Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Magyar Média Mecenatúra – Újra nyeregben a magyar filmek

Már javában zajlik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Magyar Média Mecenatúra programja, melynek célja, hogy feltámassza a nem egész estés magyar filmek és animációs filmek műfaját. Számtalan tehetséges, fiatal alkotó jobbnál jobb filmeket forgat.

 

A program egyik célja, hogy közelebb hozza a fiatalokat a magyar film világához, és persze mindezt úgy, hogy közben értéket teremt, értéket ad át, és szórakoztat is. A filmes pályázatoknak köszönhetően 2011 óta közel 150 film forgatása indulhatott el, több mint 123 alkotót támogatott a Médiatanács. 2013-ban 65 film, 2014-ben 66 film készül el, így bőven lesz mit néznünk a jövőben – tudtuk meg Kollarik Tamástól, a Médiatanács tagjától, akit a pályázatokról és a leendő filmekről faggattunk.

 

Hány egész estés filmet támogat a Magyar Média Mecenatúra?

A Fehér György tévéfilmes pályázaton kiosztott 441 millió forintból 6 nagyszabású televíziófilm készül idén. Művészi és műfaji értelemben a rövidfilmes műfajok között is önálló értéket képviselnek a kisjátékfilmek és kísérleti filmek, amelyeknek a gyártását a Huszárik Zoltán-pályázat kiírásával támogatja a Médiatanács. A pályázaton tavaly 15 rendező nyert támogatást filmötletének megvalósításhoz, a sokszínű darabok – megemelt keretösszeggel – 91 millió forintból készülhetnek el.

 

Csak olyan rendező pályázhat, akinek már „készen van a fejében” a film?

Természetesen nem. Van külön kategória forgatókönyvek, filmtervek írásának, fejlesztésének támogatására, ez az úgynevezett Egri Lajos-pályázat. Eddig 13 nyertes kapott 21 millió forintot.

 

Milyen típusú filmeket lehet készíteni? Minden műfajra van támogatás?

Mindegyik nagy műfaj megtalálható a Magyar Média Mecenatúra pályázati lehetőségei között. Hogy konkrétabb legyek: animációs film, természet- és ismeretterjesztő film, kisjátékfilm és dokumentumfilm kategóriákban lehet támogatásért folyamodni, ráadásul idén már sokkal nagyobb (animációs filmeknél 50%-os növekedés) keretösszegből gazdálkodhatnak, tehát bővülhet a pályázók köre, illetve az egy filmre jutó támogatás nagysága is.

Az egyik ilyen érdekes alkotás Mattyasovszky-Zsolnay Bálint nevéhez fűződik, aki a kisjátékfilm kategóriában pályázott. A játék című alkotása egy abszurd mese, ami egyben a virtuális világ kritikája is. A filmben egy netes böngészős stratégiai játék két szövetsége közötti évek óta tartó háborújának utolsó 24 óráját követjük végig. A főszereplő a két vezető, mellettük pedig különböző internetfüggő emberek életébe pillantunk be a film görbe tükrének segítségével. Az egyik szövetség vezetője egy könyvesboltban dolgozó facér lány, a másiké egy betegszabadságát otthon töltő grafikus, aki a könyvesbolt felett lakik. Így találkoznak és flörtölgetnek is egymással, de nem tudják, hogy a virtuális világban egymás legnagyobb ellenségei. A film drámai oldalát az adja, hogy igencsak játékfüggő szereplőkkel van dolgunk, akik érzelmileg rendkívül kötődnek évek óta építgetett ókori világi városaikhoz, és csak néha töri meg a játékot a valós életbe való visszazuhanás egy váratlan telefon, vagy egy bolti vásárló megjelenése miatt. A filmet az MTV fogja bemutatni először.

 

Tudtátok, hogy például készül ifjúsági film Csukás István forgatókönyvéből? A Berosált a rezesbanda igazi csemegének ígérkezik. „A film egy csapat tizenéves gyerekről szól, akik megelégelik, hogy tanáruk drákói szigorral tanítja őket. Ott telik be a pohár, amikor eltiltja őket a zenéléstől, pedig a rezesbanda számukra mindennél fontosabb. A filmben a felnőttek a nevetségesek, a gyerekek vagányak, szabad szájúak, kreatívak, túljárnak a begyöpösödött felnőttek eszén. Ráadásul a történet rengeteg abszurd humort tartalmaz” – mesélte egy, a médiatanács blognak adott interjúban a rendező, Mátyássy Áron.

 

Milyen pályázatok vannak?

A kategóriák nevének kiválasztásakor olyan személyekre esett a választás, akik valamilyen szempontból meghatározóak voltak a média valamely területén – legyen az fotózás, szövegírás vagy a rajzfilm meghonosítása – az egyetlen kivétel talán csak Neumann János, akinek nevét a számtalan matematikai képlet mellett az első számítógép megalkotása miatt is illik tudni.

 

A Magyar Média Mecenatúra pályázat kategóriái

Neumann János – online filmes pályázat

Kollányi Ágoston – ismeretterjesztő filmes pályázat

Ember Judit – dokumentumfilmes pályázat

Macskássy Gyula – animáció filmes pályázat

Fehér György – televíziófilmes pályázat

Huszárik Zoltán – kisjátékfilmes és kísérleti filmes pályázat

Egri Lajos – forgatókönyv író és filmterv-fejlesztő pályázat

Escher Károly – ad-hoc pályázat

 

A Magyar Média Mecenatúra program támogatásából valósulnak majd meg az alábbi filmek is:

És ezt így hogy? – Gitár, animációs film

Szeiler Péter a jótékony kezdeményezések álságos oldaláról készít groteszk látleletet, teszi mindezt egy gitár – szó szerint – csattanós történetén keresztül. A film fotó alapú 2D-animációval készül, és ahogyan maga a történet is – egyszerre realista és groteszk hatást céloz. A gitár nem csupán egy önálló történet, hanem az És ezt így hogy? című sorozatkoncepció nyitófilmje.

 

Valamit visz a víz – A pillepalack expedíció, ismeretterjesztő film

Tóth Zsolt Marcell legújabb, Valamit visz a víz című filmje készítése során összegyűjti a Tiszába került pillepalack hulladékot, abból tutajokat épít, azokat pedig eljuttatja a Felső-Tiszától a rendeltetési helyükig, Szegedig. A film igazi road-movie. Az expedíció során ismert zenészekkel és előadóművészekkel együttműködve ismeretterjesztő előadásokat tartanak, filmeket vetítenek. A továbbinduláskor a tutajok egyre növekszenek a helyi iskolások gyűjtötte pillepalackokkal.

 

Háború gyerekszemmel, dokumentumfilm

A délszláv háborúk a ’90-es évek legnagyobb Európai traumáját jelentették, amelynek a következményei a magyarságot közvetlen közelről érintették anélkül, hogy bármifajta érdekeltsége lett volna a konfliktus egyik vagy másik tárgyában. A volt Jugoszlávia felbomlásának véres körülményei a vajdasági magyarok sorsát közvetlenül, generációkként változó módon befolyásolta és befolyásolja a mai napig. Litauszki János filmje ennek szubjektív, a mai huszonévesek szempontjából történő feldolgozására törekszik. A Háború gyerekszemmel munkacímű alkotás kiindulópontja az, hogy ennek a korosztálynak az emlékeit előhívva közelítse meg a kérdést. Számukra ma már Jugoszlávia teljesen a múlttá vált, ugyanakkor a vajdasági magyar fiatalok mindennapi életét, karrierlehetőségeiket befolyásolja a gyerekkorukban történt történelmi aktus. Ez az a generáció, amely már nem vett részt a háborúban, de nem ismeri a békét sem, a jövőjét nem, vagy nem feltétlenül otthon látja, de távozás csak homályos, bizonytalan perspektívát jelent számára.

 

(A cikk megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatta)

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság