Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Árulkodó árulóoldalak

Fake news, egészen ismerős szókapcsolat. De hogyan is találkozunk vele a gyakorlatban?

Az álhír nem újkeletű probléma, az újságok XVII-XVIII. századi megjelenése óta fel-felbukkannak. Általában tudatosan gyártott hamis információkról van szó, melyeknek korábban csupán a dezinformálás volt a célja, vagyis az, hogy aki megkapja, az helytelenül informálódjon. Háborús helyzetben vagy a szövevényes, nemzetek közti diplomáciában igen nagy szerepe volt, és ma is tetten érhető bizonyos államok között. Az álhírek, vagy angol nevén a „fake news”, akár politikai döntések meghozatalában is befolyásolhatják az állampolgárokat. A kamuhíreknek azonban van már egy másik fontos szerepe is: egyre több bevételt hoz gyártóinak. Hazánkban nemrég egy tanárnőről derült ki, hogy hazugságon alapuló oldalak gyártásából él, ráadásul rengeteg pénzt keres vele. Ez úgy lehetséges, hogy az álhíreket ontó oldalakon rengeteg hirdetést helyeznek el. A weblap létrehozója, tulajdonosa annál több pénzt kap a hirdetőktől, minél több a megtekintés. Ily módon bőséges összeget szerez hiszékeny emberek átveréséből.

Az álhírekre szakosodott magyar oldalak közül a mindenegyben.blog vezet az olvasottságban. Ez volt az első portálok egyike, amelynek olvasottságában hatalmas szerepe volt a közösségi oldalaknak. Ahogy a legtöbb álhírportálon, itt is előfordulnak valós információk, ám kiforgatva tálalják őket, vagy régi, elavult híreket írnak meg újként. Ezek a cikkek a közösségi oldalakon „vírusként” terjednek, a megosztások által jutnak el sok-sok felhasználóhoz.

Címük figyelemfelkeltő, sok esetben nagy betűkkel van írva, és akár 1-2 mondat hosszúságúak is lehetnek. Az illusztrációként használt kép általában sokkoló vagy megdöbbentő, esetleg csicsássága miatt vonzza oda a szemet. Árulkodó lehet a hibás helyesírás, a rengeteg felkiáltójel és a tiritarka cím is. Ha ilyen típusú tálalásban egy megdöbbentő hírrel találkozol – például egy közismert személy halálhírével –, amelyről nem tudod eldönteni, igaz-e, mindenképpen keresd fel az általad ismert hírportálokat. Ha azokon nem találod ugyanezt a hírt, információt, vélhetően félrevezetésről van szó. Az internetet sokan a mai napig a legmegbízhatóbb hírforrásnak tekintik, holott valójában ez a legkönnyebben formálható, leggyorsabban változó médiaplatform.

Gondoljunk csak arra, hogy a Wikipédián, a legnépszerűbb online enciklopédián (amelyet túl sokan olyan hiteles forrásnak tartanak, hogy például dolgozatokra is készülnek fel a segítségével) hosszú évekig szerepelt egy szócikk egy 1640-41-es portugál-indiai háborúról, ami valójában meg sem történt. Sokan azt gondolják, csak a szörfölésben tapasztalatlanabb, idősebb generációk dőlnek be legkönnyebben, pedig valójában a fiatalok, sőt a legfiatalabbak vannak kitéve legjobban ennek a veszélynek.

Az urbanlegends.hu minden évben összegyűjti az álhírekre szakosodott weboldalak listáját. Marinov Iván 2004-ben alapította az oldalt, rendszerint külön cikkekben magyarázza meg vagy leplezi le a téves infókat. Mottója az álhírek ellen való küzdelem fontossága és a kritikai gondolkodás fejlesztése. Böngészés közben néha ide is érdemes felnézned. De a lényeg: az információkat mindig több helyen ellenőrizd, mielőtt elhiszel valami fontos dolgot!

(Lami Krisztofer)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság