Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Csak SZJA, más semmi

Milyen adót kell fizetni a diákmunkánk után? Hogy kell bevallani az adót? Mi a helyzet, ha külföldi munkavállaláson törjük a fejünket? A DUE Tallózónak Izer Norbert, adószabályozásért és szám-vitelért felelős helyettes államtitkár beszélt ezekről a kérdésekről.

Minden bevétel után adózunk, így a diákmunka után is. Miért adózunk, és nagyjából hány százalékról beszélhetünk?

A közteherviselés elvi alapja, hogy az államnak vannak olyan feladatai, amiket finanszírozni kell, és nem lehet egyedileg beárazni. Gondolok itt az egészségügyre, oktatásra, honvédelemre. Az adón kívül a közteherviselés másik tipikus formája a járulék, vagy járadék fizetése. Ezek azért mások, mint az adó, mert az adóért cserébe közvetlenül nem kap az adózó ellenszolgáltatást, míg ez utóbbiakért igen. Példa erre a nyugdíj-, vagy egészségbiztosítási járulék. Amennyiben a diák iskolaszövetkezetben dolgozik, csak SZJA-t (személyi jövedelemadót) kell fizetnie, ami ma Magyarországon 15%. Erre azért van lehetőség, mert a legtöbb szolgáltatásra illetve ellátásra a diákok a tanulói jogviszonyuk alapján eleve jogosultak.

Milyen jellegű munkaviszonyokról beszélhetünk még?

Fontos megemlíteni, hogy diákok csak 16 éves koruktól dolgozhatnak. Bár 15 és 16 éves kor közt vannak megengedő szabályok, ez alatt csak különleges esetben vállalhatunk munkát, példa erre egy reklámfilm, vagy színházi szereplés. További lehetőség a munkaviszony, amikor a diák egy céggel vagy egy vállalkozással köt szerződést. Ekkor már az egyéb járulékokat is fizetnie kell, ami összesen 18,5% az adón túl.

Ha jól látom, nem minden esetben adott százalékról beszélünk, olykor fix összegről. Milyen jellegű munkák tartoznak ide?

Fix összegről egyszerűbb konstrukciók esetén beszélünk. Ebből kettőt említenék meg, az egyszerűsített foglalkoztatást, és a háztartási munkát. Előbbibe főként az idénymunkák tartoznak, míg a másodikba a gyerekfelügyelet, korrepetálás vagy a takarítás. A különbség a kettő között, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás esetén a befizetendő összegeket naponta kell fizetnie a munkáltatónak, a háztartási munka esetén ellenben havonta. A diák ezután adómentes jövedelmet kap, nincs vele dolga.

Külföldi munkavállalás esetén hogyan adózik a diák?

Ez egy fokkal bonyolultabb, ott már a külföldi szabályokat is figyelembe kell venni. Ami problémát szokott jelenteni, az az adózás helye. A két országnak általában van egy megállapodása az adóztatás jogára vonatkozóan. A leggyakoribb megoldás, hogy a diák a munkavégzés helyén adózik, és az egyéb járulékokat az állampolgárságának megfelelő országban fizeti be.

Milyen dolga van a diáknak az adóbevallással?

A NAV minden magánszemély adóbevallását, pontosabban annak tervezetét elkészíti, ezért alapesetben külön teendője nincs vele a diáknak. Ha viszont olyan bevételt is szerez a diák, amiről az adóhatóságnak nincs információja (pl. lakáskiadás vagy lakásértékesítés), akkor viszont ezt le kell jelentenie pluszban. Az adóbevallás jóváhagyása vagy kiegészítése az ügyfélkapuval rendelkező diákok számára egyébként teljesen elektronikusan is végezhető. Természetesen adója kétszer 1%-t a diák is felajánlhatja egy civil szervezetnek illetve egy egyháznak.

(Springer Barnabás)

A cikk megjelenését a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatta.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság