Valóban környezetbarát az e-közlekedés?

A klímaváltozás elleni harcban a közlekedés jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hiszen kibocsátása nem hogy nem csökkent, de az utóbbi években nőtt a legnagyobb mértékben. Éppen ezért az e-mobilitásra sokan egyfajta Szent Grálként tekintenek, amely megszünteti a közlekedés okozta környezeti károkat. Ám rendre napvilágot látnak olyan tanulmányok, amelyek kimutatják, hogy egy elektromos autó tulajdonképpen károsabb a környezetre, mint a hagyományos belsőégésű motorral rendelkező társai. Vajon miért nem olyan egyértelmű ez a kérdés, és ha az elektromos kerékpárokat, rollereket vesszük, tekinthetjük-e őket klímabarátnak?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ kapjunk, szükséges megérteni, hogy milyen kibocsátás kapcsolódik egy elektromos közlekedési eszközhöz, legyen az elektromos autó, kerékpár vagy roller.

Mindegyik „lelke” az akkumulátor, amelynek gyártása egyrészt ritkafémeket igényel, amelyek bányászata általában súlyos környezetterheléssel jár, másrészt pedig egy rendkívül energiaintenzív folyamat, amely így közvetetten széndioxid-kibocsátással jár. Olyannyira, hogy egy elektromos autó akkumulátorának gyártása akár a teljes életciklusa során kibocsátott szén-dioxid 40 százaléka is lehet. Ezen kívül az akkumulátor töltésekor felhasznált villamos energia termeléséhez köthető kibocsátás is sokat számít, ami országonként változik.

Autó, elektromos kerékpár vagy tömegközlekedés?

„Az elektromos kerékpár esetén ilyen összehasonlításnak természetesen csak akkor van létjogosultsága, ha másfajta közlekedési eszközt vált ki, hiszen egyértelmű, hogy a környezetterhelése egy kizárólag emberi erővel hajtott kerékpárhoz képest nagyobb. Ezért az alapvető kérdés, hogy milyen más közlekedési eszközről váltanánk elektromos biciklire” – mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatvédelmi programjának vezetője.

Nézzük meg az erre vonatkozó eseteket egy példán keresztül, amelyben a munkahelyünk 15 km-re van, és autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral is ennyi távolságot kell megtennünk. Ha autóval járunk, 7 literes városi fogyasztást feltételezve egy átlagos benzines autó az oda-vissza összesen 30 km-es távon 5,2 kg szén-dioxidot bocsát ki.

Mivel egy elektromos kerékpár vásárlása mellett jellemzően az autónkat is megtartjuk, és a tömegközlekedési eszközök is ugyanúgy járnak, ezért teljesen átfogó képet csak akkor kapunk, hogyha figyelembe vesszük az elektromos kerékpár teljes életciklusa során történt kibocsátását. Vagyis nem csak a töltéshez köthető széndioxid-kibocsátást vesszük számításba, hanem a gyártásnak, a szállításnak, a karbantartásnak és a hulladékkezelésnek is.

Egy új-zélandi tanulmány szerint a használat során történő emisszió a teljes kibocsátás nem egész 10 százaléka, a gyártáshoz pedig a teljes kibocsátás kb. 85 százaléka köthető. Így a teljes életciklusra vetített kibocsátás 0,2 kg CO2/km, pontosan annyi, amennyi a budapesti tömegközlekedés kibocsátása.

Tehát elektromos kerékpárral akkor tudunk igazán környezettudatosak lenni, hogyha autóhasználatot váltunk ki, nem beszélve az így csökkenő lég- és zajszennyezésről, a közutak tehermentesítéséről.

Mennyire környezetbarát az elektromos roller?

Németországban 2019. júniusa óta több mint negyedmillió e-roller van már használatban, mióta hivatalosan is engedélyezték ezek részvételét a forgalomban, és ez a szám folyamatosan csak növekszik.

A bérbeadó cégek tonnaszám megspórolt CO2-ről beszélnek, de egy új tanulmány szerint ez nem teljesen így van.

Maga a rollerhasználat természetesen CO2 kibocsátás-semleges. Az Észak-Karolinai Egyetem tanulmánya más nézőpontból vizsgálta a kérdést, ők az eszköz teljes életciklusát vették alapul.

Az eredmény: a kutatók a felhasználás jellegétől függően 88-126 gramm CO2 személyenként és kilométerenként a kibocsátás mértéke. Ez természetesen egy jobb érték, mintha a roller helyett autóval közlekednél, egy teljesen feltöltött diesel busznál pedig lényegesen rosszabb.

Ennek az értéknek majd az 50 százaléka teljes életciklusra értendő, tehát az alapanyag gyártásától a felhasználáson át egészen a leszállításig. Mivel a ma kapható e-rollerek nagy részét (95% feletti is lehet ez a szám) Kínában gyártják, és az egyes alkatrészek majd 100 százaléka biztosan onnan kerül világszerte a felhasználókhoz, így maga a szállítás is igen nagy hányadot képez ebben az emissziós értékben.

Fontos beszélni a bérrollerek használatából fakadó széndioxid-kibocsátásról is. Ugyanis az egyes akkumulátor telepek merülése miatt az eszközöket be kell gyűjteni, majd azokat fel kell újra tölteni, hogy újra bevethetők legyenek. Ennek a folyamatnak is jelentős az energiaigénye, a tanulmány szerint ez további 43% CO2 kibocsájtásért felel.

Elmondható, hogy nem a forgalomban lévő rollerekkel van a baj, hanem ennél sokkal összetettebb a dolog. Bár olcsónak tűnnek az elektromos rollerek, mert környezetbarát technológiát használnak, de ezt az olcsóságot mégis a környezet sínyli meg.

A magánjellegű rollerhasználaton kívül létezik a bérrollerek jelensége (Budapesten is egyre több helyen találkozni ilyenekkel). Ezeknek a bérrollereknek az aktuális használati ideje nem ideális, cca. 30 nap, mely jócskán alatta van egy átlagos rollerhasználatnak.

Tehát ezek az eszközök csak abban az esetben tekinthetők környezetbarát közlekedési megoldásnak, ha robbanómotoros járművet, autót vagy motorkerékpárt váltanak ki. Amennyiben viszont gyalogos vagy kerékpáros közlekedés helyett alkalmazzák, akkor környezetkárosító megoldásnak számítanak.

Bár vannak hátrányai az elektromos rollerezésnek is, de be kell látnunk, hogy a jövőben az egyik legjobban elfogadott közlekedési forma lesz ez az elektromos kerékpárok mellett.

Az e-rollerek valójában az „utolsó mérföldek” megtételéhez a legideálisabbak, amivel csökkenthetjük a belvárosok forgalmi terheltségét, a parkolási gondokat, és a levegőminőségre lokálisan is előnyösebb.

(Bihari Bernadett Luca)

A cikk a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával jött létre!