Március óta információs sorozattal segítünk, hogy fogyasztóként biztonságosan vásárolj vagy vegyél igénybe szolgáltatásokat. Most felidézzük a legfontosabb tudnivalókat, amiket mindenképp vigyél magaddal az új évre is!
Fontos, hogy tisztában legyünk fogyasztói jogainkkal és azzal, hová tudunk fordulni, ha egy vásárlással kapcsolatban problémánk merül fel. Dr. Német-Weingartner Lilla, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke hangsúlyozta mire érdemes leginkább figyelni:
- A kereskedőnek jól láthatóan kell feltüntetnie az árakat – mind az eladási, mind az egységárat, illetve a szolgáltatás díját.
- Egy étteremben például az áraknak az étlapon is szerepelniük kell, nem elég, ha csak szóban közlik.
- Vásárlóként ne csak az eladási árat, hanem az egységárat is figyeljük: ez segít összehasonlítani a különböző kiszerelésű termékeket. A nagyobb kiszerelés nem mindig olcsóbb!
- A pénztárnál érdemes ellenőrizni, valóban azt az árat számítják-e fel, ami ki van írva.
A fogyasztóvédelmi törvény kimondja: ha egy termék több eladási áron is szerepel az üzletben, a vásárlónak joga van a legalacsonyabb feltüntetett áron megvenni azt.
Mindig őrizzük meg a nyugtát vagy számlát, ellenőrizzük a jótállási jegyet, és vásárlás előtt, ha lehet, próbáljuk ki a terméket. Fontos különbség: ha egy terméket hagyományos boltban vásárolunk, a kereskedő nem köteles visszavenni a hibátlan árut, ellentétben az online vásárlással, ahol 14 napos indoklás nélküli elállási jog védi a fogyasztót.
Mikor valódi az akció?
Sok kereskedő az akció előtti napokban megemeli a termék árát, majd az új, „leértékelt” árat ehhez viszonyítja – ez viszont szabálytalan. A jogszabály egyértelmű: a kedvezményt az előző 30 nap legalacsonyabb árához kell viszonyítani. Ha az előző ár hiányzik vagy alig olvasható, az szintén megtévesztő lehet.
Valódi akcióról akkor beszélhetünk, ha az áthúzott ár valóban megfelel ezeknek a feltételeknek. Ellenkező esetben az csak marketingfogás, ami megtévesztheti a vásárlót. Ha gyanús az árképzés, kérdezzünk rá a pénztárnál, vagy írjuk be a problémát a vásárlók könyvébe. A fogyasztóvédelmi hatóság következetesen fellép minden szabálytalanság ellen, és rendszeresen ellenőrzi az akciós árak helyes feltüntetését – legyen szó online vagy hagyományos boltról.
Ha sérelem ér minket, mindenképp dokumentáljunk mindent: őrizzük meg a nyugtát, szórólapot, vagy készítsünk fényképet az árról. A panaszt megtehetjük szóban vagy írásban.
Magunknak írjuk a panaszkönyvet?
Ebben a témában Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság főosztályvezetője, Ecsedi István kalauzolt el minket.
Előfordul, hogy nem kapunk nyugtát vagy blokkot a vásárlásunk végén. Mi a teendőnk ilyenkor?
Természetesen ez egy nagy probléma, a vásárlás tényét ugyanis kötelező valamelyikkel bizonyítani, ha fogyasztói probléma esetén jogainkat kívánjuk érvényesíteni. Minden kereskedőnek és vendéglátónak számla-, illetve nyugtaadási kötelezettsége van. Ez elsősorban nem az NKFH, azaz a fogyasztóvédelmi hatóság feladatköre, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatalé (NAV), az ő ügyfélszolgálatukon lehet jelezni, ha nem kaptunk bizonylatot a vásárlásról, de ebben az esetben is lehet a panaszkönyvben ezt jelezni, ahova minden, a vásárlással összefüggő észrevételt bejegyezhetünk.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsa a panaszkönyvbe írt visszajelzéseknek. Kötelező-e a vendéglátónak foglalkozni vele, vagy igazából ez csak saját magunk megnyugtatására alkalmas?
A vendéglátónak kötelező foglalkoznia ezzel, sőt, ha a helyszínen nem kerül a panasz rögzítésre, utólag már nagyon nehéz rekonstruálni a szituációt. Enélkül az egészet le is tagadhatja a másik fél, még azt is, hogy a vásárló egyáltalán valaha is járt az étteremben. Amikor beírunk a panaszkönyvbe, akkor meg kell adnunk az elérhetőségünket. A cég köteles a panaszt kivizsgálni, és 30 napon belül írásban tájékoztatni a vásárlót az eredményről postán vagy e-mailben. A panaszkönyv nyilvános dokumentum, amit a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrizhet. Ha a panaszt nem kezelik megfelelően, a fogyasztó a hatósághoz vagy békéltető testülethez fordulhat.
Ezekre figyelj, ha online vásárolsz!
Dr. Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke, kommunikációs főosztályvezetője segített nekünk feltérképezni a témakört.
Milyen kockázatai lehetnek az online vásárlásnak?
Például az, hogy nem vesszük a kezünkbe a terméket vásárlás előtt, jó esetben egy képet látunk róla, ami akár másfajta termékről is készülhetett, de ez csak akkor derül ki, ha már a birtokunkban van a megrendelt tárgy. Olyan kockázatok is felmerülhetnek, amik eredendően megtéveszthetik a fogyasztókat – gondolok itt arra, hogy például nem is létezik az a vállalkozás, amivel kapcsolatba léptünk, hanem egy csaló webáruházról van szó. Egy hagyományos üzletben nem kell átadnunk a bankkártyánkat anélkül, hogy ne kapnánk vissza, így annak adatait sem tudják eltárolni.
Hogyan lehet ezeket a kockázatokat csökkenteni?
Mindenekelőtt fogyasztói tudatossággal. Mindig alaposan nézzünk körbe, hasonlítsuk össze az árakat, a termékeket, hogy honnan választunk. Ha a honlap nem tartalmaz elérhetőséget, a cég címét, telefonszámot, illetve bizonyos jogi kötelezettségeket, akkor onnan nagyon gyorsan kattintsunk el, ne rendeljünk. A honlapnak fel kell tüntetni a szerződéskötési folyamatot, a jótállási-szavatossági szabályokat, az elállási jogot, illetve, ha probléma merül fel, akkor a kontaktot, ahova fordulhatunk. Mindig azt javasoljuk, hogy magyar vagy Európai Uniós vállalkozástól rendeljünk, így ha bármi fogyasztói probléma felmerül, sokkal könnyebb azt érvényesíteni, mint egy távol-keleti vagy amerikai vállalkozás esetében. Gyanús az is, ha csak pozitívak az értékelések, miközben máshol mások arra hivatkoznak, hogy átverték őket – ilyenkor jobban tesszük, ha elfelejtjük ezt az oldalt.
Szépüljünk, játsszunk tudatosan!
Vajon mi mindenre kell figyelni, ha kozmetikumot veszel vagy gyermekjátékot vásárolsz, esetleg tetováltatni mész? A témával kapcsolatban Ulicsák Ádámot, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) Piacfelügyeleti Főosztályának főosztályvezetőjét kérdeztük.
A lakossági felhasználású kozmetikumok hatóanyag-tartalma általában alacsonyabb, mint a szakemberek által használtak. Ennek termékbiztonsági oka van?
A boltokban kapható, elsősorban otthoni használatra szánt kozmetikumok alacsonyabb koncentrációban tartalmazzák az aktív hatóanyagokat. Ennek a legfőbb oka a termékbiztonság, a gyártók így előzik meg azt, hogy a szakszerűtlen, vagy túlzott használat nem kívánt mellékhatásokat okozzon. A magas koncentrációjú hatóanyagok speciális szaktudást igényelnek, amellyel az átlag fogyasztó nem feltétlenül rendelkezik.
A kozmetikai termékek címkéjén található információknak a jogszabályi előírásoknak megfelelően kellően részletesnek és pontosnak kell lenniük.
Kihez fordulhat a fogyasztó, ha balesetveszélyes vagy termékbiztonsági szempontból kockázatos játékot vagy terméket vásárolt meg?
A vevő elsősorban a területileg illetékes kormányhivatal felé jelezze ezt a kockázatot. Érdemes visszamenni a vásárlás helyszínére is, ahol el kell kérni a vásárlók könyvét vagy jegyzőkönyvet kell felvetetni a problémáról. Ezután lehet hozzánk, az NKFH-hoz továbbítani a panaszt, és mi az alapján tudjuk megtenni a szükséges intézkedéseket.
