A húsvét kétségkívül a kereszténység legnagyobb ünnepe. Ilyenkor hívők milliói emlékeznek Jézus halálára és ünneplik feltámadását, melynek történetét mindenki ismeri. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy mindezek mellett hogyan volt és van jelen a húsvét az emberek életében. Íme néhány érdekesség!

A húsvét és az ókor

Bármennyire is különösnek tűnhet, a húsvét két legjellegzetesebb szimbóluma, a tojás és a nyúl hamarabb lettek jelképek, mint ahogy elkezdték ünnepelni a húsvétot. Az ókori rómaiak és egyiptomiak már Krisztus előtt is ajándékoztak egymásnak tojást, mivel számukra az az életet szimbolizálta. A nyúl jelképe pedig évezredek óta a termékenység szimbólumaként van jelen az emberiség történetében.

A húsvét és a csillagászat

A húsvét mozgóünnep, ebből kifolyólag egymást követő években általában nem esik ugyanarra a napra. De akkor mégis hogyan állapítják meg, hogy mi legyen az ünnep dátuma? Erre a válasz a csillagászatban rejlik. A számítás alapja a tavaszi napéjegyenlőség dátuma, az ezt követő holdtölte utáni első vasárnap lesz húsvét első napja.

A húsvét és a germán mitológia

Ostara a germán mitológia szerint a tavasz keleti úrnője. Az ő nevéből származtatható a német Oster és az angol Easter elnevezései az ünnepnek. Ugyanakkor érdekesség, hogy Ostara ünnepét a tavaszi napéjegyenlőség napján ünnepelték, amelyhez viszonyítva ma a húsvét napját számítják.

Norvégia: A húsvét és a krimik

A skandináv országokban a krimik és detektívregények olvasása az egyik legkedveltebb időtöltés, még húsvétkor is.

Norvégiában bevett szokás, hogy az ilyen típusú könyveket húsvétkor jelentetik meg a kiadók. A norvégok pedig izgatottan várják a húsvétot és a legújabb könyveket, amelyeket påskekrimeknek szoktak nevezni.

Svédország: A húsvét és a boszorkányjelmezek

Svédországban a húsvét elképzelhetetlen boszorkánynak öltözött gyerekek nélkül. Az országban hagyomány, hogy a fiatalok boszorkányjelmezbe öltözve húsvéti képeslapokat osztanak, amiért cserébe csokit es édességeket kapnak. Olyan, mint a halloween, nem?

A húsvéti boszorkányok (påskkärring) története egyébként arról a napról emlékezik meg, amikor Júdás elárulta Jézust. Azt tartják ugyanis, hogy azon a napon a gonosz szabadult a világra, beleértve a boszorkányokat is. A svédek ezért ilyenkor máglyát gyújtanak vagy tűzijátékkal riasztják el őket.

Összességében elmondható, hogy számos szokatlan és furcsának tűnő terület kapcsolható a húsvét ünnepéhez. Most, hogy megtudtunk néhány érdekességet, ideje elkezdeni készülődni a húsvétra!

(Batári Noémi, Momentán, Vasvári Pál Gimnázium, Nyíregyháza)

Mit keres egy építészmérnök a filmiparban? – fogalmazódott meg a kérdésem, mikor először mutattak be ehavi interjúalanyomnak. Kiderült, hogy a filmipari építészmérnökök sokkal gyakoribbak, mint gondoltam. Huszár Eszter „Musu” építészmérnök diplomásként számos film és színdarab díszletén dolgozik. A Pesti Színház nézői ismerhetik munkáját az Igazából Komédiából és az Amadeusból. A filmbarátok a Ma Este Gyilkolunk, Az orvosdoktor Londonban filmek stáblistáin szúrhatják ki nevét. Mindemellett a munkásságunk közelebb áll egymáshoz, mint eleinte sejtettem – Huszár Eszter egy építészeti szakmai lap munkatársa is.

Hogy alakult, hogy építészmérnöki végzettséggel erre a kapcsolódó, de mégsem teljesen azonos pályára léptél? Miben különbözöl azoktól, akik látványtervezői képzésen végeztek?

Egyetem alatt adódott a lehetőség, hogy egy, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen dolgozó látványtervezőnek rajzoljak díszletet. Ezután minden lehetőségből jött a következő. Mi, építészmérnökök mást tanultunk, mint azok, akik látványtervezőnek végeztek. Az építészkaron műszaki rajzokat készítettünk – a nemzetközi filmes munkák közül volt olyan, ahol kritérium volt az építészeti diploma, másképp nem vettek volna fel.

Említetted a nemzetközi produkciókat – itt milyen különbségeket tapasztaltál a hazai filmiparhoz képest?

A nemzetközi produkcióban set designerként (set = forgatási helyszín – a szerk.) dolgoztam. Külföldi produkcióban a látványért az art department (művészeti részleg) felel, ennek feje a production designer. Az amerikai vagy nemzetközi filmekben sokkal nagyobb art department van, mint itthon. Ilyenkor általában set designerként dolgozom, ott kevesebb lehetőség van rajzolóként kreatívan kibontakozni, mint egy hazai produkcióban. A magyar produkcióban art directorként közvetlenül a látványtervező mellett dolgozhatok, sokkal jobban belelátok a munkájába.

Számodra mi a legnagyobb technikai kihívás egy komplex filmes díszlet létrehozásakor?

Annak a tudásnak a hiánya, amivel látványtervezők bírnak, de én nem: átfogóbb tudásuk van a film és színház terén, mint nekem. A színházat nagyon szeretem, az egyetem alatt sokszor akár heti tíz előadást is láttam, ilyenkor a próbákat is megnéztük. Ez sokat segített, de azért a filmek terén nagyjából annyira vagyok tájékozott, mint valaki, aki szereti a filmeket. Pótolnom kellett és kell azt technikai tudást, amit a látványtervezők a képzésükön megtanulnak.

A portfóliódban szerepel színházi darab is, az Igazából Komédia a Vígszínházban – hogyan közelíted meg a színházi terek tervezését a filmes térhez képest?

Pater Sparrow-tól, eredeti nevén Verebes Zoltántól volt az első filmes munkám, és azóta is együtt dolgozunk. Ő egy fantasztikus látványtervező és ember; mellette dolgoztam az Igazából Komédián. Az volt a feladat, hogy Zoli fejében megszületett a koncepció, amiről látványtervet készített, és én voltam az, aki annak a modelljét felépítette, a műszaki rajzokat elkészítette. Ezután együtt mentünk ki a helyszínre, ellenőriztük a festést, a kellékeket. Ez egyszerre egy art director, set designer és asszisztensi pozíció, a színházban ezek összefonódnak.

Milyen eszközöket, programokat használsz a tervezéshez?

Építészeti szoftvereket a műszaki rajzoláshoz. A látványtervezéshez képszerkesztő és látványtervező programok kellenek, ezek általában össze vannak kötve az építészeti szoftverekkel. Nagy könnyebbség, hogy a mesterséges intelligenciával már a modellből ki tudok nyerni olyan látványt, ami megfelel a célnak. Ugyan a MI-é nem lesz a világ legjobb látványterve, de realisztikus és használható lesz.

Amikor elkezdtük az interjút, hívhattalak volna kollégának is, hiszen a Magyar Építéstechnika magazin főszerkesztője vagy – itt miről írsz, min dolgozol? Bele tudod vinni a filmipari munkásságod a sajtóipari munkásságodba?

A Magyar Építéstechnika egy közel 80 éves szaklap, ami főként az építői technikáról szól. Korábban volt már olyan, hogy szóba kerültek a filmes építészek, és tervezek is a jövőben még többet írni erről a lehetőségről. Persze „másik minőségemben” vagyok a lapban, hiszen ott főként anyagokról, építészszakmai részletekről van szó. Ez a munkásságom is azt mutatja, hogy építésznek tanulni azért jó választás, mert sokféle dolgot lehet csinálni a végzettséggel, Sokszor mondják, hogy a filmipar nem egy életbiztosítás –nekem óriási biztonságot ad, hogy van egy építészmérnök szakma a kezemben, amit hogyha éppen szünet van a filmezésben, akkor tudok hasznosítani.

(Hacsek Anikó)