Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Érik a szőlő… – Nagygombos, a magyar Toscana

Végy pár szőlőtövet, rakd egy olyan különleges klímájú vidékre, mint a Hatvan felett található nagygombosi domb, s lőn finom bor. Persze ezt a különleges receptet száz éven átívelő történelmi múltidézés után tudjuk ily könnyen leírni.

Indul a nagy bortúra

Sági Ferenc, a nagygombosi borászat „polihisztora” vezet minket körbe a birtokon. Első állomásunk egy hatalmas tartályokkal teli épület, melyben jelenleg 800 hektoliter rosé bor erjed. Az ültetvények nagy része kékszőlő, kiváló alapanyag. Az utóbbi években felkapott lett a rosé, főleg a fiatalok körében. Könnyű bor gyümölcsös ízzel és illattal, a hétköznapokban is szívesen fogyasztják; így természetesen a piacon olyan termékkel van jelen a borászat, melyre igény van.

 

Ottjártunkkor zajlott a ládás szüret. Egy traktor pótkocsival és rakodókkal indul, a soron végig lerakodja a ládákat, majd indulnak a munkások. Az emberek kettő vagy négy sort visznek együtt, láncszerűen dolgoznak. A munkások vödörbe szedik, és nem törik össze a szőlőt, majd ezután kerül a ládába, melybe átlagosan 22 kg szőlő fér.

 

Szőlőfeldolgozás

A területeken szigorúan kézi-ládás szüretelés zajlik. Miután a munkások összegyűjtik a gyümölcsöket, átmossák őket, ezután következik a darálás. A mustot ezután úgy áztatják pár óráig, hogy ne érintkezzen levegővel. Egy napig tartó ülepítés kezdődik, melynek végén a színtiszta mustot újabb tartályokban gyűjtik össze, ahol a 8-10 napos erjesztési ciklusban 13-16 celsius fokon válik borrá. Ezután már csak a palackozás jön, illetve bekerül a pincébe, mely 72 méter hosszú, befogadóképessége 3400 hektoliter. Jelenleg ászokhordókban érlelődik a nedű, de hamarosan új, acélhordók érkeznek, mely korszerű, modern, tisztábban tartható, és nem rakódik rá a penész, ami pedig együtt él a borral.

 

Mi lesz a jövő?

A terület főépületét szeretnék úgy felújítani, hogy alkalmas legyen vendégek fogadására, így beindulhat a borturizmus. Miután a környék bőven rendelkezik látnivalókkal, egy-egy túra végére kellemes programpont lehet a borkóstolás, esetleges esti mulatságokkal. A borászati technológia, mely most egy külön épületben található, bekerülne a főépület közepére. Így egy komplett borászati és turisztikai központ jönne létre, ugyanis igény van rá.

 

Egész éves munka

Január végén-február elején már kezdődik is a metszés, mely egy ilyen nagy területnél eltart egészen április közepéig, a rügypattanásig. A néphagyományok úgy tartják: Szent György napjára már illik befejezni a metszést, a szárvessző bekötést, illetve a kartörzskötést. Májusban, amikor elindul a hajtásnövekedés, akkor van egy hajtásválogatás és törzstisztítás, ilyenkor előfordul, hogy a hajtásokat befűzik. Június végén pedig csonkázás következik, azaz a két párhuzamos drót között levágják a hajtástömeget. Nagygomboson kézzel csinálják mindezt, mert ezzel minőségi munkát végezhetnek. A szőlő kúszócserje, ezért a mellékrügyekből elinduló hónaljhajtások kibújását nem szabad megvárni.

Az őszi szüret után még lehet trágyázni, ha tápanyag-utánpótlásra van szüksége a szőlőnek, majd következik a nyugalmi időszak.

 

És ki csinál mindent?

Hárman vannak erre a hatalmas területre: Sági Ferenc a birtok intézője, egy kereskedelmi- és logisztikai felelős, valamint egy traktoros, gépkezelő. A többiek alkalmi munkások: zöldmunkára, metszésre vagy éppen szüreti munkára veszik fel őket. Átlagosan 10-60 személyt foglalkoztatnak, időszakosan. Diákmunkát ma már nem alkalmazhatnak, és a közbeeső munkára – például metszésre – is igen nehéz munkaerőt találni.

 

Hogy készül a rosé?

Sokan tévhitben élnek: nem kékszőlő héjon áztatják a fehérbort, és nem is házasítják össze a két fajtát: a rosé bor kizárólag kékszőlőből van. A héjban lévő színanyagokat egy eljárással kiszívják belőle, így elveszíti erőteljes vörös színét, s megkapja a halványpiros árnyalatot. A rosé egy reduktív vörösbor, azaz friss, gyümölcsös, és kijön az elsődleges íz és illatanyag.

 

(Juhász Bálint és Lazáry Fanni)

 

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság