Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Mint a filmekben

Tipikus filmes téma az élet egyes területein kudarcot valló főhős, aki alkohollal próbálja megoldani problémáit vagy droghasználatba menekül a valóság elől. Emberi kapcsolatai megromlanak, rögeszméjévé válik a szer. Az életben azonban nem minden történetnek lesz boldog a vége.

 

Azoknak az embereknek, akik tartósan és rendszeresen fogyasztanak kábítószereket, az életük többi része is megváltozik. Ők általában a nap nagy részét anyagszerzéssel töltik, nem járnak munkába, iskolába, átalakul az életük. „Tényleg úgy, mint a filmekben, ám a valóságban sokkal sokszínűbb a történet.” – mondja Hegedűs Attila, a pécsi drogambulancia pszichológusa.

Mikor egy szer átveszi az irányítást az ember élete felett, akkor rendszerint egy hosszú, hónapokon vagy akár éveken tartó folyamatról van szó. A függőség kialakulásához több dolog vezethet, mindig több ok érvényesül egyszerre. Az egyik ilyen a genetikai hajlam. Számos kutatás bizonyította már, hogy a biológiai faktornak nagy szerepe van abban, ha valaki egy szer rabjává válik. Emellett hatása van a társas környezetnek, a társadalmi osztálynak, a munkakörnek, de még az életvezetési szokásoknak is. „Nagy befolyással van maga a kultúra is. Például Magyarországon jelenleg is agresszív alkohol propaganda folyik, amely azt sugallja, hogy a fogyasztás nem jelent valódi veszélyt.” – teszi hozzá a pszichológus.

Mikor az ember bizonyos szereket elkezd fogyasztani, azok hatnak a receptorokra, biokémiai reakciókat indítanak el a szervezetben. „Gyakori használat esetén bizonyos anyagokat a szervezet kevesebb mennyiségben kezd el termelni. Így mondjuk, ha valaki végigkábítószerezi a hosszú hétvégét, legalább két nap kell hozzá, hogy kiürüljön a szervezetéből, és újra elkezdje termelni a megfelelő anyagokat. Ilyenkor a fogyasztó fizikailag és lelkileg is rosszul érezheti magát, ez az úgynevezett „hétközepi depresszió”. Ilyenkor elképzelhető, hogy újra elkezdi használni a stimulánsokat már a hét közepén. Így alakulhat ki, hogy valaki már nem arra használja a szereket, hogy színesítse a hangulatát, hanem egyszerűen a normál állapotok fenntartásához lesz rá szüksége.” – magyarázza Hegedűs Attila.

Minden szernek van egy olyan dózisa, amely valamiféle pluszt ad. Azonban létezik az a mennyiség is, amely felett már veszélyes, baleseteket, mérgezéses tüneteket, akár halált is okozhat. A szakember szerint „vannak olyan szerek, melyeknek nincs halálos dózisa, de ezzel nem szeretném azt az érzést kelteni, hogy ezek nem okoznak veszélyeket. Ezek a szerek is okozhatnak súlyos, akár halálos kimenetelű baleseteket, hallucinációkat.”

Az, hogy a szervezetre milyen hatást gyakorol egy anyag, sok mindentől függ. Az illegális szerek esetében vérnyomásproblémák, érrendszeri betegségek, a kiválasztó szervek károsodása a leggyakoribb tünetek. Az újfajta drogoknál azonban még nem lehet tudni a hosszú távú hatásokat, ezért is nagyon veszélyesek.

Van olyan, hogy a leszokáshoz elég az önuralom, máskor külső segítségre, a közeli barátok, családtagok támogatására is szükség lehet. A legbiztosabb, ha megpróbálunk rá sem szokni ezekre a szerekre. Az általuk okozott rövid távú örömöt a káros hatások, a leszokás sokkal-sokkal hosszabb távú kínjai követik.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság