Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Óvatosan a képekkel a neten

Naponta milliónyi képet küldünk világszerte. Az más kérdés, hogy nem mindegyik kerül jó kézbe. Segítünk, hogyan lehet biztonságosan képet küldeni

Sokszor kifejezetten menőnek számítanak azok, akik sok képet töltenek fel magukról a közösségi oldalakra, vagy éppen mindennapi tevékenységeikről, legyen az egy program a baráti társasággal, vagy egy családi nyaralás. Fontos szempont azonban, hogy csak olyan képet posztolj magadról, amelyet a jövőben sem fogsz szégyellni. Jó teszt ennek eldöntésére, hogy elképzeled, egy állásinterjún csekkolják a közösségi oldalakra feltett képeidet. Ha szerinted ott nem ciki az adott kép, akkor maradhat. Az intim fotók, vagy bensőséges helyzetekben készült képek nem a széles nyilvánosságot illetik meg, ezért ezeket semmiképpen se oszd meg nyilvánosan, bármennyire is szeretnéd világgá kürtölni boldogságod. Elküldeni is csak a legmegbízhatóbb barátaidnak küldd. Minden ember, legyen felnőtt vagy gyermek, rendelkezik személyiségi jogokkal, aminek része a képmásához való jog. Ez azt jelenti, hogy róla felvétel, fotó, hangfelvétel stb.

csak akkor készülhet és azt akkor hozhatják nyilvánosságra, ha ő – vagy gyermekek esetén 14. éves kor alatt a törvényes képviselője – abba beleegyezik. Ellenkező esetben tilos lefilmezni, lefotózni az adott személyt, ugyanis jogi lépéseket indíthat sérelem esetén. Éppen ezért csak olyan képet szabad posztolnod az osztálytársaidról, barátaidról, amelyet ők is láttak, számukra sem kínos, ha megjelenik, és beleegyeznek, hogy megoszd azt. Mindenképp kérdezd meg őket, mielőtt rákattintasz a közzétételre! Ugyanakkor védekezz magad is azok ellen, akik nem tartják be ezt a szabályt: a közösségi oldalakon már beállítható, hogy ha valaki megjelöl Téged egy képen, az látható-e nyilvánosan vagy sem.A Kék Vonal Alapítvány szerint a fiatalok 20%-a küldött vagy kapott már erotikus tartalmú fotót, azaz volt része már sextingben.

Ők azt javasolják – és mi, diákújságírók is egyetértünk ezzel –, hogy ilyen érzékeny tartalmat soha ne küldj magadról, mert a küldés után elveszíted a kontrollt, a felvétel percek alatt bárhová felkerülhet a neten. Arról nem is beszélve, hogy bár az adott pillanatban úgy érezheted, ez a szerelem örökre szól, ha összevesztek mégis, a képed felhasználható lesz arra, hogy kínos helyzetbe hozzanak. Több olyan esetet is ismerünk, melyben a felelőtlen képhasználat következménye iskolaváltás, költözés, vagy önveszélyes magatartás lett. Gyakori jelenségként tapasztaljuk, hogy többek értéktárgyaikról, pénzükről töltenek fel képeket közösségi oldalukra.

Semmiképpen sem javasolt anyagi javainkkal, vagyonunkkal (például egy nagy értékű, új telefonnal) érkedni, hiszen ez egy felhívás a tolvajok, betörők számára. Sosem tudhatjuk, kihez jut el tartalmunk. Az utóbbi években kedves szokássá vált barátainkat születésnapjukon online felköszönteni néhány nyilvános, ciki kép segítségével. Bár az esetek többségében nincs szó rossz szándékról, fontos, hogy a túlzások elkerülhetők legyenek. Ma már olyan magas színvonalú a képszerkesztő szoftverek működése, hogy szinte bárkit rá lehet montírozni bármely másik felvételen idegenek arcára. Ilyen tények tudatában érdemes tudatosan bánni fényképeiddel, annak ellenére is, hogy a tökéletes adatvédelem még így sem garantált. Azt is érdemes tudni, hogy ha valaki készít egy képet, megilleti őt annak szerzői joga. Innentől kezdve csak ő maga használhatja fel ezeket a felvételeket, fotókat, és az, akinek engedélyt ad. Más platformon való bemutatáshoz engedélyt kell kérni az eredeti képet készítő személytől. Fel kell tüntetni, hogy nem saját munka, és azt is, hogy ki a készítő, így elkerülhetők a félreértések.

(Lami Krisztofer)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság