Fekete leves – A kávé története

A kávé mára már életünk elengedhetetlen része, hisz emberek sokasága issza nap mint nap. Sokan nem is tudják a reggeleket elképzelni enélkül az ital nélkül.

A kávét jelenlegi ismereteink szerint Kr. u. 800 körül fedezhették fel Etiópia területén. Egy híres etióp monda alapján egy Kaldi nevű kecskepásztor vette észre, hogy állatai nagyon éberek és izgatottak lettek egy bizonyos bogyó elfogyasztása után. Ezután elvitte a termést szerzeteseknek, akik az ördög művének hitték és a tűzbe dobták. Erre a kávébabok megpörkölődtek és különleges illatot árasztottak. Ebből italt kotyvasztottak, és észrevették, hogy az esti imák alatt is energikusabbak tudtak maradni.

Később a Vörös-tengeren keresztül Jemenbe került a 15. század környékén, majd onnan tovább szállították Perzsiába és az Iszlám Birodalomba. Utóbbiban nagyon hamar ismert lett, „arab bornak” is emlegették. A világ első kávéháza is ebben az időben nyílt meg Konstantinápolyban, 1475-ben. Az emberek nem csak az ital miatt látogatták a kávézókat, hanem társasági életet is élt ott, emiatt gyakran nevezték őket a „bölcsek iskoláinak” is.

Európában a 17. században jelent meg a kávé. Legelőször velencei kereskedők hozták Olaszországba. Az első európai kávéház is itt nyílt meg 1645-ben, Velencében, La Bottega del Caffé néven. Angliába is eljutott a kávéházi hév, 1651-ben meg is nyitott az első kávéház Oxfordban, majd nemsokára Londonban is. Itt elsősorban üzleti ügyek lebonyolítására használták a férfiak, nők nem is látogathatták a helyet. Párizsba 1669-ben érkezett meg a kávé, melyet XIV. Lajos „Varázslatos italnak” nevezett. A következő 30 évben egész Európában elterjedt a híres ital.

Magyarországon is nyíltak kávézók, viszont ekkoriban a törökökhöz kötötték a terméket és „fekete levesnek” nevezték. Sokak szerint a kávé megjelenése nagyban segítette a felvilágosodás korát, hisz eddig az emberek főleg bort ittak, mert a víz túl piszkosnak bizonyult, de ezután lett egy alkoholmentes lehetőség, ha az ember folyadékot szeretett volna bevinni.

A 19. századra a kávézók a művészet és kultúra melegágyává és a polgárosodás jelképévé váltak. A nagyvárosokban sorra jelentek meg az akár máig élő presszók. Sok minden történt itt: forradalmak törtek ki, mesterművek és új eszmék születtek. Pest, London, Bécs, Párizs és még jónéhány fontos város, melyeknek szívét adták ezek a zugok. 1933-ban Alfonso Bialetti olasz mérnök feltalálta a kotyogós kávéfőzőt, amivel már otthon is minőségi kávét lehetett főzni. Ez viszont nem vetette vissza a kávézók népszerűségét. A Nyugat című irodalmi folyóirat írói gyakran megfordultak budapesti kávéházakban, törzshelyük a Centrál Kávéház volt, de emellett híressé vált a New York és az Országház kávéház is.

(Ghassemi Nejad Dániel, Aula, Veres Pálné Gimnázium, Budapest)