Bálint Ágnes neve talán mindenkinek ismerősen csenghet. Sokan kiskorunkban olvastuk legnépszerűbb meséit, mint például a Mazsola és Tádét, a Frakkot vagy a Kukori és Kotkodát. Idén lenne száz éves, így ennek alkalmából egyik lányával, Németh Ágnessel beszélgettünk többek között arról, mi ihlette meg az írónőt, és milyen sokoldalú személyiség volt valójában.
Különleges kislány volt. Bálint Ágnes a Fejérmegyei Adonyban született 1922-ben, ott is nevelkedett. Tanult családban nőtt fel, az anyja már öt éves korában megtanította olvasni, majd nem sokkal később ő maga is elkezdett meséket írni. Tehetségét főként édesanyjától örökölte, aki színdarabokat írt és rendezett. Édesapja az adonyi Takarékpénztárban dolgozott, ahová gyakran átosont az ottani írógéphez. Alig töltötte be a 14. életévét, amikor édesanyja beküldte az egyik művét a Magyar Úriasszonyok lapjába, melynek mellékletében, aztán folytatásokban megjelent a Fánni, a modern tündér című meseregénye. Ráadásul az illusztrációkat is Bálint Ágnes készítette. 18 éves korában kiadták első könyvét, Az elvarázsolt egérkisasszony-t, amelyre olyan büszke volt, hogy a szülővárosában mindenkinek – joggal – elbüszkélkedett vele. Nem csak kreatív, de nagyon mozgékony kislány is volt. Aktív személyisége abban is megmutatkozott, hogy kilenc éves korában átúszta a Nagy Dunát. Ez a kalandja később az utódai körében hagyománnyá vált.
Miután Vecsésen családot alapított, férjével, két lányával, unokáival és sok-sok háziállatukkal ők voltak a Szeleburdi család. Mindenki folyton-folyvást rohant, számos két- és négylábú állat vette őket körül, és az életük ugyanúgy pörgött, mint ahogyan azt a könyvében megírta.
Televíziós korszaka nagy fordulatot hozott az életében. Az addig leírt történetei már láthatóak voltak képernyőn is. Előbb-utóbb megszületett Mazsola, a zöld malac, amelyet a fekete-fehér televíziók miatt sokáig mindenki rózsaszínnek gondolt… Meséit leginkább saját családi életük ihlették, a különböző szereplők valójában ők maguk voltak. Azt, hogy ki-kinek felelt meg, Németh Ágnes mesélte el.
„Mazsola és Tádé igazából én vagyok és a húgom” – vázolta fel az írónő lánya. „De valójában bárki lehetne, akinek testvére van. Egy ilyen kapcsolatban a szeretet mellett ott a csínytevés, a féltékenység és a féltés. Mikor mi dominál.” Azt is megtudhattuk a mesével kapcsolatosan, hogy Bálint Ágnes főként azért írta meg ezt a mesét, mert a vonaton utazva látott egy anyát, aki megpofozta a gyermekét, mert az hangoskodott. „Ezután született meg a történet, hogy tükröt tartson mások számára: mit lehet, és mit nem szabad csinálni a gyereknevelésben” – mondta Németh Ágnes.
Bálint Ágnes egy másik népszerű könyve, a Frakk, a macskák réme még több „titkot” rejt… Németh Ágnes elárulta, hogy a kutya neve eredetileg Csibész volt, akit az ő orvos férje, Sárvári András mentett meg 1966-ban. A vizslát az utcán fogták be és állatkísérletre szánták, de ő megsajnálta és 200 Forintért megvásárolta. A könyvbéli nevét pedig Bálint Ágnes nagyapjának szeretett vadászkutyájáról kapta, aki a Frakk névre hallgatott. „Én, aki imádtam a macskákat és mindent megtettem nekik, egyszer csak rájöttem, hogy a kutya milyen érdekes” – emlékezett vissza a lánya, majd hozzátette, hogy az írónő „Frakk” hatására annyira megszerette a kutyákat, hogy az utána következő állatait is hasonlóképpen körülrajongta, kényeztette. Németh Ágnes úgy jellemezte a mesét, hogy: „Minden mondata ül, minden mondata tökéletes, és ez csak akkor lehetséges, ha az ember belülről, igazi imádattal írja.”
Bálint Ágnes nem csak a gyermekirodalomban, de a televíziózás történetében is fontos szerepet töltött be. Ő vezette be a sorozatokat, mint például a Kuckót, amely az első környezetvédelmi, ismeretterjesztő magazinműsornak tekinthető. A stábjával országszerte forgatott különböző kisvárosokban, falvakban gazdákkal, olykor még a környező országokba is ellátogattak. Jó nyelvérzéke megkönnyítette a dolgát, hiszen németül és franciául már kiskorában megtanult, később pedig az angol és orosz nyelveket is folyékonyan beszélte. Ezenkívül annyira tudott svédül, csehül, szerbül és szlovákul, hogy megértette, mit mond neki a beszélgetőpartnere. Nagyon szerette az állatokat és a természetet. Rengeteget olvasott, így akkorára bővült a tudása az élőlényekkel kapcsolatban, hogy ha bárki megkérdezte tőle, mi baja lehet annak a sündisznónak, arra is tudta a választ. „Az élete volt a hobbija. A tévé, a gyerekek és az állatvilág” – jellemezte Németh Ágnes.
Televíziós karrierjét szerkesztőként kezdte, de mivel nem volt elég meseíró, ő maga is részt vett benne. Bár a kezdetleges tévéműsorokban a meséket bemondónők olvasták fel, Bálint Ágnes olyat szeretett volna alkotni esténként a gyerekeknek, ami látható és élményszerű is egyben. Elkezdték a meséket „animálni”, és számos addig csak könyvben lévő mesefigura „mozdult meg” és vált „valóságosság” a képernyőn keresztül. Mindenki megismerhette a Futrinka utca lakóit, Kukorit és Kotkodát, valamint a Vízipók, csodapókot is. Ekkor született meg a Tévé Maci is, aki aztán hosszú évtizedeken át kísérte el aludni a gyerekeket.
„Nehéz olyan mesét találni, amiben nem segített, írt volna valamit Bálint Ágnes” – idézte fel Szinetár Miklós, a Magyar Televízió egykori alelnökének gondolatait az írónő lánya. Történeteivel, szereplőivel varázslatos világot teremtett. Ő maga pedig egy huszonöt évvel ezelőtti interjújában úgy fogalmazott: „Csodaszép életem volt. Meseszép.”
Egyéb érdekességek Bálint Ágnesről:
- Számos díjat és elismerést kapott: József Attila-díjas író, és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével is kitüntették.
- 40 könyve jelent meg, emellett 14 film fűződik a nevéhez forgatókönyíróként és 17 dramaturgként.
- Szerkesztőként az ő nevéhez fűződik a Magyar Népmesék csokorba gyűjtése.
- Meséit több nyelven kiadták, többek között oroszul, szlovákul, németül, lettül és japánul.
- október 24-én hunyt el, egy nappal a 86. születésnapja után.
- Hajdani otthona Vecsésen található, amely Emlékházként működik és mindazok számára látogatható, akik érdeklődnek az írónő élete és művei iránt.
(Bogdándy Tamara)
