Tavaly decemberben, ha megkérdeztük volna az embereket, hogy miért várják 2020-at, sokan azt válaszolták volna, hogy azért, mert eseményekben gazdag lesz az egész év. Aztán a világszerte egyre jobban terjedő koronavírus elérte Európát is, és átírta a „forgatókönyvet”. Sorban mondták le az összes nagy rendezvényt, például az Olimpiát, az Eurovíziós Dalfesztivált, a futball Európa-bajnokságot és még sorolhatnánk. Vajon mikor lesznek megtartva ezek az események? Mit tudnak tenni a szervezők? És a sportolóknak, akik visszavonulásukat tervezték az idei Olimpia után, milyen lehetőségeik vannak a jövőre nézve?
Az újkori ötkarikás játékok történelme során még nem volt arra példa, hogy elhalasztották volna, az esemény törlése viszont már háromszor is megtörtént. A NOB (Nemzetközi Olimpiai Bizottság) döntésével szerencsére a 2020-as megmérettetéseket nem sztornózta, csak elhalaszotta 2021. július 23 – augusztus 8. közé. Ez hatalmas csapást jelentett Japánnak is, és a sportolóknak is.
A szervező ország csaknem 19 billió forintot bukott a meghiúsult olimpiai játékokon, és újra kezdhetik mindennek a tervezését, amely már most óriási költségeket vonz maga után. Minden sportoló számára a legfontosabb megmérettetés az Olimpia, amelyre 4 éven keresztül tudatosan készülnek, most pedig edzeni is alig tudnak, ami mentálisan is megviseli őket. A kvótaszerzés is veszélybe került, hiszen voltak olyanok, akik az elkövetkezendő pár hónapban tudták volna kvalifikálni magukat a versenyre.
A legnehezebb helyzetben viszont azok a sportolók vannak, akik az idei Olimpia után terveztek visszavonulni.
Cseh László olimpiai ezüstérmes úszó idén már 35. életévét fogja betölteni, kérdésesnek tartja azt, hogy lesz-e elég fizikai- és lelki ereje a folytatáshoz, hiszen az még egy év kemény felkészülést jelent. A szintén olimpiai ezüstérmes Ungvári Miklós karrierjét is érzékenyen érintette a tokiói Olimpia halasztása, hiszen nemsokára 40 éves lesz. Akárhogy is nézzük, egy élsportolónál itt már komolyan át kell gondolni, hogy van-e kapacitása arra, hogy újabb egy éven keresztül kemény edzéseknek és felkészülésnek vesse alá a testét, főleg egy küzdősportban, mint a cselgáncs. Márton Anita súlylökő – hogy egy hölgyet is említsünk- az ötkarikás játékok után szünetet készült tartani, mert gyermeket szeretett volna vállalni. Így azonban át kell gondolnia, hogy kiteszi-e magát újabb hónapokon át tartó felkészülésnek, vagy a családalapítással foglalkozik.
Egyedül az újdonsült kvótát szerző sportolóknak származhat „előnye” a halasztásból, ugyanis egy fiatalnak plusz egy év sokat jelenthet a teljesítményében.
Az európai zenei életben is nagy törést okozott a vírus, az előadók sorra mondták le fellépéseiket, nagykoncertjeiket és média megjelenéseiket. Így nem okozhatott senkinek sem meglepetést az, hogy az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége) bejelentést tett, miszerint a műsor történetében először le kell fújniuk az Eurovíziós Dalfesztivált.
A nagyszabású műsort idén Rotterdamban tartották volna, az események fényében ez azonban azt jelenti, hogy mindenféle készülődés és szervezkedés hiábavaló volt. Fennáll a lehetőség, hogy a 2021-es dalfesztivált a holland városban rendezik meg, ez a hír azonban még nincs megerősítve. Az Eurovíziót irányító Referenciacsoport viszont bejelentette, hogy az idei dalok nem indulhatnak a jövő évi versenyen, mert azzal megszegnék a szabályokat, de nevezhetik ugyanazt az énekest, akit idén küldtek volna színpadra.
Az EBU és a holland szervezők szerencsére nem hagyják magukra a nézőket, egy nagyszabású internetes showműsorral készülnek, amelyet a „Fényt gyújt Európa” névre kereszteltek és az eredeti Eurovízió döntőjének idején fognak leadni. Elsősorban a 41 versenydal előtt szeretnének tisztelegni, valamint a régi híres slágereket adják elő a versenyzők és a vendégszereplők, hogy egy kis „fényt” vigyenek az emberek életébe.
Az EURO2020, azaz a labdarúgó-Európa-bajnokság újdonság lett volna idén nyáron, ugyanis a hagyományokkal szakítva, nem egy ország, hanem Európa-szerte 12 város rendezte volna meg, köztük Budapest is. A koronavírus azonban itt is közbeszólt, így az UEFA-nak döntést kellett hoznia a torna sorsáról: 2021. június 11. és július 11. között fogják megtartani.
A futballisták egy részének nagy hátrány a halasztás, hiszen ez plusz egy évet jelent, amely a 30+-os játékosokat nem sok jóval kecsegteti. Vegyük például a belga válogatottat, akiknél az „aranygenerációnak” tartott csapatnak ez lehetett volna az utolsó lehetősége a csúcsra jutáshoz. A csapat gerincét alkotó játékosok mind 30 éven felül lesznek, nem biztos, hogy úgy tudnak majd teljesíteni, mint ahogy idén tették volna. A világbajnoki ezüstérmes horvát csapat két alapembere, Luka Modrić és Ivan Rakitić 35 és 33 évesek lesznek, ezzel pedig nem a fiatal játékosok közé tartoznak, náluk kisebb az esély arra, hogy megfelelő formába tudnak lendülni.
A körülmények egyetlen „nyertesei” itt is, akárcsak az Olimpián, a fiatal futballisták, akiknek így plusz egy évük van a fejlődésre, de jelen helyzetben nem sokuk örül ennek. A változtatással együtt jár az, hogy a pótselejtezőket is csúsztatni kell, itt érintett a magyar válogatott is, ugyanis a bolgár csapat vendégeként kellett volna pályára lépniük. Az UEFA először júniusra tette át a pótselejtezőket, de ez nem bizonyult elég biztonságos időpontnak, így őszre halasztották a mérkőzéseket.
A halasztás a szurkolóknak sem túl kedvező, mert az időpontváltozás miatt nem biztos, hogy meg tudnak jelenni a lelátón a jövő évi torna időszakában; bár a bonyolult jegyvásárlási rendszeren keresztül megvásárolt belépők érvényesek maradnak az adott meccsekre.
A fent említettek a legnagyobb szervezést és odafigyelést igénylő rendezvényei lettek volna az évnek, de nem szabad elfeledkezni a kisebb, országos eseményekről sem. Az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál rendezését is lefújták, hiszen tömegeket szokott vonzani a könyves standok végeláthatatlan sora.
Ezen kívül a XXXIX. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásárt is elhalasztották a Papp László Sportarénában, jelenleg az új időpont és forma rendezésével foglalatoskodnak a szervezők. A nyári fesztiválok, köztük a SZIGET 2020 rendezői viszont optimistábban állnak a jelenlegi helyzethez, egyelőre mindent kézben tartanak, és úgy terveznek, hogy augusztus elején meg fogják tartani az eseményt.
Tehát a rendezvények nem kerültek veszélybe, csak átalakítják őket, új időpontra helyezik át. Ezeknek a sikerességéhez pedig mi is hozzájárulhatunk, ha otthon maradunk, és közösen megfékezzük a vírus terjedését, hogy minden visszaállhasson a régi kerékvágásba.
(Panulin Bogi)
