Nem vész el, csak átalakul- a megújuló energiaforrásokról

Nem vész el, csak átalakul- a megújuló energiaforrásokról

A világ olyan ütemben fejlődik, hogy sokszor csak kapkodjuk a fejünket. De belegondolunk-e a fejlődés következményeibe? Például az egyre okosabb kütyüjeink egyre növekvő energiafelhasználásába? Az energiatermelés alig képes lépést tartani ezzel a „fejlődéssel” – az egyetlen reményünk a megújuló energiaforrásokban lehet. Melyek ezek pontosan és hogyan aknázhatjuk ki őket hatékonyan?

A cikk elkészítésében Litkei Máté, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézet igazgatója volt a segítségünkre.

Az emberiség alapvetően kétféle energiaforrást ismer: a megújuló és a nem megújuló energiaforrásokat. De mi a különbség a kettő között?

„A megújuló energiaforrás keletkezési sebessége nem kisebb, mint a felhasználás sebessége. mondja a szakértő. Gondoljunk például a napsütésre. Ha a Nap energiáját használjuk, azzal nem csökkentjük a Nap erejét, mert kisebb az energia felhasználása, mint ahogyan az újra tud termelődni. Ezzel szemben a nem megújuló energiaforrások keletkezési sebessége kisebb, és a felhasználás sebessége a nagyobb. Ilyenek tipikusan a fosszilis tüzelőanyagok, amik évmilliók során keletkeztek úgy, hogy különböző növények és állatok maradványai nagynyomás alatt préselődve olajjá, gázzá vagy szénné alakultak át. Tehát a nem megújuló energiaforrások létrejöttéhez akár több millió év szükséges, de néhány száz év alatt a rendelkezésünkre álló készletet fel tudjuk használni”

Összegezve, minél több nem megújuló energiát használunk fel, annál gyorsabban fog elfogyni a „raktárból”.

Szerencsére egyre több téren tapasztalható, hogy mind magánszemélyek, mind pedig nagyobb cégek törekednek arra, hogy minél több megújuló energiaforrást használjanak.

Melyek a megújuló energiaforrások?

A megújuló energiaforrások életünk szerves részeit képezik, pedig szinte észre sem vesszük őket. Ilyen a napsütés, a szél, a vízenergia, amit a folyók természetes áramlása termel; a hullámenergia, ami pedig a víz természetes hullámmozgásából nyerhető ki. De ide sorolható a víz ár-apály mozgásából származó energia is, ami a Hold és a Föld egymáshoz viszonyított helyzetéből fakad. Továbbá a geotermális energia és a biomassza- sorolja a klímaszakértő.

Azonban hozzáteszi, a biomassza egy vitatott kategória. Ennek oka, hogy előállítása során mesterséges körülmények között termesztenek növényeket, amiket ezután erőművekben égetnek el. Sokan azért vitatják a biomassza környezetkímélő hatását, mivel a folyamat során a termőföld kimerítésével tudják ezeket a növényeket megtermeszteni.

A nukleáris energiaforrásokat ugyan nem sorolhatjuk ebbe a halmazba- mivel az energia előállításához fűtőanyag, urán is szükséges – azonban ebből akkora készletekkel rendelkezünk, hogy nem kell azért aggódnunk, hogy elfogy. A klímaszakértő ezt úgy magyarázza, hogy becslések szerint kb. 35 millió tonna viszonylag könnyen kibányászható, és alig pár tonna szükséges egy erőmű hosszútávú működtetéséhez.

Miért fontosak a megújuló energiaforrások?

A nem megújuló energiaforrások használata többféle olyan problémát vet fel, amelyek nem állnak összhangban az emberiség fenntartható fejlődésével. Ezek az energiahordozók korlátozottan találhatók meg a föld felszínén vagy az alatt. Mivel a természet körforgása miatt a fosszilis forrásokkal szemben a megújulókat nem tudjuk elfogyasztani, ez megoldást jelenthet a klímavédelem és az energiafüggetlenség felé egyaránt. És persze ezek adnak reményt arra, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát.

Országok szintjén azért érdemes minél nagyobb arányú portfóliót kiépíteni az energiamixen (az energiatermelésben a különböző forrásokból származó összesen felhasznált vagy megtermelt energia forrásainak az összege- szerk.) belül, mert nem terheli a klímát. Úgy tudunk elektromos áramot előállítani, pl. napelemeken keresztül, hogy nem jár üvegházhatású gázok kibocsátásával. – válaszolja meg a kérdést Litkei Máté.

Egyéni szinten azt lehet mondani, hogy nem csak a környezetünknek, de pénztárcánknak is jót teszünk, ha pl. napelemeket telepítünk háztetőnkre. Már létezik olyan napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat, ami segít minél több családnak ezt megvalósítani. Ugyan van egy megtérülési ideje az ilyen fajta energiafelhasználásnak, de ezt követően ingyen juthatunk áramhoz.

Milyen hátrányokkal járhatnak?

Elsődleges hátránya megújuló energiaforrásoknak, hogy a kinyerésükhöz szükséges technológia még nem teljesen kiforrott.

A legtöbb időjárásfüggő, így nem biztosít folyamatos energiaellátást. A napelemek és a szélerőművek esetében az energiatermelés függ a napsütéses órák számától, illetve a szél erősségétől. Ezek nélkül nincs termelés, azonban egy szélerőműnél a túl erős szél sem a legjobb, mivel az erős széllökések összetörhetik a lapátokat, így viharos időben nem lehet használni.

A legnagyobb bonyodalmat azonban a megtermelt áram rendszerben való elhelyezése jelenti, mivel a keresleti és a kínálati oldalnak egyensúlyban kell lennie- hangsúlyozza az Klímapolitikai Intézet igazgatója.

„ Képzeljünk el egy házat, ahol több energia megy be, mint amennyit elbír a rendszer. Mi történhet ilyenkor? Jobb esetben csak a biztosítékot vágja le, rosszabb esetben annyira túlterhelődik a rendszer, hogy leolvadnak a vezetékek, vagy akár leég a ház. De ugyanolyan rossz, ha kevesebb energia jut a rendszerben, mint amennyi szükséges, mert ilyenkor nincs áram a konnektorokban.”

Ezt kivetítve európai szintre, óriási kihívást jelenthet az országok számára. Ez abból is következik, hogy jelenleg csak kis mértékben tárolható. 

A nem megújuló energiaforrások esetén mi határozzuk el, hogy mikor termelünk áramot. Ezzel szemben a legtöbb megújuló esetén ebben az időjárás dönt, az energiatöbbletet akkumulátorokban kellene eltárolni, viszont a technológia még nem olyan fejlett, hogy ekkora  mennyiséget el lehessen raktározni. Ráadásul az akkumulátor előállítása nem csak drága, de a hozzá szükséges anyagok kibányászása környezetszennyező is.

Azonban világszerte folyamatosan dolgoznak szakemberek azon, hogy minél kedvezőbb módon tudjunk előállítani megújuló forrásokból energiát, szépen lassan lecserélve ezzel a nem megújulókat, és minden nappal teszünk egy kicsit a klímaváltozás ellen.

Mivel a kiaknázható lehetőségeket nagyban a környezeti adottságok határozzák meg, alapvetően igen lassú folyamatról van szó, amely szerencsére ennek ellenére intenzív növekedést mutat világszerte. Így határozottan van arra lehetőség, hogy belátható időn belül nagyobb arányban állítsunk elő energiát vízből, szélből, napból vagy biomasszából, mint fosszilis forrásokból.

Bihari Bernadett Luca

A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.

Innovációs és Technológiai Minisztérium - Munkavédelem - Foglalkoztatás-felügyelet :.

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
1,023KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

Nem vész el, csak átalakul- a megújuló energiaforrásokról

Oszd meg a Facebook-on!

Nem vész el, csak átalakul- a megújuló energiaforrásokról

Oszd meg a Facebook-on!

X