Az ördög nem alszik! – Amit a biztosításokról tudni kell

Mi az a biztosítás? Mikor érdemes megkötnünk? Mikor nem? Jeney Attila, a Magyar Biztosítók Szövetségének kommunikációs szakértője vezetett be minket a biztosítások világába.

Mire szolgálnak a biztosítások?

Ahogy a biztosítás szóban is benne van, arra szolgálnak, hogy egy előre nem látható, váratlan esemény bekövetkeztének az anyagi következményeit fedezzék. Tehát ha összedől a házam, vagy balesetet szenvedek, ha van rá biztosításom, akkor meg fogják téríteni a káromat és költségeimet.

Ön szerint mikor és mire javasolt biztosítást kötni?

A mikor és a mire kizárólag tőlünk függ. A legfontosabb biztosítandó értékeink az életünk, a vagyontárgyaink, a lakásunk, a gépjárművünk. Nagyon fontos, hogy minden, ami az életünket szolgálja, és hiányként élnénk meg, ha tönkremenne, elveszne, be legyen biztosítva. Soha nem tudhatjuk, hogy mikor törnek be a házunkba, mikor ér bennünket baleset, mikor válik pl. a házunk, gépkocsink elemi kár áldozatává, és egyáltalán nem mindegy, hogy amikor ez megtörténik, akkor be vannak-e biztosítva például az ingó-ingatlan vagyontárgyaink.

Milyen biztosítások szólnak magánszemélyeknek?

A szakma a legegyszerűbben úgy csoportosítja a biztosításokat, hogy vannak „nem életbiztosítások” és vannak „életbiztosítások.” A nem életbiztosítások csoportjába tartozik például a vagyonbiztosítás, a lakásbiztosítás, a casco biztosítás, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a balesetbiztosítás, az egészségbiztosítás, a(z) (általános és szakmai) felelősségbiztosítások. Emellett léteznek kockázati és megtakarítási jellegű életbiztosítások (és hozzájuk kapcsolható kiegészítő biztosítások), amelyek halálesetre, balesetekre, tartós betegségre, kórházi ellátásra, munkából való kiesésre térítenek szerződés szerinti összegeket és a megtakarítás esetében valamilyen anyagi cél eléréséhez szolgálnak eszközül (pl. ha ingatlan vásárlásra vagy gyermekünk továbbtanulására gyűjtünk).

Mire valók az utazással kapcsolatos biztosítások?

A biztosítók azt tapasztalják az elmúlt évtizedekben, hogy egyre tudatosabbak az utazók. Rájöttek arra, hogy egy külföldi úton bármilyen probléma érhet minket, emiatt fontos, hogy legyen utasbiztosításunk. Ennek két típusa létezik: az egyik az utazás megkezdésétől az utazás befejezéséig tart, magára az utazásra és a közben bekövetkezhető kockázatokra (pl. okmány elvesztése, ellopása esetén annak pótlása, baleset, repülőjárat késése, járat törlése, gépkocsi meghibásodása stb.). A másik pedig az az útlemondás/sztornó/biztosításnak nevezett termék, ami arra szól, hogy ha az utazás megkezdése előtt fellép bármilyen – jellemzően egészségügyi – probléma, ami miatt nem tudunk elutazni, akkor az így fellépő anyagi terhet – annak egy részét – a biztosító átvállalja a biztosítottól.

Mindig számolnunk kell azonban annak a lehetőségével, hogy az utazás során baleset ér minket vagy megbetegszünk és ellátásra szorulunk, ami biztosítás hiányában kiszolgáltatott helyzetet okoz számunkra, mivel külföldön nagyon drága tud lenni bármilyen ellátás. Ezért nagyon fontos, hogy megnézzük, hogy mire terjed ki a biztosítás, mekkora díjat fizetünk érte és milyen fedezetre. Ha alacsonyabb a befizetett díj, és alacsonyabb a fedezet, vagy szűkebb a szolgáltatási kör, amikor komolyabb kár ér bennünket, nem biztos, hogy fedezni fogja a kárunkat a biztosításunk.

Milyen biztosítási megoldások vannak arra az esetre, ha extrém sportolás közben sérülünk meg?

Megkülönböztetünk szabadidős sportokat – ilyen a túrázás, úszás, biciklizés, futás – és extrém sportokat. A sízés egy érdekes határterület… Az extrém sport azt jelenti, hogy valaki egészen különleges, nagy kockázatot vállal, mert nagyon szereti például az ejtőernyőzést. Tehát nagy sebességgel, vagy nagy magasságból történhet vele bármilyen baj, esetleg légimentésre lesz szüksége, tehát komoly veszélyhelyzetnek teszi ki magát. A társadalombiztosítási ellátás hazánkban csak a mentés költségét fedezi ezek kapcsán, külföldön pedig a mentési, betegszállítási, ellátási  stb. költségek is kirívóan magasak lehetnek. Emiatt az ilyen sportokra különleges biztosítások vonatkoznak, nem elég egy balesetbiztosítás vagy egy téli síbiztosítás. Ma már különböző biztosítók többféle biztosítási konstrukciót kínálnak az extrém sportok szerelmeseinek. Fontos, hogy a tényleges igény (sporttevékenység) és a konkrét biztosító konkrét biztosítási feltételeit vegyük figyelembe, amikor szerződést kötünk, hogy valóban a nekünk megfelelőt kössük meg.

Muszáj biztosítást kötni síelés esetén?

A törvény nem kötelez senkit, de a józan ész ezt diktálja – a síelés bármilyen csodálatos, mégis nagy kockázatot rejtő sport. A legtöbb biztosító széleskörű kínálattal rendelkezik e területen. Sokan elhagyják a kijelölt sípályát (a pályán kívüli síelésre sok biztosító nem vállal fedezetet!), de a kijelölt pályán is elég egy szerencsétlen ütközés, ezzel az életünk kerülhet veszélybe, kórházi ellátásra szorulhatunk, a felszerelésünk is megsérülhet. Ráadásul a sípályákról való mentés különleges eszközöket is igényel. Mindezekre köthető biztosítás. Egy baleset esetén magán egészségügyi intézménybe is kerülhetünk, amelyek magasabb költségekkel dolgoznak. Tisztázni kell a biztosítónkkal, hogy az utazási és a biztosítási igény pontosan mire vonatkozik. Svájcban, Franciaországban és Ausztriában például 2022 óta külön felelősségbiztosítást is kell kötni a síelőknek az elmúlt évek súlyos balesetei miatt. Minden síszezon előtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kék színű Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) csak utasbiztosítással kiegészítve képes teljeskörű védelmet nyújtani. Hiába fedezi az egészségügyi ellátás azon közvetlen költségeit, amelyek megtérítésére az adott tagállam állampolgára igényt tarthat; nem terjed ki viszont az adott tagállam állampolgárai által is fizetendő önrészre és az olyan kiadásokra, mint a betegszállítás költségei (pl. helikopteres mentés), az utastársak és hozzátartozók utazásához kapcsolódó kiadások, a poggyászkár, valamint nem nyújt 24 órás telefonos asszisztenciát sem. További szempont, hogy az EEK kártyát csak az a szolgáltató fogadja el, amely szerződésben áll az adott EU tagállam társadalombiztosítási szervével.

(Tótfalusi Fanni, Velek Domonkos)