Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

A mátraaljai bor-polihisztor

Sági Ferenc orvosi műszerésznek készült, apja széttépte a felvételi lapját. A család mindenáron erdészt akart belőle faragni, de lázadt. Ezek után eldöntötte, hogy kertész lesz: ekkor nyert felvételt a gyöngyösi iskolába szőlész-borász szakra.

Kimondottan szőlész akart lenni, mert a borászat, mint pálya nem érdekelte. Talán a sors makacssága, hogy egy borászathoz került gyakornoknak. Első szüretét már egy szövetkezeti borászatban, két hónappal a főiskola után végezte. Akkor még más világ volt: parasztemberektől tanulhatta a szakmát, mindent magába szívott a szőlőművelésről, a szőlő szeretetéről, a borkészítésről; az összes tudást, gyakorlati fogásokat és magát a szellemiséget is továbbadták neki.

 

Meséljen egy kicsit erről a másfajta mentalitásról!

Azt a szeretet, azt az alázatot, azt a tiszteletet ők nagyon értették. A maiak már nem tudják. Nem állnak a növénnyel olyan kapcsolatban, hogy az köszönőviszonyban lenne. Pedig a növény beszél hozzájuk, csak ezt fel kéne fogniuk.

 

Át tudja adni tudását a fiatalabb generációknak?

Most van egy fiatal segédborászunk, akit szeretnénk ide felvenni. Ő az, akinek szeretném átadni a tudásomat. Maga a borászat személyes kontaktust igényel. Nem szabad szégyellni, hogy megfogom a tömlő végét, vagy hogy kimosom a hordót. A borászatban nagyon sok fizikai munkát kell végezni. Aki nem áll közel hozzá, és messziről nézegeti, könyvből tanulja, az sosem fog olyan közel kerülni a szőlőhöz, mintha napi kontaktusban lenne vele. De erre befogadó készség kell, és akarat. A mai világban már sajnos csak a pénz az egyedüli motivációs erő.

 

Hogy került a birtokra?

25 évig voltam borász a szövetkezetnél, majd 1995-ben megismerkedtünk Gál Tiborral, és amikor megtudtam, hogy megvásárolta Nagygombost, akkor ez nekem egy lehetőség volt, hogy közelebb kerüljek a lakóhelyemhez. 2001 áprilisában keresett meg Tibor, hogy átjönnék-e hozzá, és akkor elkezdtem vele dolgozni. Akkor már volt egy szőlész, de szakmailag nekem kellett felügyelni a munkáját, 2004-ig. Onnantól a borászat mellett a szőlő is az én feladatköröm lett. A birtokintézés, a szőlészet-borászat irányítása, a munkák szervezése mind az enyém, kivétel a kereskedelem. Gál Tibor 2005-ben meghalt, de utána még a családnál voltam foglalkoztatott 2009-ig. Akkor Gálné eladta a birtokot és átkerültem Bartáékhoz. Ők egy szőlőszerető budapesti család, akiknek nagy tervei vannak a birtokkal.

 

Mekkora az egész birtok?

A szőlő 88,3 hektár, van mellette 7,5 hektár szántó, 17 hektár gyümölcsös, amit nyáron szedd magad mozgalomban adunk ki. Mindent hasznosítunk.

 

Milyen helyet foglal el a nagygombosi borászat a magyar borranglistán?

Nagyságrendileg, mint egyszemélyi birtok az elsők között van Magyarországon. Borászati rangsorban a nagygombosi birtok nem áll az elsők között, de az exportunkkal nagyon sok nagy borászatot sikerült megvernünk.

 

A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság