Elsárgult fotók, rajta régi épületek, utcák, divatjamúlt ruházatú emberek, szekerek, ismerős helyek. Fontos az utókor számára fennmaradható értékeket, tárgyakat megőrizni, hiszen jó tisztában lenni a régi idők korával, hogy mi minden változott azóta, mi más most, ahhoz képest amilyen régen volt. Ezt a folyamatot segítik többek között Klösz György képei is, aki népszerűvé tette a városfotózást.
Ha régebbi budapesti képeslapokat nézegetsz, szinte biztos, hogy Klösz György nevébe futsz bele, aki élete során körülbelül 60 ezer felvételt készített, melyből 4400 köz-és magángyűjteményekben található. Klösz György nem mindig viselte ezt a nevet, amin ma is emlegetjük. Németországban született 1844-ben, a 8 testvér közül volt benne abban a 3-ban, aki megérte a felnőttkort. Eredetileg gyógyszerésznek készült, de vegyészeti és fényképészeti tanulmányokat is folytatott. A diploma megszerzése után – valószínűleg a mesterlegények akkori szokása, az utazások során – keveredett Pestre két barátjával. Pár év elteltével egyedül maradt Magyarországon és véglegesen letelepedett nálunk, műhelyt nyitott (ekkortájt váltott nevet).
„Klösz György Németországból származott hozzánk, de szívben-lélekben magyarrá lett. Boldog volt, ha magyarul beszéltek vele. Ezt tapasztalatból tudom, mert fiatalkoromban alkalmazottja voltam.” – írta róla Kiss József 1926-ban.
Sikeres fotográfiai és nyomdaipari vállalkozást épített ki, előtte portrékat fotózott néhány évig. Élen járt a szakmában, így külföldön is hatalmas hírnevet szerzett. Műtermeiben több híres-neves ember is megfordult, többek között az akkor uralkodó Ferenc József császár is. Remek üzletember volt, mindig kereste a kihívásokat, a 70-es években ezért is specializálódott például a városi fényképészetre. Rengeteg felvétele készült az akkor éppen milliós fővárossá alakuló Budapestről, melynek korabeli képein keresztül Klösz által ismerjük fővárosunk akkori életét. Végigkövetett minden apró részletet a város alakulásában: a nagyszabású építkezésektől kezdve budapesti paloták, színházak belső teréig, éppen omladozó épületeket, eseményeket, múzeumi kiállításokat, kerteket megörökítve. Képein sokszor az utca népe is megjelenik, a pesti forgatag talán valamelyest kirajzolódik már ezeken a képeken is.
A Klösz korabeli Deák Ferenc tér
A Kálvin tér 1900 körül
Budapest környékét is bejárta, majd különböző események fotózását is felvette többi témája mellé. Végigkövette a Nyugati pályaudvar építését, árvizek sorozatairól készített képeket Szegeden, Miskolcon, Egerben, később a műtárgy-fényképészetbe is belekezdett a bécsi világkiállítás alkalmával. Az első pesti villamosokat is ő fényképezte a Siemens és Halske cég megbízatásából. Operatőr csapatával Kossuth Lajos temetését is végigkísérte 1894-ben.
Ezek után nagy fordulatot vett üzleti tevékenysége, vállalkozása szép lassan átformálódott csak a sokszorosításra, a nyomdaiparra. Eközben sorra nyerte díjait különböző fotósorozataiért, képeiért, kiállításainak sora vette kezdetét. Egyik legnagyobb vállalkozása az ország vidéki kúriáinak, kastélyainak fotósorozata volt, mely az 1900-as párizsi világkiállításon bronz minősítést kapott. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta, mely kinevezés után már folyamatosan vonult vissza. Klösz műhelye festmények készítésével is foglalkozott, ezekből az egyetlen ismert, alászignált alkotás az idős Ybl Miklós portréja 1881-ből. Rengeteg képe és a fényképészeti jelentősége okán számos könyv és cikk készült fotósorozatairól, munkásságáról, életéről.
2015-ben Budapest Levéltára, a Fortpanon Klösz György 1500 képéből álló fotóarchívumot tett megtekinthetővé. Ezek a képek azok, amikkel legtöbbet találkozhatunk fali naptárakban, képeskönyvekben, könyvillusztrációkként.
Klösz György technikái, újításai, országunk iránti érdeklődése, munkássága adta nekünk azt a lehetőséget, hogy régi korunk Budapestjét, eseményeit, épületeit megőrizhessük. Ez az, ami értékes, és ami miatt örök hálával tartozunk neki.
(Vincze-Hajnal Blanka)
Cikkem Tőry Klára a Mai Manó Ház Blogon közzétett 2020-as cikkje alapján készült.
