Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Gundel Takács Gábor: Olyan álmom nincs, ami nélkül nem tudnék élni

Játék határok nélkül. Emlékeztek? Kedvencem a rókás játék volt, habár már nem tudnám felidézni a szabályokat. Gundel Takács Gábor most a DUE-sokkal játszik egy Maradj talpon!-t.

 

Játék határok nélkül. Emlékeztek? Kedvencem a rókás játék volt, habár már nem tudnám felidézni a szabályokat. Azt viszont igen, hogy a férfi műsorvezetőnek milyen jellegzetes hangja volt, mindig a képernyő elé csábított minket nagymamámmal, és együtt szurkoltunk a csapatoknak. Gundel Takács Gábor most a DUE-sokkal játszik egy Maradj talpon!-t.

 

Otthon is szeret játszani, vagy csak a stúdiókban?

Szeretek otthon is játszani. Múlt hétvégén a kisebbik fiammal egy ölre menő futballcsatát vívtunk az udvaron, de nálunk nyaraláskor nagy kártyacsaták is zajlanak. Mostanában már kevés rá az idő, inkább ez a baj.

 

Hálát ad a kudarcaiért – nyilatkozta egyszer. Mit értsünk ez alatt?

A kudarcokból részben tanulni lehet, részben pedig helyre teszik kicsit az embert. Egy kudarc akkor következik be, ha valaki nem jó úton jár, ha olyasmit csinál, ami nem neki való, vagy amit nem jól végez. A kudarcok mindig visszatoszogálják az embert arra az útra, ami neki való, amit a legjobban tud csinálni. Nagyon szerettem volna színházzal foglalkozni, színész lenni, de volt jó néhány kudarcom, amik mind afelé tereltek, hogy végül ne legyek az. Most, sok-sok évvel később úgy gondolom, hogy ez így volt jó, mert valószínűleg egy közepes és boldogtalan színész lettem volna. Ezek a kudarcok voltak azok, amik visszapofoztak egy másik útra, amin szerintem én most jól vagyok. A helyemen vagyok most az életben.

 

Ettől függetlenül van olyan álomszerep, álomkarakter, amit szívesen magára öltene?

Ezen nem gondolkodtam még, mert ezt a színházdolgot én már elengedtem. Ugyanakkor van az m1-en a Mindenből egy van műsor, amit Rudolf Péter, Nagy-Kálózy Eszter és még sokan mások jegyeznek. Ez egy improvizációs színházi játék, ahova meghívtak egy előadásra, és itt saját magamat kellett játszanom. Érdekes helyzet volt, de nagyon-nagyon jól éreztem magam. Több éven keresztül játszottam amatőr színházban, úgyhogy megvannak még az ízei, az emlékei. Nagyon jó élmény volt, de nem gondolom, hogy élet igazságtalanul elvette volna tőlem a színészlétet.

 

Játékot vezet, sportműsorokat közvetít, tehetségeket konferál a zsűri elé. Melyiket élvezi a legjobban?

Az egész változatosságát. Nagyon kikapcsol egy ötnapos felvételi periódus után, ha valami egészen mással foglalkozhatok. Például a sportközvetítés átállít és olyankor egy teljesen más vágányon közlekedek. Csupa olyan dologgal foglalkozom, amit az életben is szeretek. Örülök neki, hogy amit magánemberként hobbiból, szabadidős tevékenységként csinálok, azt a munkámban is végezhetem. És igazából ez a fajta sokszínűség, változatosság nagyon jól ki is egészíti egymást. A tíz év rádiózásból nagyon sokat tanultam, és a mai napig is érzem a hasznát. Ott, ha azt mondták, hogy húsz másodpercet lehet beszélni, akkor annyit lehetett. Rengeteget kellett élőben is dolgozni, és ezek a nüanszok erősítik és építik egymást a mostani munkáimban is.

 

Ezt is egy interjújában olvastam: „Álmodozóbb típus vagyok”.

Én ezt úgy értettem, hogy nem feltétlenül vagyok mindig racionális. Persze ahogy öregszem, ez már változik, de alapvetően inkább szeretek egy kicsit a föld felett járni. Azért is szeretem a színházat meg a játékot, mert jó egy kicsit más világokban utazni, jó érzés két órára belemerülni egy másik történetbe, életbe. Hagyom sokszor a dolgokat történni, nem igyekszem mindent kiszámolni. Egy döntésnél, ha az eszemre vagy a szívemre kell hallgatni, akkor inkább a szívemre hallgatok.

 

Ha jól tudom, most éppen jogi tanulmányokat folytat. Hogy hogy még mindig tanul?

Egy sportjogi kurzust végzek. Nemcsak sportkommentátorként, hanem két utánpótlás szakosztály vezetésében is benne vagyok. Évek alatt kialakult már egy jogi félműveltségem, de amikor jött ez a lehetőség, akkor azt gondoltam, jó lenne ezt egy kicsit rendszerezni, jobban belelátni a jogászok gondolkodásába. A kurzus nagyon érdekes, sok mindent megtanultam már a jogi világ logikájáról.

 

Mi az a nagy álma, ami még megvalósításra vár?

Olyan álmom nincs, ami nélkül nem tudnék élni. Szeretnék még jó műsorokat készíteni, elutazni a világ sok pontjára, de kifejezetten olyan álmom, ami még előttem van és megvalósítatlan, olyan nincs. Szerencsés ember vagyok, nagyon sok mindent megadott az élet, nagyon sok helyen jártam, sokféle emberrel találkozhattam, sok fontos eseményen ott voltam, jó műsorokat csináltam, szóval ilyen szempontból gazdag életem van. Ha mindez ma délután, negyvenhét évesen véget érne, és soha többé az élet ehhez már semmit sem tenne hozzá, nekem akkor sem lenne okom a panaszra.

Lazáry Fanni

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság