„Ess eső ess…” – mi fán terem az esőfelhő?

„Ess eső ess…” – mi fán terem az esőfelhő?

A felhőképződés és maga a csapadék is a víz körforgásának fontos állomása. De mégis hogyan alakulnak ki ezek a képződmények? Mi a különbség a bárány-, és az esőfelhők között? Ezekre keresünk válaszokat a következőkben.

Az általános iskolai természetismeret óráknak köszönhetően valószínűleg mindenki tisztában van a ténnyel, miszerint a páradús, vízzel teli levegő felfelé áramlik, ezalatt hőmérséklete folyamatosan csökken. Egy bizonyos ponton a vízgőz kicsapódik, ezek a vízcseppek (és kicsi jégdarabok) pedig felhőkké állnak össze.

Felhősokféleség

Mint ahogy nincs két egyforma ember, vagy hópehely, úgy egyforma felhők sem léteznek, azonban kategorizálni lehet őket, hiszen nemcsak a szép, hófehér bárányfelhők jelenhetnek meg az égbolton. Ezeket e képződményeket többféle módon is csoportosítják a szakértők, például magasság, alak vagy tartalom szerint. A leggyakoribbak a már említett bárányfelhők, az esőfelhők és a rétegfelhők, de rajtuk kívül még rengeteget meg tudunk különböztetni, ha utánajárunk.

De miért szürke az esőfelhő?

A felhőkhöz mindenki a fehér színt párosítja elsősorban, pedig egészen széles skálán mozognak a képződmények árnyalatai. Az atmoszférában szálló porcseppek a vízgőz kicsapódás után mindenféle színt vissza tudnak verni, de ezeknek a keveredése általában fehér színűvé varázsolja a felhőket. Ahogy azonban a porszemek egyre inkább sűrűsödnek, folyamatosan kevesebb fény tud be é átjutni rajtuk, így szürkésebb árnyalatokat vesz fel a felhő. A sötétedés okozza azt is, hogy a megduzzadt cseppek már nem verik vissza a fényt, hanem inkább elnyelik, ezáltal a földről még borúsabbnak, sötétebbnek tűnnek a képződmények, mielőtt eleredne belőlük az eső.

Esőfelhő-gyártás

Ha már kifejtettük ezt a felhőtípust, meg kell jegyeznünk azt is, hogy esőfelhőket akár mesterségesen is elő lehet állítani. Miért van erre szükség? Az éghajlatváltozással valamint a túlnépesedéssel megcsappant az ivóvíz mennyisége, emellett megnőtt azoknak a térségeknek a száma, ahol kritikusan kevés csapadék hull az évek folyamán. Ezeken a helyeken is szükség van esőre, ezért hozták létre azokat a katalizátorokat (például repülőgépeket, amelyek segítségével juttatják a levegőbe a szükséges anyagokat), amelyek segítségével kinyerhetik a vizet a felhőkből, tehát esőfelhőkké „változtatják” őket. Az eljárás alkalmazásával ivóvizet spórolnak, hiszen az öntözéshez nem azt használják fel, hanem a mesterségesen beindított csapadékot. Az ilyen és hasonló esőfakasztó megoldásokat már több mint 150 országban alkalmazzák, néha azonban félresikerül a még nem tökéletesre fejlesztett technika, és elárasztja az adott területet a nagy mennyiségű eső.  Ezzel az eljárással lehetőség adódik a tengervíz sótalanításának visszaszorítására, amely nagyon drága és kevésbé hatékony, mint a „felhő-gyártás”.

 

Nagyon keveset foglalkozunk a különböző természeti jelenségekkel, rá kell jönnünk azonban arra, hogy a klímaváltozással akarva akaratlanul olyan akadályokba fog ütközni az emberiség, amelyek miatt muszáj lesz tudást szereznie róluk. Ezért is fontos, hogy jobban megismerjük például a felhők működését és természetét is, hogy a későbbiekben lépni lehessen a fennmaradás érdekében.

Panulin Boglárka

 

Oszd meg a Facebook-on!

Események

Social

9,071RajongóTetszik
679KövetőKövetés
237FeliratkozóFeliratkozás

Legyél DUE-tag!

Egyre több kedvezményt kapnak a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesületének tagjai. A DUE sajtóigazolványa kinyitja a kapukat a diákújságírók előtt, legyen szó interjúról, vagy egy kiállítás meglátogatásáról.

Tagság hosszabbítás

Nálunk mindig október 31-én ér véget a DUE-év, és ezzel lejár a DUE-tagság érvényessége. Figyelj rá, hogy ne szakadjon meg a tagságod, és mielőbb...

Ne dőlj be!

„Ess eső ess…” – mi fán terem az esőfelhő?

Oszd meg a Facebook-on!

„Ess eső ess…” – mi fán terem az esőfelhő?

Oszd meg a Facebook-on!

X