A pénzügyi csalók egyre változatosabb módszerekkel próbálják megszerezni a pénzünket, legyen szó megtévesztő telefonhívásokról, hamis weboldalakról vagy akár mesterséges intelligenciával készített tartalmakról. De hogyan ismerhetjük fel az átveréseket, és mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? A témával kapcsolatban Ragó Istvánt, a Bankszövetség Kiberpajzs programja Kiber- és Információbiztonsági Munkacsoport Elnökét kérdeztük.
Milyen típusú csalásokkal találkozhatunk a pénzügyi területen?
Az egyik gyakori forma a hamis banki vagy egyéb telefonhívásokhoz kapcsolódó csalás, amikor a csalók különböző megbízható szervezetek nevében keresik meg az áldozatot, és próbálják pénz átutalására rávenni. Gyakoriak az úgynevezett marketplace-csalások is, amikor a csalók vevőnek adják ki magukat, hogy megszerezzék az eladó bankkártyaadatait, hogy azokkal tranzakciókat hajtsanak végre. A harmadik a befektetési csalás, amely jellemzően a közösségi médiában indul. Rendkívül kedvező hozamokat ígérnek, a befektetett pénzt azonban az áldozat végül nem kapja vissza.
Milyen tipikus jelei lehetnek annak, hogy át akarnak verni minket?
A csalások egyik tipikus jele lehet a sürgetés és a nyomásgyakorlás. Ha például egy bank nevében keresnek meg azzal, hogy azonnal cselekednünk kell, mert különben elveszítjük a pénzünket, akkor érdemes inkább lelassítani, és ellenőrizni a helyzetet. Egy banki csalás észlelésénél tegyük le a telefont, majd a hivatalos telefonszámon érdeklődjünk. A másik fontos jel, amikor egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A befektetési csalásoknál gyakran olyan irreálisan magas hozamokat ígérnek, amik a valóságban elérhetetlenek. Érdemes arra is figyelni, hogyan kommunikálnak velünk, hiszen a csalók elsősorban az érzelmeinkre próbálnak hatni.
Hogyan ismerhetjük fel, ha egy tartalom mesterséges intelligencia segítségével készült? Milyen jelek utalhatnak arra, hogy hamis tartalommal van dolgunk?
Ma már olyan előrehaladottak a mesterséges intelligencia által készített tartalmak, hogy nem feltétlenül érdemes a technikai hibák felismerésére hagyatkozni. Inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy mit kérnek tőlünk, és életszerű-e az adott helyzet. Ha például egy ismerősünk nevében pénzt kérő üzenet érkezik, egy másik megszokott csatornán érdemes felvenni vele a kapcsolatot, és ellenőrizni, valóban ő küldte-e az üzenetet. Fontos, hogy mindig a történtek mögé nézzünk, mert a technológia fejlődésével egyre nehezebb pusztán a tartalom alapján felismerni a csalást.
Hogyan ismerhetjük fel a gyanús linkeket és a hamis weboldalakat?
Mielőtt rákattintunk egy linkre, érdemes ellenőrizni az URL-t és a domaint, hogy valóban arra a weboldalra mutat-e, amelyre számítunk. Ha kétségünk van, inkább ne kattintsunk, hanem egy másik csatornán ellenőrizzük az üzenet feladóját. A kattintás önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt, sok esetben további lépésre, például bankkártyaadatok megadására van szükség. A csalók gyakran a kíváncsiságunkra építenek, és egy ártatlannak tűnő üzenettel próbálnak rávenni a kattintásra, majd erre építik fel a csalás további lépéseit. A weboldal címét is érdemes ellenőrizni, hogy valóban ahhoz a vállalathoz vagy bankhoz tartozik-e, amelynek kiadja magát. Banki oldalaknál biztonságosabb, ha mi magunk írjuk be a webcímet, nem pedig keresőből kattintunk rá. Új webshopoknál pedig érdemes utánanézni, hogy mióta működnek, mit írnak róluk mások, és van-e valódi vállalkozás a háttérben. Erről általában az impresszumban találhatunk információt.
Mi a teendőnk akkor, ha egy hamis webshopban fizettünk, vagy egy gyanús linken keresztül megadtuk a banki adatainkat?
Ha bármilyen pénzügyi visszaélés gyanúja felmerül, azonnal vegyük fel a kapcsolatot a bankunkkal. Nem kell biztosnak lennünk abban, hogy csalás történt: a bankok a nap 24 órájában elérhetők, ezért minél gyorsabban jelezzük a problémát, annál nagyobb az esély a további károk megelőzésére, illetve arra, hogy a bankok együttműködésével még meg lehessen állítani a pénzt. Fontos, hogy akkor is szóljunk a banknak, ha kellemetlennek vagy szégyenteljesnek érezzük a történteket. Nincs ebben semmi szégyellnivaló, a lényeg, hogy minél gyorsabban cselekedjünk. A történteket érdemes a rendőrségen is bejelenteni, hiszen bűncselekményről van szó. A rendőrség hivatalos statisztikái szerint az elmúlt két évben már milliárdokat sikerült így visszaszerezni.
Az életkor alapján különbséget tehetünk abban, hogy milyen csalásokkal találkoznak a fiatalok és az idősebbek?
Van némi különbség, de nem annyira számottevő. A fiatalok olyan csatornákon is aktívak, amelyeken az idősebbek kevésbé, például a Discordon vagy különböző online játékokban. Ezekben is előfordulnak csalások: a bűnözők például a játékban fontos tárgyakat, fegyvereket vagy más értékeket kínálhatnak eladásra. A befektetési csalásoknál ezzel szemben inkább az idősebb korosztály lehet érintett, hiszen jellemzően nekik van nagyobb megtakarításuk. Ez azonban nem azért van, mert könnyebben bedőlnek ezeknek a csalásoknak, hanem mert a csalás természetéből adódóan inkább ezt a korosztályt célozza.
(Deutsch Levente, Reisinger Márk)
