Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Az első diákújságírók a bankok bankjában

A Magyar Nemzeti Bank tekintélyt parancsoló épületét, és az Állami Pénzverő Rt. üzemét vette be ezúttal a DUE Kulissza Gerilla Brigádja 2005. november 18-án. Az épület környékét rengeteg rendőr őrzi, de a csapat a lehetetlent nem ismerve bepillanthatott "a bankok bankjának" színfalai mögé is.

Cél az árstabilitás

A diákújságírókat elsőként az MNB szóvivője köszöntötte. Missura Gábor elmondta, hogy a DUE és a jegybank által közösen szervezett esemény eddig példátlan, ám a jövőben minden évben szívesen látják az ifjú zsurnalisztákat. Hozzátette: néhány éve még egyáltalán nem kommunikáltak a közvéleménnyel, hiszen ügyfeleik kizárólag a kereskedelmi bankok, és nem a magánszemélyek. Időközben azonban felismerték, hogy az emberek nem ismerik kellőképpen tevékenységüket. Kifejtette, hogy legfontosabb céljuk az infláció alacsony szinten tartása, ami most hozzávetőleg 3 százalékot jelent. A pénzromlás mérése úgynevezett "fogyasztói kosár" összeállításával történik.

A Magyar Nemzeti Bank tárolja az állam pénztartalékait, ma már nem aranyban, hanem devizában, ami jelenleg 14 milliárd eurót tesz ki. Ezt az összeget természetesen nem csupán a forgalmas belvárosi utca biztonságos alagsorában őrzik, hanem két titkos, hegybe süllyesztett raktárban is. Mivel a pénzforgalom ma már jórészt digitális, a számítógépes rendszernek is nagyon védettnek kell lennie, ezért a dolgozók sajnálatára az internethasználatot is korlátozzák: csak előre bejelentett oldalt tekinthetnek meg, és nem tölthetnek le, illetve fel programokat.

A bank további feladata a bankónyomtatás és a pénzverés, illetve a fizetési rendszer működésének biztosítása. Mindezentúl foglalkoznak különböző statisztikák készítésével és nyilvánosságra hozatalával is. Három év adatai alapján megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság után a  Nemzeti Bankban bíznak az emberek legjobban - az Országgyűlésben viszont a legkevésbé... A jegybank jelenleg 850 főt foglalkoztat, ami jelentős csökkenés a 2001-es 1300 alkalmazotthoz képest - ez azzal magyarázható, hogy az intézményből kivált a többi között az Államkincstár és néhány kereskedelmi bank személyzete is. Meglehetősen nehéz dolga van annak, akinek legnagyobb álma az MNB-ben dolgozni, ugyanis vágyai megvalósításához az itthoni Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után külföldön is részt kell vennie ilyen képzésben, majd hosszú évek tapasztalatszerzése következik, és ha szakmájában a legjobb, akkor van esélye bekerülni ennek a nagy múltú banknak az alkalmazottai közé.

Séta a pénz palotájában

Az épületben Böröcz Szilvia, a Kommunikációs Főosztály munkatársa vezette körbe a DUE delegációját. Megtudhattuk, hogy idén kettős évfordulót ünnepelhetnek, emlékeznek ugyanis a tervező, Alpár Ignác 150. születésnapjára, és a Magyar Nemzeti Bank száz éves épületére, amely egyike azoknak, amelyek eredetileg is banknak készültek. Előtte kaszárnya volt a helyén, amit leromboltak, aztán a dualizmus korában az Osztrák-Magyar Bank magyarországi leányvállalata írt ki pályázatot építkezésre. Az épület eklektikus stílusban készült neoreneszánsz és neogótikus elemekkel. Antik monumentalizmust sugároz, és biztonságérzetet nyújt. Az idők folyamán a három emeletet még eggyel bővítették, de például a Róth Miksa tervezte ólomablakok eredetiek. Az alsó emeletet a búzavirág motívum kíséri végig, a középsőt a bogáncs, a harmadikat a vadgesztenye díszíti. Megtekinthettük ezen kívül a Monteáris Tanács üléseinek otthont adó, festményekkel díszített, exkluzív nagy tanácstermet és a Popovics termet.

A Magyar Nemzeti Bank 2004-ben megnyitott földszinti Látogatóközpontját bárki bejárhatja. A történeti éremkiállítások mellett egyéb érdekes szolgáltatásokat is igénybe lehet venni: mi is készítettünk saját önarcképes bankjegyet, vertünk emlékérmét, megemeltünk egy hozzávetőlegesen 40 millió forintot érő, 12 kilogrammos aranytömböt, és egy elmés szerkezettel megmértük, hogy a súlyunk alapján mennyit érünk aranyban, forintban és euróban. Igy tudtuk meg, hogy egyesületünk elnöke milyen drága ember: Kecskés István aranyban számolva 209 millió 250 ezer forintot ér!

Milliókat kaptunk a jegybank elnökétől

A Látogatóközpont bejárása után után Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke fogadta a duésokat. A mindvégig rendkívül kedves, jó humorú és közvetlen modorú házigazdának bizonyuló bankvezető elmagyarázta, hogy az MNB független a kormánytól, tehát a mindenkori kabinettől nem fogadhat el utasításokat, és csak a Frankfurtban székelő uniós Központi Bankkal konzultál. Kiderült az is, hogy a bankjegyek nyomtatása igen jó üzlet, ugyanis egy 20 ezer forintos bankó előállítása 43 forintba (!) kerül. A bankjegyeken számos biztonsági jelet helyeznek el, de a pénzhamisítók elleni harc is állandó küzdelmet jelent. Az euró bevezetésével a forint természetesen megszűnik, de az új pénz bankjegyeit már nem Magyarországon fogják előállítani. "Kis ország, kevés pénzre van szükség" - mondta Járai, így hazánk küldföldről vásárol majd papír eurót. Az euróérméket, tehát a fémpénzt azonban itthon fogják gyártani, megtervezésére pályázatot írnak ki. A legnagyobb eldöntendő kérdés, hogy mi, vagy ki legyen az új pénz hátoldalán? A többi között ezen érmék verdéjének épül  az MNB új "főhadiszállása" Dél-Pesten, a reptér, a vasút és az autópálya közelében. A mostani épület ugyanis száz év alatt elavult, az udvart és bejáratát például lovaskocsik, nem pedig a nagy pénzszállító autók számára tervezték.

Az euróbevezetés után a forintbankókat természetesen megsemmisítik, de már most is zúznak be pénzt. Erre a sorsra jutnak a sérült és régi bankjegyek, amelyeket ezresével apró, konfettire emlékeztető szeletekre darabolják, ebből egy tömör "brikettet" nyomnak, zacskóba teszik, majd elégetik. Járai Zsigmond a DUE-csapat minden tagját megajándékozta egy-egy, minimum 5-10 millió forintot "érő" darált pénzzel.

Ömlött a pénz a lábunk elé

A Magyar Nemzeti Bank központi épülete után a Népligetnél található Pénzverdét is meglátogattuk, ahol az Állami Pénzverő Rt. vezérigazgatója fogadta csapatunkat. Gaál Ferenc összefoglalta a verde történetét az 1328-as alapítású, szakmai elődnek tekintett Körmöcbányai Pénzverdétől egészen a jövőbeli tervekig. Jelenleg a forgalomban lévő pénzeken kívül a többi között előállítanak emlékérméket, saját és egyedi megrendelésre készült, illetve exportra is gyártott pénzérméket. 2004-ben például Ciprusra szállítottak. A verde stabil gárdával dolgozik, ugyanis az itt alkalmazandó ismereteket nem lehet máshol megszerezni. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a magyar pénzérméket precíz, finom megmunkáltság és konzervativizmus jellemzi. Érdekes, hogy minél nagyobb az idegenforgalom, annál több érmét kell verni, mivel a turisták a szökőkutakba dobálják, illetve emlékbe hazaviszik a megmaradt darabokat.

Az euró bevezetése miatt természetesen a magyar forint érméket is meg kell majd semmisíteni, ezt valószínűleg egy erre készített roncsoló géppel végzik majd el. Diákújságírói kérdésre elhangzott, hogy a forintérméket nem olvasztják-e bele az euróba, mivel a közös európai pénznek mindenhol egyforma súlyúnak, anyagúnak, formájúnak és kidolgozásúnak kell lennie, hogy minden uniós országban használni lehessen, akár az automatákban is. A verde már készült az eurógyártásra, bár a közös pénz hazai bevezetésének dátuma is komoly viták tárgya, ez azonban tőlük független folyamat.

Rövid sétánk az üzemterületen, Harmat István műszaki igazgató és Halász István főművezető kalauzolásával folytatódott. Láttuk, hogy az érmetervek először gipszből, majd acélkeménységű műgyantából készülnek. A precizitás itt is alapkövetelmény, hiszen minden alkalommal pontosan ugyanolyan érméket kell gyártani, mint az előző szériákban. Egy perc alatt kb. ötszáz érmét tudnak készíteni. A "lapkák", tehát a kerek fémlapok jókora fémhordókban, hajón érkeznek Dél-Koreából. Döbbenten láttuk, hogy minden darabot (!) megszámolnak - természetesen géppel, mégpedig a biztonság kedvéért kétszer is. A nyilvántartás rendkívül szigorú, a biztonsági követelmények nemkülönben. Saját pénzt tilos bevinni az üzembe, kilépéskor pedig bennünket is átvizsgáltak.

Az üzemben az emlékérmek gyártásába is betekinthettünk: itt akár egyetlen szösz, folt vagy bármilyen hiba selejtté teszi a szemfárasztó munkával készült munkadarabot.

Az üzem bejárása után Horváth Teréz kereskedelmi igazgató kíséretében egy golyós présen kis érmét készíthettünk. Fél napos utazásunk ezzel ért véget a pénz varázslatos világában.

Habók Lilla

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság