Szerintem mára már mindenki jól ismeri a magyar húsvéti szokásokat, kiemelendő például a locsolkodás, tojásfestés és a hagyományos ételeink. Európa más területein is hasonló hagyományokat őriznek, de belegondoltunk valaha abba, hogy a világ más tájain vajon hogyan ünneplik a húsvétot? Ezért össze is szedtem pár érdekes és meghökkentő hagyományt, amelyek biztos, hogy újdonságként fognak érni.
Legelőször rögtön a világ másik felére ugrunk, mégpedig Ausztráliába. Máshol a nyuszi a húsvét jelképe, míg itt ez teljesen máshogy van, nekik az erszényes nyúl, ugyanis nem szeretik a nyulakat, mert hatalmas gazdasági gondokat okoznak a földeken, ezért is a kontinens legtöbb államába nem is szabad házinyulat tartani. Kis ajándékokat, csokinyuszikat itt is adnak egymásnak az emberek, csak kicsit más formába öntve. Náluk Bilbyt az őshonos hosszú fülű nyuszit lehet csoki formájában megvásárolni.Hagyományos sütemény náluk a hot cross bun, vagyis a „forró keresztes zsemle”, amely egy édes, enyhen fűszeres zsemle, amit akár asztalt gyümölcsökkel is lehet ízesíteni.
Guatemalában szeretik hosszan ünnepelni a húsvétot, egy héten át tart, aminek fénypontja a körmenet. Ez egy megemlékezés igazából, aminek a hagyománya az 1700-as évekből maradt fenn. A nagy ünnepélyt guatemalai Antigua városban tartják, ahol több száz ember gyűlik össze ilyenkor. A kulcseleme ennek a húsvéti körmenetre készült színes fűrészpor szőnyegek. Már hetekkel előtte megkezdik az előkészületeket, hogy a felvonulás napján már csak le kelljen őket rakni. Ezek a csodaszép és színes minták vallási jelentést is hordoznak magukkal.
Hollandiában a húsvétot a többi nyugati országhoz hasonlóan ünnepelik. De akkor mégis mi a különleges benne? Hollandia a csokitojásairól, és a húsvéti nyuszijáról híres. Hiszen nincs húsvéti nyuszija. Az édességek mellett vajból készült bárányok, és cukorból készült csibék vannak. A kertben megkeresendő finomságokat pedig az úgy nevezett Paashaas rejti el.
Kimondhatjuk, hogy a Fülöp-szigeteken ápoljak a legmegszállottabban a húsvéti hagyományokat. Hiszen húsvétkor Catad városában, egy karneváli felvonulás keretein belül önként jelentkező híveket választanak a tömegből, akiket megkorbácsolnak, és ténylegesen keresztre feszítenek. Ezt a szertartást a katolikus egyház egyértelműen ellenezi, de mégis évről évre egyre többen látogatnak el, hogy megtekintsék. Az esemény már-már turisztikai látványossággá vált, tavaly külföldiek is vállalkoztak a próbatételekre.
Az idézőjeles plusz egy számomra a Húsvét-sziget, hiszen még a nevében is benne van a húsvét szó. Az itt lakok keresztény vallásúak, mégse fektetnek akkora hangsúlyt az ünnep megtartására. Húsvétkor azért ők is templomba mennek, énekelnek és halat sütnek. De miért is ez lett a sziget neve? Mert 1722. április 4. fedezték fel, amikor is épp húsvétvasárnap volt.
Összességében elképesztően szép az, hogy ennyifélék vagyunk. Mások a hagyományaink, és szerintem ezzel semmi baj nincs, hiszen ezzel tudunk fejlődni, mindig valamit újat tanulni a másiktól.
Fogarasi Kleopátra
