Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Szédítő mélység, szédítő magasság – Építőipari segédmunkák

Ha igazán kemény munkát keresel, akkor az építőiparban valószínűleg megtalálsz mindent, ami kielégíti az adrenalin-függőségedet. Nehéz munka, és egyáltalán nem veszélytelen.

Miért számít veszélyesnek?

Ez a munka nem irodában zajlik, ahol egy kényelmes székben csücsülve a radiátor mellett a legnagyobb problémád a túl rövid kávészünet lehetne. (Persze egy irodában is ki vagy téve veszélyeknek, de egy építkezésen egész másfajta óvatosságra van szükség.) A munkák többnyire ideiglenesek, idényjellegűek – az építkezésre főként tavasztól őszig alkalmasak a körülmények. A helyszínek is változatosak, és már önmagukban veszélyt rejtenek: nem egyenletes a talaj, szanaszét hevernek építőanyagok és eszközök, lehetnek nagyon mély gödrök és nagyon magas állványok. Elég egy rossz mozdulat, és kész a baj. Ráadásul ki vagy szolgáltatva az időjárásnak is. Nem elég, hogy nyáron meleg van, és izzadsz, csúszik a kezed, tűz a Nap, leéghetsz, napszúrást kaphatsz, esőben elázol, megfázhatsz. A munka amúgy is megterhelő fizikailag, egy rossz mozdulattal meghúzódhat valamid, ha túl nehezet emelsz, sérvet kaphatsz, és ha tartósan erőn felül emelsz, az később mozgásszervi és gerincbántalmakat is okozhat. És még nem is említettük az eszközök használatából adódó veszélyeket, vagy hogy megrázhat az áram, és akár egy aprónak látszó balesetként egy rozsdás szögbe is léphetsz. Szóval az építőipari munka kemény és minden pillanatában veszélyes.

 

Mivel védekezhetsz?

Egyrészt folyamatosan tartsd észben a veszélyeket és légy nagyon óvatos mindig! Ha ezen a területen dolgozol, jó, ha tisztában vagy az alapvető munkavédelmi szabályokkal, és ha úgy látod, hogy a munkaadód ezeket nem tartja be, akkor eszedbe ne jusson megkezdeni a munkát.

Egy ilyen szabály, hogy minden, két méternél magasabb munkaszinten már védőkorlátot kell építeni. Ennek a korlátnak olyan stabilnak kell lennie, hogy egy véletlenül nekieső ember súlyát is meg tudja tartani. Az építőiparban elsődlegesen az a fontos, hogy a teljes munkakörnyezet biztosítva legyen, és csak utána jön a személyre szabott védelem. (De mind a kettő kötelező!) Ha nincs mód arra, hogy a védőkorlátot felállítsák, akkor biztosítani kell a különböző védőeszközöket, mint például a különböző biztosítókötelek, hevederek, amik képesek megtartani téged, ha valamilyen szerencsétlen körülmény (pl. megcsúszás) miatt egy szabadesésbe kezdenél a negyedik emeletről. A szabályos védőfelszerelés a következőkből áll: teljes testhevederzet, rögzítő kötél és zuhanásgátló. A zuhanásgátló az az eszköz, aminek a feladata, hogy a testre ható fékezőerőt elviselhetőre csökkentse. Ha a tetőn dolgozol, (például palatetőn), akkor biztosítani kell egy olyan „ösvényt”, járópallót, amin biztonságosan közlekedni tudsz, és garantáltan nem fogsz elcsúszni, a terhelést pedig elosztja, szóval nem kell azon aggódnod, hogy a tető beszakad alattad.

Azt már gyerekkorodban megtanították, hogy ne piszkáld a konnektort, mert nem lesz jó vége. A munka világában ez fokozottan érvényes, hiszen a gépek is árammal működnek, és egy munkaterületen előfordulhatnak hozzáférhető kábelek is. Elég egy rosszul szigetelt kábelhez hozzáérned, már ki is húznak az emberiség nagy leltárlistájáról. A munkagépeket csak az üzemeltetéshez szükséges tudás magabiztos elsajátítása után, és csakis rendeltetésszerűen szabad használni, ha pedig a gép sérült, vagy látsz egy kilógó kábelt stb. akkor azonnal menj el a közeléből, szólj a felettesednek, és figyelmeztesd munkatársaidat a veszélyre.

 

Anyagmozgatás

Fiúk 14, lányok 16 éven alul nem végezhetnek ilyen munkát. Ha már túl vagy ezen a korhatáron, és alkalmi munkáról van szó, akkor maximum 15 kilopondos (nagyjából megfelelő a kilogrammnak) anyagot mozgathatsz. Ha már ketten dolgoztok, (fiúk) akkor 16 éven felül már akár 40 kilopondos anyagokat is cipelhettek (ketten együtt!), de maximum hatvan méteren át. 18 éven felül egyedül maximum 50 kilopondnyi terhet vihetsz, sík területen 90 méterig, 10%-os emelkedőn 30 méterig, vagy lépcsőn maximum három méter magasságig. Ezeket persze nehéz pontosan követni, méricskélni menet közben, úgyhogy egyszerű szabályként azt javasoljuk: ne emelj és cipelj olyasmit, amiről rögtön érzed, hogy túl nehéz, túl nagy megerőltetést jelent. Az általa okozott kár nem biztos, hogy azonnal jelentkezik, lehet, hogy csak évek múlva veszed észre az ártalmakat. Ezen túl már cipekedjenek a gépek helyetted, mert belerokkansz.

A munkáltató köteles védőfelszerelést biztosítani mindenhez. Építkezéseken a sisak kötelező, hiszen hullik a törmelék, ezen kívül anyagmozgatáshoz a kesztyű is dukál, mert szálka, szög stb. mehet a kezedbe, vagy csak simán a horzsolódások miatt. A munkavédelmi bakancs úgy lett kialakítva, hogy védje a lábat a sérülésektől, és ha a munka jellege megkívánja, a munkáltatónak kötelessége biztosítani ezt számodra. Ha a munka alatt a ruhád valószínűleg tönkremegy, vagy erősen koszolódik, akkor munkaruhát kell kapnod – ez az építkezésen erősen valószínű.

 

Elsősegélynyújtás, balesetvédelem

Minden munkahelynek kell rendelkeznie elsősegélynyújtó felszereléssel, illetve olyan munkatárssal, aki kiképzett elsősegélynyújtó. Aki rendelkezik jogosítvánnyal, az már végzett egy alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyamot, és tudja a legfontosabbakat, így segítséget tud nyújtani a balesetet szenvedett munkatársnak. Ha a jelenlétedben valakit szerencsétlenség ér, akkor a legfontosabb, hogy maradj higgadt, és ha tudsz, azonnal részesítsd elsősegélyben, illetve értesítsd a munkavezetőt, súlyos sérülés esetén pedig a mentőket a 104-es telefonszámon. A balesetről majd jegyzőkönyv készül.

 

Dolgok, amiket NE tegyél, amikor elsősegélyt nyújtasz

• Vérző seb: ne mosd le vízzel! A víz gátolja a véralvadást. Az akciófilmekből ismert „minden vérzést el kell szorítani” hozzáállás néha többet árt, mint használ, mert a beteg végtagja bánhatja a szakszerűtlen ellátást. A sebbe nyomj steril gézt, az van az elsősegélydobozban, és erősen fogd oda.

• Égett seb: ne tegyél rá tejfölt és egyéb napégés esetén hasznosnak tűnő kencéket! Folyass rá hideg vizet, amíg szakszerű ellátást kap a sérült.

• Áramütés: ne érj az áramütést szenvedett emberhez puszta kézzel! A lényeg, hogy minél hamarabb iktassuk ki az áramforrást, és elválasszuk a sérültet a balesetet okozó eszköztől. Utóbbit csakis nem vezető eszközök segítségével végezd, különben te leszel a másik áldozat! Ha nagyfeszültség (1000 V fölött) okozta a balesetet, akkor megközelíteni sem szabad a sérültet, rajta csak műszaki mentéssel segíthetnek a mentők, tűzoltók.

 

(A cikk a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság