindenkinek a személyiségéből fakad. Számunkra azonban a dolog logikája érdekes, mégpedig az, hogy olyan verseny alakul ki az emberek között, melynek során megpróbálnak népszerűek, megnyerőek lenni.

A népszerűség népszerűsítése

A cégek igyekeznek mindent elkövetni azért, hogy a vásárlók az ő árujuk, kínálatuk, szolgáltatásuk mellett döntsenek, hiszen minden egyes vásárlás növeli a vállalkozások bevételét. Ehhez számtalan eszköz áll a rendelkezésükre, melyekkel elárasztanak bennünket, fogyasztókat. Elég, ha csak szétnézünk a környezetünkben, vagy megnyitjuk a postafiókunkat, nem egy reklámújságon, hírlevélen, szórólapon akadhat meg a szemünk, melyek szinte már fel sem tűnnek. De akkor sincs ez másként, ha bekapcsoljuk a televíziót vagy a rádiót, hiszen ezekből a médiumokból is ömlenek ránk a különféle reklámok. Vajon mennyire hatnak ránk ezek a promóciós anyagok? Vajon hány olyan terméket találunk az otthonunkban, melyek mellett azért döntöttünk, mert meggyőzött bennünket az áru hirdetése? A piacon verseny van, minden cég arra törekszik, hogy a lehető legtöbb fogyasztó az ő termékét válassza. Azonban előfordulhat, hogy míg egy cég úgy hirdeti a portékáját, hogy az olcsóbb más vállalkozás hasonló termékénél, vagy magasabb minőséget képvisel, mint amit a versenytársak kínálnak, a valóság ezzel nincs összhangban. Mivel egyes cégek kereskedelmi kommunikációjának fogyasztókra gyakorolt hatása a döntéshozatalnak nem a racionális oldalát célozza meg, a fogyasztóknak nincs lehetőségük ésszerűen dönteni arról, hogy egy bizonyos terméket mely forgalmazótól vásároljanak meg. Gondoljunk csak bele, vajon valóban szükségünk van mindazon holmira, melyet a bevásárlókosarunkba teszünk? Avagy biztos, hogy pont azokat a termékeket kell megvásárolnunk, melyekért pénzt adunk ki? A vállalatok ezirányú piaci magatartása korlátozza a gazdasági verseny tisztaságát. Mivel ezeket a helyzeteket a fogyasztók ritkán veszik észre, és még kevésbé tudatosul bennük káros hatásuk, érdemes megismerni a legtipikusabb versenyt korlátozó helyzeteket, hogy felismerjük azokat, és tehessünk ellenük.

Az árak bűvöletében

A magasabb ár magasabb minőséget takar? Alacsonyabb árért silányabb terméket kapunk? Egy fogyasztói döntéseket vizsgáló kutatás például kimutatta, hogy hajlamosak vagyunk egy kedvezményesebb árú italt kevésbé finomnak tartani, mint azt, amelyik drágább címkével van ellátva, nem tudva arról, hogy a két pohárban azonos ital van. A termékek ára ilyen egyszerűen befolyásolhatja döntéseinket. A cégek pedig ezt gyakran kihasználják termékeik beárazása során. Hiszen sokszor előfordul, hogy szívesebben veszünk meg egy drágább terméket bízva annak jobb minőségében, de arra is számtalan példát találunk, hogy az olcsóbb portékát választjuk, hiszen a kedvező ár csábítóan hathat a döntéshozatal során. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint az a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, mely valótlan tényt tartalmaz, vagy valós tényt oly módon jelenít meg, hogy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte vonatkozásában.

Tiltott reklámozás

Ahogy fentebb is utaltunk rá, a fogyasztókat gyakran a termékek reklámja, hirdetése győzi meg arról, hogy megvásárolják azt. Azonban vannak olyan árucikkek, melyek reklámozását jogszabály tiltja, vagy korlátozza. Ilyenek többek között a vényköteles gyógyszerek, valamint az az alkohol- és nikotin tartalmú termékek is. Ezeknek az áruknak a megvásárlásra nem lehet hirdetés útján buzdítani a vásárlókat. Azonban nemcsak a termék természete miatt érhet reklámozási korlátozás egy céget, hanem olyan tekintetben is, hogy mely korcsoportot célozza meg kereskedelmi kommunikáció révén. A gyermekek és fiatalkorúak nem befolyásolhatók reklámok által, hiszen egy gyermek nem tud különbséget tenni a felnőtt világból érkező különböző felhívások között.

 

Hazai termék

A vásárlók egy része szívesen részesíti előnyben a hazánkban, vagy hazánkhoz közel előállított termékeket, hiszen ezzel egyrészt támogatja az itteni munkaerőt, másrészt a környezetet is védi oly módon, hogy az általa vásárolt termék kisebb utat jár be, így nem szennyezi a természetet. Az érveket pedig még sorolhatnánk. Azt hinnénk, hogy az árucikkek származási helyét könnyen megállapíthatjuk, hiszen ez az információ fel van tüntetve a termék csomagolásán. Azonban a Gazdasági Versenyhivatal az elmúlt években több olyan eljárást is folytatott cégek ellen, melyek portékájukat megjelölték a „magyar termék” címkével, de nem feleltek meg azon kritériumoknak, melyek lehetővé teszik a címke használatát. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény értelmében az a kereskedelmi gyakorlat megtévesztő, mely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt oly módon jelenít meg, hogy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru származási helye vagy eredete vonatkozásában, és ezáltal a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Az utolsó darabok

Ha olyan terméket készülünk a kosarunkba dobni, melyet elsősorban azért választunk, mert csak korlátozott számban elérhető, ajánlott megállni egy pillanatra, mielőtt leemelnénk a polcról, és érdemes elgondolkodni, hogy valóban szükségünk van-e az adott termékre, vagy az érzelmeink kerekedtek felül. Azt pedig végképp érdemes megfontolni, hogy akár több ilyen terméket is megvásároljunk azon a címen, hogy mivel már nem sokáig férhetünk hozzá, jó lesz bespájzolni belőle. Egy fogyasztói kutatás eredménye szerint egy üzletben egy adott termék mellé bizonyos napokon kitettek egy táblát, amin az állt, hogy az áruból egy vevő maximum tizenkét darabot vásárolhat. Voltak olyan napok is, amikor ez a tábla lekerült a polcról. A kutatás eredménye szerint a vevők átlagosan két és félszer többet vásároltak az árucikkből, amikor az korlátozott számban volt elérhető. Ha a korlátozás ténye indokolatlan, vagy az adott termék korlátlanul hozzáférhető, de ennek ellenére úgy állítja be a terméket árusító cég, hogy csak bizonyos mennyiségben vásárolható, a vállalkozás jogtalanul jár el, hiszen ezzel a magatartásával korlátozza a szabad piaci versenyt.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság