Budapesten rendezték meg a No Planet B projekt Fórum & Rural Voices kerekasztal-beszélgetését, amely a fenntarthatóság, a klímavédelem és a vidéki közösségek szerepének összefüggéseire fókuszált. Az esemény célja az volt, hogy szakértők, civil szervezetek és helyi kezdeményezések képviselői közösen vitassák meg, hogyan lehet a vidéki térségek tapasztalatait és lehetőségeit hatékonyabban bevonni a klímaváltozás elleni küzdelembe, valamint miként erősíthető a helyi közösségek szerepe a fenntartható jövő kialakításában.
Az eseményen szakértők, civil szervezetek és helyi kezdeményezések képviselői vettek részt, akik a vidéki térségek tapasztalatait és lehetőségeit vitatták meg a klímaváltozás elleni küzdelemben. A résztvevők kiemelték, hogy a fenntartható jövő kialakításához elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása és a tudásmegosztás erősítése.
A No Planet B Fórum & Rural Voices kerekasztal részeként bemutatkozott a DUE Médiahálózat tevékenysége is, amelyet Csajkás Anikó projektmenedzser ismertetett a résztvevőkkel.
Előadásában részletesen kitért a DUE egyik legnépszerűbb országos szemléletformáló programjára, a Nagy Diák Fenntarthatósági Tesztre, amely a tavalyi évben több mint 20 ezer középiskolás fiatalt szólított meg, míg országosan 700 ezer emberhez jutott el. A Nagy Diák Fenntarthatósági Teszt célja, hogy játékos, mégis tartalmas formában mérje fel és bővítse a fiatalok tudását a környezetvédelem, a klímaváltozás és a fenntarthatóság témaköreiben.
A teszt online felületen zajlott, így könnyen elérhető volt az ország bármely pontjáról, és különösen nagy hangsúlyt fektet az interaktív tanulásra. A kérdések a mindennapi környezeti problémáktól a globális klímaváltozási folyamatokig széles spektrumot ölelnek fel, miközben arra ösztönzik a résztvevőket, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak a hétköznapokban.
Csajkás Anikó kiemelte, hogy a program nemcsak tudásfelmérés, hanem közösségépítő eszköz is, amely segít abban, hogy a fiatalok aktív szereplőivé váljanak a fenntarthatósági párbeszédnek. Hozzátette: a tapasztalatok szerint a diákok nyitottak a téma iránt, és a játékos formátum jelentősen növeli az érdeklődést.
A fórum szünetében Szabó Márk, a Baptista Szeretetszolgálat marketingigazgatója és Horváth Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat programkoordinátora válaszolt a due.hu kérdéseire.
Bemutatnátok a No Planet B programot? Miről szól, és miért jött létre?
Sz. M.: A No Planet B program az Európai Unió DEAR programján belül valósul meg. Ez egy folytatólagos, EU-s támogatással működő kezdeményezés, amelyet már a második körben hirdettek meg. Célja, hogy nyolc európai uniós országban összesen 210 civil szervezet projektje kapjon támogatást.
Ezek a szervezetek olyan témákkal foglalkoznak, amelyek szorosan kapcsolódnak a klímavédelemhez és a fenntarthatósághoz, például zöld városok, mobilitás, zöld közlekedés, vízgazdálkodás vagy talajvédelem. Magyarországon a Baptista Szeretetszolgálat képviseli a projektet.
Szorosan együttműködünk a nyolc országból álló konzorciummal. A mi feladatunk, hogy négy év alatt megtaláljuk azt a 16 projektet, amely kisebb vagy közepes léptékű támogatást kap. Így kerültünk kapcsolatba például a DUE-val is, amely egy kiemelkedő elérésű Fenntarthatósági Tesztet valósított meg. Az ilyen projekteket egészen Brüsszelig visszük, mivel az Európai Unió keresi azokat a nagy hatású kezdeményezéseket, amelyek kiemelhetők egy-egy országból.
Jelenleg is fut egy pályázati kiírásunk, amelynek keretében nyolc kisebb szervezetet keresünk. Egyenként körülbelül 2,5–2,8 millió forintos támogatást tudunk biztosítani számukra 6–9 hónapos projektek megvalósítására.
H. S.: A célcsoport elsősorban a fiatalok – középiskolások és egyetemisták –, akik érdeklődnek a környezetvédelem iránt, de még nem elkötelezett aktivisták. A projekt egyik fő célja, hogy ezt a „billegő” réteget pozitív irányba mozdítsa el.
Hányan pályáztak, kik kaptak támogatást, és mi alapján választották ki a nyerteseket?
H. S.: A pályázók munkáját egy tudományos bizottság által készített útmutató segíti. Ebben kommunikációs és szakmai iránymutatásokat adunk arra vonatkozóan, hogyan lehet közérthetően, mégis tudományos alapokon megszólítani a célcsoportot. Fontos számunkra, hogy a projektek mögött megalapozott tudás álljon, ugyanakkor a kommunikáció ne legyen száraz és nehezen befogadható.
A támogatott projektek nagyon sokszínűek. Volt például egy mesekönyv-projekt, ahol diákok klímatémájú történeteket írtak, vagy egy gasztronómiai kezdeményezés, amely a fenntartható étkezést népszerűsítette. Egy másik projekt a fényszennyezés csökkentésével és az energiahatékonysággal foglalkozik.
Eddig két pályázati kör zajlott le, most indult a harmadik. Összesen 18 projektet tudunk támogatni. A pályázatokat szakmai zsűri értékeli előre meghatározott szempontok alapján, mint például a megvalósíthatóság, a költségvetés és a szakmai megalapozottság.
Hogyan látjátok a program jövőjét?
H. S.: A projekt 2027 végéig tart. Hosszú távon azt várjuk, hogy az elindított kezdeményezések önálló életre kelnek és tovább terjednek – akár egyéni, akár közösségi szinten. A cél, hogy minél több embert aktivizáljunk a klímavédelem területén.
