Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Ősi Attila: „Tízezer évesnél fiatalabb dolgokkal nem foglalkozom”

Ha paleontológust kellene mondani, a legtöbben Ross Gellert említenénk a Jóbarátok című sorozatból. A dinoszauruszok kutatásáról azonban egy igazi tudóst, Ősi Attilát kérdeztük, akinek nevéhez egy 85 millió éves dinoszauruszfaj felfedezése is fűződik.


Kevesen ismerik a paleontológusok munkáját, mint ahogy a szóval is ritkán találkozunk. Mivel foglalkozik?

A paleontológus őslénykutató. Sokan összekeverik a régésszel, aki szintén leleteket ás ki, de a paleontológus abban jelentősen különbözik a régésztől, hogy tízezer évnél fiatalabb dolgokkal nem foglalkozik. Több százmillió éves leletekkel dolgozunk. Specialitásom a 85 millió éves maradványok vizsgálata a bakonyi iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen és a gerinces állatoké.

Biztosít az ország elég kutatási terepet ahhoz, hogy folyamatosan legyen munkája, vagy külföldre is utazik ásatásokra?

Természetesen külföldre is utazom. Idehaza nincs sok lelőhely, azonban azok is túlnyomórészt feltáratlanok. Egy példa: az iharkúti lelőhelyen 13 éve kezdtük a munkát, évente 40-50 négyzetmétert tudunk feltárni, és még 4-5000 négyzetméternyi feltáratlan terület vár átvizsgálásra. Ki lehet számolni, hogy hány évnyi munka rejlik még az ottani földben. Lassan haladunk, ugyanis a kőzetanyag sokkal vastagabb és mélyebben is van, mint amivel a régész dolgozik. Ki kell kalapálni, ki kell vésni a leletet, így jó barát a pillanatragasztó.

A pillanatragasztó nem teszi tönkre a leletet, nem veszít az értékéből?

Egyáltalán nem. A csontok az évmilliók alatt átkristályosodnak, így keménnyé és törékennyé válnak. Piritet is tartalmaznak, ami nem jó. A pirit bomlása során kénsav keletkezik, ami károsítja a leletet. A madárcsontok például olyan könnyűek és törékenyek, hogy ha fél centis darab is hiányzik, nem tudjuk a csontokat összeilleszteni, ezáltal rengeteg információ vész el. Ezért kell konzerválni, ezért használjuk a pillanatragasztót is. A leletet a kőzettel együtt emeljük ki, amit a téli hónapokban preparálunk.

A Jurassic Park című film mintájára megvalósíthatónak tartja, hogy újra dinoszauruszok éljenek a Földön?

Ezek az élőlények 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak, ami után még sokáig melegebb volt a klíma a mainál. A szerves anyagok száz százaléka elveszett. Vannak rendkívül ellenálló szövet- és porcdarabok, de az örökítőanyag hamar, maximum két év alatt eltűnik belőlük. A film alapötlete, miszerint a borostyánban lévő szúnyogban egy dinoszaurusz vére található, nagyon klassz, és elgondolkodtató, ugyanakkor nincs realitása. Megvalósíthatatlan a klónozás. Nincs is olyan anyaállat, ami kihordaná ezeket az élőlényeket. Rovarmaradványokat mi is találtunk, de kizárt, hogy ennyi év elteltével a DNS-sel is szerencsénk legyen. A filmben több millió év eltéréssel élő dinoszauruszokat is életre hívtak. Most sem történne semmi, ha azok egy ketrecbe kerülnének.

Ha választhatna, melyik dinoszauruszt klónoztatná?

Egyiket sem. Nem lenne munkám. Abból élek, hogy kiásom őket.

Hogy kezdődött? Egyik reggel felébredt, és elhatározta, hogy paleontológus lesz?

Gimis koromig nem is tudtam, mi a paleontológia. 13-14 éves koromban kezdődött a természettudományi kutatások iránti érdeklődésem. Kirándultunk, láttam kőzeteket és csigák maradványait. Utánaolvastam a dolgoknak és a geológia felé orientálódtam. Gimis fejjel már az őslénytan érdekelt. Végzősként viszont tudtam, hogy a gerinces állatokkal foglalkozom majd. Egyetemi tanulmányaim során merült fel bennem a kérdés: miért nincsenek Magyarországon a mezozoikumból származó gerinces fosszíliák, noha Párizsban és New Yorkban is hatalmas dinoszauruszcsontvázak láthatók a múzeumokban? Azért, mert az itthoni kőzetekből nem kerültek elő leletek egészen az iharkútiig. Utána már tudatosan kerestük a kőzeteket.

Mi az, amiért nem hagyná ott a hivatását, mit szeret benne a leginkább?

A kutatni vágyás miatt. Az ember új dolgokat ismer meg. A kutatói szabadság, a terepmunka és a konferenciák is sokat jelentenek számomra. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhely felfedezése nagy öröm számomra. A munkám révén megismertethetem a múltat az emberekkel és átadhatom nekik a kutatás iránti vágyat.


Nagy Norbert

 

Kutatóhelyek tárt kapukkal

Nyílt nap a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben
2013.11.18. 10:00–16:00
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet, 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 15-17.
www.konkoly.hu

Közelebb a csillagokhoz - az ország tetején!
2013.11.20. 11:00–15:00 óránként
Piszkéstetői Obszervatórium, 3234 Mátraszentimre - Galyatető, Piszkés-tető

Mi a matematika és kik a matematikusok?
2013.11.18. 15:30–18:00
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Nagyterem, 1053 Budapest, Reáltanoda utca 13-15.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság