Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Azt hallottam, hogy... – Nagy bukták a médiában

Amikor kézbe veszel egy újságot, bízol benne, hogy amit abban olvasol, igaz. Mivel nyomtatott és netes újságokból, tévéből és rádióból tájékozódunk a világ eseményeiről, nagyon fontos, hogy pontos információkat kapjunk. Éppen ezért a hiteles és etikus tájékoztatás minden újságíró legfőbb feladata!

 

Ha újságírásra adod a fejed, lehet, hogy elkövetsz majd hibákat, de jó esetben a szerkesztőd idejében figyelmeztet, nehogy téves információkkal jelenjen meg a cikk. Igyekezz gyorsan tanulni ezekből a tapasztalatokból, mert a hibáknak nagy ára van, elveszítheted a szakmai hitelességed. E nélkül pedig fabatkát sem ér az egész. A DUE Tallózó most megmutat pár olyan botlást, amit a legnagyobbak is elkövettek, és adunk egy-két tanácsot arra vonatkozólag is, hogyan kell kivédeni az ilyesmit.

 

Hiszékenység

A pontosság alapvető követelmény. Ha ezt nem tartod szem előtt, nem csak az olvasókat vezeted félre, de a saját és a médiumod hitelességét is aláásod. Előfordulhat, hogy az újságíró tényként közöl valamit, amiről aztán kiderül, hogy csak egy feltételezés, de mire észbe kap, már öles szalagcímmel száguld kifelé a nyomdagépből a többszázezer példány – ráadásul még csak nem is hivatkozott forrásra, hogy később bármilyen módon védeni tudja magát. Hogy lehet ezt megelőzni?

Például annak a szabálynak a szigorú betartásával, hogy az újságíró minimum két, egymástól független forrásból is megerősítse az információját. A forrás pedig csak megbízható és hiteles lehet, minden mást fenntartásokkal kell kezelni, és alaposan ellenőrizni.

 

Átverés

Az álhírek gyártása roppant mókás feladat is lehet. A lényege, hogy formájában teljesen megegyezik egy normál hírrel, az információk hihetőek, a tartalom azonban légből kapott. Fontos azonban, hogy egyértelmű legyen: a hír kacsa. A gond akkor kezdődik, ha egy másik, figyelmetlen újságírónak/szerkesztőnek nem tűnik fel, hogy valami nem stimmel a hírrel, és nem is ellenőrzi azt. Valahol olvas valami érdekeset, amiről úgy gondolja, érdekelheti az olvasóit, és egy az egyben átveszi a hírt, ráadásul hivatkozás nélkül. Erre jó példa volt, amikor egy nyomtatásban is megjelenő magazin gondolkodás nélkül átvette a népszerű „kacsagyár”, a Hírcsárda egyik álhírét – miszerint Morgan Freeman lett a Negro cukorka új reklámarca. (És hivatkozni is elfelejtett, kínos!)

 

Médiahack

A hiszékenységre építenek az úgynevezett „médiahack”-ek, vagy „hoax”-ok, amelyek lényege, hogy egy új, szenzációs eseményről adnak hírt. Ráadásul konkrét személyekre hivatkozva, akik titulusuk miatt meggyőzőek (történészek, biológusok, vagy az ominózus „brit tudósok”, akikről persze később kiderül, hogy nem is léteznek), így az álhír futótűzként terjedhet el a médiában. Ilyen volt például a Kongóban élő, magyar felmenőkkel rendelkező törzs, az olajfalók, vagy éppen a kazincbarcikai ősanya története. Vezető, megbízható napilapok, internetes portálok vették át ezeket a híreket és foglalkoztak velük, míg oknyomozó újságírók, vagy maguk az álhírek írói le nem rántották a leplet a csalásról.

 

 

Kongói magyarok: Áldokumentumfilm, egy olyan afrikai törzsről, amely még őrzi magyarságtudatát. A filmet azért forgatták, hogy bebizonyítsák: a média már gondolkodás nélkül átvesz híreket. Sikerült.

Olajfalók: Egy csehszlovák áldokumentumfilm olyan élőlényekről, amelyek olajjal táplálkoznak, és szennyezett levegőt, kipufogófüstöt lélegeznek. A lények megoldást kínáltak volna a környezetszennyezés és a környezeti katasztrófák egy része ellen.

Kazincbarcikai ősanya: A „Megy a gőzös” című film forgatásakor állítólag megtalálták Álmos vezér nővérének maradványait. Az egész egy rosszul megírt hír miatt pattant ki, de kiderült, hogy kacsa.

(A cikk a Telenor támogatásával készült)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság