Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

A Föld és az ember: Ki a tettes és a ki az áldozat?

Köd a nagyváros felett, szelektív tárolók mellé halmozott hulladék és szemét, arcunkba csapó füst. A föld állapotáról, hajlamosak vagyunk átsiklani felette, legyintéssel elhessenteni a katasztrófahelyzetet. Pedig mi is tehetünk azért, hogy a bolygónk biztonságosabb legyen, mi pedig egészségesebbek.

Ha környezeti ártalmakról beszélünk, mindig ember okozta problémákkal, veszély- helyzetekkel, katasztrófákkal szembesülünk. A nagyvárosokban mindez komplexen fordul elő: egy felmérés például már az 1980-as évek Budapestjén is kiemelkedő por- és légszennyezettséget mért, valamint a zaj is jelentősen rombolta az életkörülményeket. Közel 40 év alatt a helyzet rosszabbra fordult, és már a kisebb településeken is megjelentek ezek az ártalmak. Hogy hogyan?

Nos, a légszennyezés nem újkeletű probléma: a gőzvontatás, a széntelepi munkák megjelenésével London és az angliai bányászvárosok és kikötők jelentős részét már a XIX. századra hatalmas fekete füst borította. A helyzet azóta látszólag javult, de a WHO frissen publikált felmérése szerint évente 7 millió ember hal meg a szennyezett levegő belélegzése, vagy annak következményei miatt. A szakértők mindeközben mikro- kórokozók támadására figyelmeztetnek.

Ismeretes, hogy a műanyagok lebomlási ideje igen hosszú, ezért több országban – köztük hazánkban is – a műanyag szatyrok betiltását tervezik, hogy kevesebb jusson ezekből a tárgyakból kereskedelmi forgalomba. Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. elnöke elmondta, ezek az anyagok nem bomlanak le, csak mikroszkopikus méretűvé alakulnak. Ezután pedig bekerülnek a táplálékláncba, így végül az emberi szervezetre is ártalmasak lehetnek. Nem is beszélve arról, hogy az óceánok áramlásai a folyókból érkező műanyagszennyeződést hatalmas, ország nagyságú szigetekké állítják össze. A szakértő szerint a megoldás a mi kezünkben van – pontosabban lehetne – a szó szoros értelmében: ha vászontáskákat használnánk, sokkal tartósabb megoldást választanánk, amelyek így akár évtizedekig használatban maradhatnának.

A műanyag italospalackok is kiválthatók lennének üvegpalackkal, melynek érdekében a környezetvédők támogatják a betétdíj- visszafizetési rendszert. Egy visszaváltott üveget ugyanis átlagosan negyvenszer tud újratölteni a gyártó! Az élet szinte minden területén használt káros műanyag eszközök többsége szerencsére kiváltható. A szemétszállítás ma már szinte mindenhol adott, a közterületek higiéniájáért egyre többet tesznek a fenntartók. A városok és falvak között azonban még mindig jelentős különbségek tapasztalhatóak a szelektív hulladéklerakók használatának gyakoriságában, a lakosság többsége azonban már bízik ebben a környezetkímélő, újrahasznosítást pártoló módszerben. Dr. Somosi György bioetikai kutató az évtized elején rámutatott egy kevésbé ismert tényre: a környezeti zaj a hipertónia, vagyis a magas vérnyomásban szenvedők esélyeit rontja. Magyarországon, ahol a hipertónia a lakosság nagyjából egyharmadát érinti, hatalmas szükség lenne egy átfogó zajcsökkentési programra, például zajvédő ernyők tudatos használatára.

Tulajdonképpen minden, ami a környezetünkben történik, kisebb vagy nagyobb mértékben befolyással van az életminőségünkre, testi és lelki egészségünkre. Érdemes az apró dolgoknak is jelentőséget tulajdonítani, mert meglepően nagy változást lehet elérni. Ha például a szomszéd minden este hangosan hallgat zenét, és nem tudsz elaludni, nagyon hamar kimerült leszel, amitől romlik a teljesítményed, az egészséged, a hangulatod. Figyelj oda a környezetedre, magadra, és tedd meg azokat az apró dolgokat, amik segítenek az egészségesebb, biztonságosabb, fenntartható környezet kialakításában!

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság