A felelős pénzügyi döntések már az első keresetednél számítanak – figyelmeztet Grenczer Balázs, a Pénzügyminisztérium pénzügyi szabályozásért felelős helyettes államtitkára. A közösségi médiában számtalan influenszer ad pénzügyi tanácsot, de sokuk nem szakértő, és van, aki még alapszinten sem ért hozzá. Ha hiteles forrásból tájékozódsz, a pénzedet – akár egy kisebb összeget is – biztonságban tudod kamatoztatni.
Mit javasolna egy fiatalnak, mit csináljon az első százezer forintjával?
Az első százezer forint kiváló lehetőség arra, hogy megtegyük az első tudatos pénzügyi lépéseinket. Egyik legbölcsebb döntése lehet egy diáknak, ha saját önfejlesztésére fordítja az első százezer forintnak legalább egy részét: tanfolyamra, nyelvtanulásra, könyvekre.
Célszerű a pénz egy részét egy alacsony kockázatú megtakarítási formában elhelyezni, például betétben vagy állampapírban. Így gyakorlatban megtapasztalható, hogy hogyan működik a megtakarítás, a bankolás, mit jelent az, hogy kamat, betét vagy állampapír. Ez egy jó lehetőség arra, hogy megtudjuk, hogy milyen érzés felelősen dönteni a pénzünkről.
Nagyon fontos, hogy ne azonnali meggazdagodásban gondolkozzunk, hanem alakítsunk ki egy hosszútávú megtakarítási tudatosságot: lássuk meg, hogy hogyan kell folyamatosan, rendszeresen megtakarítani. Az első százezer forinttal nem feltétlenül a legnagyobb hozamot ígérő, legkockázatosabb befektetést érdemes választani, hanem egy megalapozott, az alaptartalék megképzésére alkalmasat.
Mit gondol, melyik a jobb, a kriptovaluta, vagy az állampapír?
A kettő nagyon nem ugyanazt a célt szolgálja: az állampapír kiszámítható megtakarítási forma, a kriptoeszközök árfolyama ezzel szemben gyorsan és jelentősen változhat, tehát nagyon kockázatos befektetés. A rövidtávon szükséges pénzt nem célszerű kockázatos termékben elhelyezni. Ha valaki mégis ki szeretné próbálni a kriptoeszközt, akkor érdemes akkora összeget fordítani erre, amekkorának az esetleges elvesztése nem okoz problémát, a mindennapi élet szempontjából nem jelent veszélyt. Először a tartalék és a biztonság, és csak utána jöhet a kísérletezés.
Van-e olyan gazdasági döntés, amit a kormány hozhat, és aminek egy 18 éves közvetlenül érzi a hatását?
A kormány folyamatosan figyeli a pénzügyi piac alakulását: azt, hogy hogyan tudja segíteni a rendszeres és hosszútávú megtakarításokat, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy segítse akár a fiatalokat, akár az egyéb életkorban élőket. A cél az, hogy megbízható és biztonságos megtakarítási formák legyenek. Ilyen a betét, amit betétbiztosítás véd egy összeghatárig és az állampapír, amelynek visszafizetését az állam garantálja. Ezek a megtakarítási formák biztonságosak diákok számára is. A kormányzat számára kiemelt szempont a biztonság olyan csalásokkal, visszaélésekkel szemben, amelyek a digitális térben az utóbbi években rendkívüli mértékben elterjedtek. Ezekkel szemben a kormányzati és a pénzügyi intézmények közösen dolgoznak olyan programokon, amik biztosítják és elősegítik, hogy ilyenek ne merüljenek fel a digitális térben és a digitális bankolásoknál.
Mit gondol arról, hogy ma egy 18 éves akár a TikTokról is tanulhat befektetni?
A TikTok egy jó kiindulópont lehet. Felkelti az érdeklődést és közérthetően elmagyarázhat egyes alapfogalmakat – ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem lehet az egyetlen információforrás. A rövid videók gyakran nem mutatják be a veszteségeket, a költségeket, az adózást, és azt sem mondják el, hogy az adott befektetés kinek és milyen időtávra szól. Felhívhatja a figyelmet a pénzügyi tudatosság fontosságára, de gazdasági összefüggéseket 30-60 másodperces videóban nem lehet elmagyarázni.
A TikTokon sokszor leegyszerűsítik a kockázatokat, a sikereket felnagyítják. Figyelni kell arra, hogy milyen célból született a videó, ki készítette.
Mi a véleménye az „Egy nap alatt meggazdagodsz!” típusú tartalmakról?
Az ilyen pszichikai jellegű üzenetek a kimaradástól való félelem által gyors és gondolkodás nélküli döntésre ösztönöznek. A magas hozamhoz általában a magasabb kockázat kapcsolódik. Ha valaki garantált gyors és kiemelkedő nyereséget ígér, miközben nem beszél a veszteség lehetőségéről, az komoly figyelmeztető jel. Az ilyen típusú tartalmat gyártók gyakran nem magából a befektetésből keresik a pénzt, hanem valamilyen fizetős tanfolyamot vagy „titkos módszert” próbálnak értékesíteni. Ezeknek sok esetben átverés lesz a vége. A pénzügyi influenszerek esetében mindig el kell gondolkozni: vajon mire alapozza az állítását? Milyen érdeke fűződik az influenszernek a reklámhoz, amit megjelenít?
