Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Vámi Tamás Álmos: Polihisztor fizikus

A legfiatalabb tudós, akivel beszélgetünk, mégis nagyon sok mindent elért már. Kiskorában, amikor felnézett az égre, a csillagok elvarázsolták, és érdekelte, hogyan működik a világ. Jelenleg a részecskefizikával dolgozik, és a gyerekkori álma valóra válik.


Mivel foglalkozol pontosan?

Most a Wigner fizikai kutatóintézetben dolgozom. Nagyon fontos, hogy itt nem egyéni munka van, hanem csoportok munkája, egy csoport munkája segíti egy még nagyobb csoport munkáját, és ennek eredményeképpen óriási dolgokat érünk el. Például a mostani fizikai Nobel-díj annak volt köszönhető, hogy az a detektor, aminek a fejlesztésében benne vagyunk, az megtalálta ezt a részecskét. 50 éve feltették, hogy létezik ez a részecske, most megtalálták ezzel a detektorral. Ahhoz, hogy ez a detektor jól működjön, apróbb dolgokat kell rajta módosítani, korrigálni, karbantartani. Ezzel foglalkozom most.

Ezek a kutatások hogyan hasznosulnak a hétköznapjainkban?

Nagyon sok témával foglalkoztam már. Volt egy ELTE-s kutatás, az az informatikában adna újdonságot. Egy adott területen jóval több információt tudnánk tárolni, és ez a mostani gyorsuló világunkban, ahol egyre több információ van, igen hasznos dolog lenne. Aztán foglalkoztam napelemekkel, ami energetikai szempontból hasznos. Voltam Izraelben, egy konferencián és versenyen, ahol egy olyan anyaggal foglalkoztunk, ami segítené a házaknak a hőháztartásának fenntartását. A részecske fizikának nem 5 év múlva, meg nem pár év múlva lesz haszna, abban az emberi tudás bővítése a fontos. Azt viszont még nem tudjuk megmondani, hogy a bővített tudással mit tudunk majd elérni. Mikor Thomson felfedezte az elektront, akkor nem gondolta, hogy nem tudunk élni elektromos áram nélkül.

 

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont a részecske-, magfizikai, szilárdtestfizikai és optikai kutatások hazai fellegváraként egyike az Akadémia legtöbb eredménnyel büszkélkedő intézményeinek. Nyár eleje óta itt működik a világ legnagyobb tudományos kutatóközpontja, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) budapesti agyközpontja. Az újonnan felépített szerverparkban adattárolást és adatfeldolgozást végeznek a genfi székhelyű szervezetnek, amely a feldolgozandó óriási adathalmazt az internet segítségével juttatja el a csillebérci kutatóközpontba. Mindehhez a „Wignerben” nagyobb sávszélesség áll rendelkezésre, mint amilyen kiszolgálja a teljes magyar internetet.  Az oda telepített IT eszközökön a természettudomány egyik legizgalmasabb és legintenzívebben kutatott témáját, az elemi részecskék tömegéért felelős – a létezését először felvető tudósokat idén a fizikai Nobel-díjjal elismert – Higgs-bozon tulajdonságait is vizsgálják a kutatók.


A tudomány világszínvonalú fellegvára: az MTA Természettudományi Kutatóközpontja

Az MTA TTK Duna-parti épülete az elmúlt évtizedek legjelentősebb akadémiai beruházásának eredménye. A lágymányosi egyetemi kampuszon 9,5 milliárd forintból felépített környezetbarát, energiatakarékos, „intelligens” épület világszínvonalú épületfelügyeleti rendszerrel üzemeltethető: A világítást az emberi test hőjét érzékelő rendszer kapcsolja fel, a külső árnyékolást a napsütés erősségét és a szél intenzitását figyelő számítógép mozgatja, a laborok hőmérséklete, a légnyomás, illetve az árnyékolás helyiségenként egyedileg szabályozható. Az épület belsejének, illetve a kutatási infrastruktúrát befogadó helyiségek kialakításához a tervezők és kivitelezők előzetesen kikérték a kutatók véleményét. Az inspiráló kutatási környezet az anyagtudományt, az egészség-és környezetvédelmet és a gyógyítást szolgáló felfedező kutatások számára biztosít egyedülálló feltételeket.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság