Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Magyarország kulturális örökségei

Nem tudod mi hungarikum és mi az? Itt egy kis összefoglaló számos érdekességgel!

Az 1970-es években budapesti néptáncosok, koreográfusok próbáltak meg adaptálni egy táncházat. Azt vették észre, hogy a táncosok a koreográfiától nem tudnak elszakadni, és egyáltalán nem tudnak improvizálni. Emiatt Martin György és Tímár Sándor olyan pedagógiai módszert (táncház módszer) dolgoztak ki, amellyel a felgyűjtött táncok az eredetihez hűen és élvezhetően megtanulhatók. Mindehhez hozzájárult Halmos Béla és Sebő Ferenc, akik felvállalták az autentikus népzene elsajátítását, ezzel együtt megvalósította a kialakulóban lévő táncházak zenei kíséretének alapját is. Minek köszönhető a módszer népszerűsége? Nyilvánossá tették a táncházat a laikus emberek számára is, feltételezték, hogy bárki el tudja sajátítani az egyes tánclépéseket. A táncház a magyar fiatalság identitáskereső mozgalma. Népzenei és néptáncmozgalomként indult, azonban a 80-as évekre népművészeti megmozdulássá nőtte ki magát, amelynek köszönhetően az emberek hátat fordítottak az az egyre zsúfoltabb nagyvárosoknak, és egy emberközelibb világot választottak. A határon túli magyaroknál is egyre elterjedtebbé váltak a táncházak, itt – a kisebbségi léthelyzetből fakadóan – még erősebb volt a nemzeti jelleg kihangsúlyozása. A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő emberek farsangi alakoskodása. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami köszönhető a fantasztikus maszkoknak és jelmezeknek. A magyarság solymászati múltja több mint ezer évre tekint vissza, hozzá tartozik a magyarságtudathoz, és végigvonult egész történelmünkön.

A solymászathoz tartozik a ragadozó madarak és a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása és felnevelése, a tradicionális solymászati felszerelések elkészítése és a hagyományok ápolása. A Kassai-módszer célja a rég elfeledett harci művészetnek az újjáélesztése. A lovasíjásznak azt a szintet kell elérnie, amelyet őseink magukénak tudhattak. Vágtató ló hátáról a ló sebességétől függetlenül gyors és pontos lövéseket kell leadni előre, oldalra, hátrafelé 180 fokos szöget bezárva. A nyolcvanas évek végén Kassai Lajos dolgozta ki a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában.

A 19. század végén alakult ki a matyó hímzés, aminek főbb ismertető jelei, hogy színes, szabadrajzú és térkitöltő, amelyet lakástextileken, valamint vászon és bőr viseletükön egyaránt alkalmaznak. A sok motívum között legjellegzetesebb a matyó rózsa, a színes virágminta bútorfestésben is főszerepet kap. A karakteres matyó népviseletet ma is szívesen felöltik a különböző helyi közösségek tagjai hagyományőrző és más ünnepi rendezvényeken.

 

A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze. 1243-ben kezdték el építeni, ostromolták a mongolok, a tatárok és a törökök is. A második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. 1946 kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A háborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették. De nem csak a Budai várnegyed hungarikum: Az Andrássy út Budapest legpatinásabb útja és nem mellékesen 2002 óta, az alatta futó Millenniumi Földalatti Vasúttal, azaz a Kisföldalattival együtt a világörökség része. A több mint két kilométeres út a belváros szívét, a Deák Ferenc teret köti össze a Hősök terével.

Az egyik leghíresebb hungarikum a Kodály-módszer, a névadó, Kodály Zoltán a 20. század egyik legnagyobb magyar gondolkodója volt, de a módszer megalkotója nem ő. Viszont egészen bizonyos, hogy nélküle nem született volna meg, illetve nem ebben a formában látott volna napvilágot a zenepedagógia ezen ága. A módszer nem jelent mást, mint az úgynevezett szolmizáció használatát, azaz bizonyos skálafokokhoz bizonyos szótagok hozzárendelését. És hogy a magyarságtudathoz a zene mennyire hozzátartozik, azt a Száz Tagú Cigányzenekar is jól bizonyítja. Ez a világon egyedülálló együttes 1985-ben alakult meg. Tagjai főleg cigány származású muzsikusok, a komolyzene mellett tradicionális magyar cigánymuzsikákát is játszanak. Nevével ellentétben megalakulásakor 140 tagja volt, ma összesen 138 van.

A halasi csipke elkészítése nagyon aprólékos és időigényes. Hófehér, leheletfinom cérnával és a szinte láthatatlan tűvel csinálják, készítésének titkát csak a beavatottak, a halasi csipkevarrók ismerik. A csipkevarrás egyedülálló technikája nemzedékről-nemzedékre száll, és e tudással a Csipkeház kiváló népi iparművészek alkotják meg cérnából a csodát Kiskunhalason. Bár a technika már több mint 110 éves, a csipkék mégis minden évben új motívumokkal bővülnek, melyekben a hagyomány a jelenkor értékeivel társul. A magyar állam ajándékaként számos nemzetközi kiválóság és előkelőség kapott halasi csipkét. Többek között magáénak tudhat ezekből az egyedülálló művészi darabokból néhányat a japán császárné, II. Erzsébet brit királynő, és George Bush volt amerikai elnök felesége is. Halasi csipkét kapott ajándékba az 1996-ban Magyarországra látogató II. János Pál pápa is.

A tokaji borvidék összesen 27 települést foglal magába, a terület a világ első zárt borvidéke volt. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a borvidéket a világörökség részévé is nyilvánítsák Gróf Széchenyi István szellemi hagyatékának viszont nem lehet egyetlen földrajzi, vagy intézményi helyet megjelölni.

 Az egész Kárpát-medencében, sőt még azon is túl fellelhetőek Széchenyi István tevékenységének, hagyatékának eredményei, bizonyítékai. Gróf Széchenyi István hatalmas és páratlan életműve nem csak a saját korában volt kiemelkedő, hanem manapság az utókor számára is igen fontos értékeket hordozó forrás. Cselekvő hazaszeretete minden magyar számára példaértékű: nem véletlenül nevezték őt a leghívebb és a legnagyobb magyarnak. Írásai, szellemi tevékenysége és megvalósult projektjei révén kezdődött a modern polgári Magyarország kiépítése.

Sok mindent megemlítettünk, de jó, ha tudod, hogy a kulturális örökségeink itt még közel sem értek véget: hungarikumnak számít a Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő-tó, a herendi porcelán, a magyar operett, a kalocsai népművészet, a klasszikus magyar nóta, a tárogató, a Vizsolyi Biblia, a 9-11. századi magyar íj,  a magyar cimbalom, a magyar tanya,  a magyar huszár, a Pálos rend és a  Hollóházi porcelán is.

 

(Tőkés Bernadett)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság