Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Verseny mindenhol

Matek, töri, rajz, ének, és még sorolhatnám a tantárgyakat, melyekben rendszeresen tartanak versenyeket, de ha jobban belegondolunk, az élet más területén is találkozunk hasonló helyzetekkel. Talán nem hiszitek, de az igazi verseny csak az iskola után jön.

A munka világa számos versenyszituációba kényszerít majd titeket, de szerencsére európai uniós polgárként sok könnyebbség áll rendelkezésetekre. Hogyan lehet a tiszta és szabad versenyt elősegíteni? A versenyszabályozás, az EU-s és magyar versenyjog, illetve versenytörvény témában most tiszta (és szabad) vizet öntünk a pohárba.

A piac működését is törvények szabályozzák, hozzájárulva a szabad verseny kialakulásához és fenntartásához. A versenyt korlátozó, torzító magatartásokkal kapcsolatos szabályokat a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény foglalja magába. Az angol „compliance” (megfelelés) kifejezés jelzi, hogy egy adott vállalat működése során mennyiben törekszik arra, hogy a jogszabályok szerint, azoknak megfelelve járjon el. Mindezt a gazdasági/piaci verseny esetén versenyjogi megfelelésnek nevezzük.

A piaci versenynek több formája van. A két szélsőséges formája a tökéletes verseny és a tiszta monopólium, de emellett más összetételű piacok is léteznek. A gyakorlat azonban az mutatja, hogy tökéletes verseny a valóságban nem létezik.

Egy termék piaci jellegét, formáit több szempont alapján ítélhetjük meg. Például hogymennyien vannak az eladók és a vevők. Lehet ugye túl sok eladó és kevés vevő – ekkor az árak alacsonyak lesznek, hiszen túl sok portékát akarnak a kevés vevőnek eladni, így mi, vevők „diktáljuk” az árat. Ha viszont kevés a termék, de sok a vevő, aki vágyik rá, akkor jó magas árat lehet kérni érte. Kiegyensúlyozott is lehet a piac, amikor az eladók nagyjából ki tudják elégíteni a vevők igényeit, így sem hiány nem lesz a termékből, sem túlkínálat. Az is szempont lehet, hogy könnyű vagy nehéz egy új termelőnek (vagy vásárlónak) belépni a piacra, például, hogy mennyire bonyolult és költséges a termék előállítása, vagy hogy van-e annyi termék a piacon, ami egy új vevőt is elláthat. Lényeges az is, hogy egy-egy szereplő egyedül tudja-e befolyásolni a piaci árat.(Pl. ha az okostelefonok drágák, de jön egy új termék, amelyet olcsón adnak, az csökkenti-e a többi termék árát is, vagy sem.)

Tökéletes verseny, tiszta monopólium, oligopólium

Elsőként ismerkedjünk meg a tökéletes verseny fogalmával. Ez az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be- és kilépés. Tökéletes verseny (kompetitív piac) alakul ki egy termék piacán, ha sok kis eladó és kis vevő van. Ekkor egyikőjük sem képes egyedül befolyásolni a piacot. Nagy számuk miatt megegyezni nem tudnak, s ha valamelyikük felemelné az árat, nem vásárolnának tőle, ha valamelyikük csökkentené, a piac elnyelné a kínálatát, de annak kis mértéke miatt nem befolyásolná az egész piacot. (Ilyenek például a kínai árusok piacai a városokban.) A tökéletes versenyben tehát a piaci szereplők számára az ár külső adottság.

A szabad be- és kilépésnek két fő akadálya lehet. Az egyik a jogi akadályok, ha például állami, környezetvédelmi stb. engedélyek szükségesek a termeléshez (pl. bányászat), illetve a pénzügyi-gazdasági feltételek, mondjuk, ha óriási tőkét kell induláskor befektetni gépek vásárlására, vagy más beruházásra. Tökéletes verseny esetén azonban, mint például a tyúktojás piacán a belépéshez elég néhány tojó megvétele befektetésnek, és a tartásukat is csak a szomszédok akadályozhatják.

A következő tisztázandó fogalom a monopolisztikus verseny. A monopolizált piac kifejezést használjuk akkor, amikor a tiszta verseny feltételei hiányoznak. Ez azt jelenti, hogy csak néhány (kevés) nagyvállalat van a piacon. A monopolpiac különleges esete a tiszta monopólium, amikor egyetlen termelőre szűkül egy termék piaca. Ilyen volt sokáig például a postai szolgáltatás – levelet csak és kizárólag a Magyar Postával tudtál küldeni. Ha egy vállalat egyedüli eladója valamely terméknek vagy szolgáltatásnak, sem hazai, sem külföldi versenytársai nincsenek (vagy olyan kicsik, hogy nem befolyásolják a piacát), akkor monopol szerepet játszik. Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a terméknek az adott piacon.

Harmadik fontos fogalom az oligopólium, ami modern gazdaságok legelterjedtebb, nem tökéletesen versenyző piaci típusát jelenti. Ez átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között, ugyanis kevés, egymást ismerő, egymáshoz alkalmazkodni képes vállalat verseng egymással. Az oligopol piacon a tiszta monopóliumnál alacsonyabb ár és nagyobb kínálat alakul ki azonos feltételek mellett. Ilyen például az okostelefonok piaca. Persze, mindenki esküszik egy gyártóra, de valójában nagyon hasonló tudású és minőségű készülékek versengenek egymással, a gyárak lépést tartanak a fejlesztésekben.

Hasznos a verseny

A verseny gazdaságilag és társadalmilag is hasznos, mert vele a piaci szereplők és az ország polgárai is nyernek. A verseny korlátozása, esetleg kizárása ezt a nyereséget csökkenti. A verseny melletti érvek között soroljuk a hatékonyság ösztönzését, a fogyasztói jólét és az életszínvonal növekedését, a gazdaság hosszú távú fejlődését, egyszóval a megfelelő verseny jótékony hatásait a piacra. Így kedvezőbb árakat, nagyobb termékválasztékot, jobb minőségű árukat és innovációs törekvést kapunk a vállalkozások részéről. Ezért a valódi kérdés az, hogy a cégek a minél jobb eredményt milyen eszközökkel érik el: tisztességes módon, a mindenkire vonatkozó szabályok betartásával, nyílt feltételek között, vagy a szabályok megkerülésével, áthágásával, mások és a gazdaság, azaz az ország kárára. Itt a sportot tudnánk példaként említeni, hiszen ott is elvárjuk, hogy mindenki egyenlő feltételek mellett mérettessen meg, ezért tilos például doppingolni, vagy két méterrel a többiek előtt rajtolni. Ugyanezt kell elérnünk a gazdasági versenyben is.

Elengedhetetlen versenyszabályozás

A versenyszabályozás szükségességét szolgáljákmindazon törvények és intézkedések, amelyek a monopol pozíciók kialakulását akadályozzák, vagy a verseny élénkítését támogatják olyan piacokon, ahol a termelés mérete, a termelési költségek nem indokolják monopolpiac kialakulását, megtűrését. Törvénytelen, ha két vagy több versenytárs vállalat szerződést, vagy burkolt megegyezést köt az árak egyeztetett kialakítására, a piaci felosztásra, egyéb versenytársak kizárására.

TILOS:

·                    Árkartell alkalmazása:a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása.

·                    A piacfelosztás:a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárás, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozása.

·                    A versenytársak közötti, a versenyeztetéssel kapcsolatos összejátszás.

·                    Kizáró egyezmények kötése: pl. olyan feltétellel szerződni egy kereskedővállalatnak, amely megtiltja, hogy versenytársaktól is vásárolható hasonló termék. (pl.: tilos szerződésben kikötni, hogy akkor kap „A” üdítőt, ha vállalja, hogy „B”-t soha nem árul).

·                    Az árukapcsolás: annak kikötése, hogy az egyik árut csak akkor kapja meg, ha a másikat is megvásárolja.

·                    A tisztességtelen piaci magatartás (megtévesztő tájékoztatás, hírnévrontás, utánzás).

·                    A fogyasztók megtévesztése: valótlan tényt közölni az áruról (anyagösszetétel, származási hely, címke stb.).

·                    Árengedményt úgy imitálni, hogy egy nem létező magas árat áthúzva, egy ehhez képest adott árengedményt feltüntetni.

·                    A gazdasági erőfölénnyel visszaélni.

·                    Dömpingár alkalmazása: a vállalat nem viheti a termékét a költségeinél alacsonyabb áron egy piacra óriási mennyiségben.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság