Kezdőlap Blog
Ki fogyaszt kit? – A Z generáció és a kultúrafogyasztás kapcsolata
Számtalan cikket olvashatunk a digitalizáció hátrányairól és előnyeiről, azonban arról már kevesebb diskurzus folyik, hogy mindez hogyan hat ki a kultúrafogyasztási szokásainkra. Pedig valójában jobban átformálódott az évek során, mint gondolnánk.
Mozi vs Netflix
Az 1800-as évek végi embernek forradalminak számított az első olyan alkotás, amit egy képernyőn keresztül tapasztalhatott meg. Gondoljunk csak az elhíresült A vonat érkezése című filmre, amiről fejvesztve futottak ki az emberek, ugyanis azt hitték, hogy veszélyben vannak egy tényleges gőzmozdony miatt. Ma már alapvetőnek vesszük, hogy a napunk nagy részét monitor előtt töltjük, sőt, a legtöbb információ, amit az agyunk befogad, szintén képernyőről érkezik.
A mozi tipikusan egy olyan médium, aminek közel 130 éve még mindig van létjogosultsága, továbbá a technikai újításoknak megfelelőn fejlődik. Azonban régen, amikor még nem volt televízió, azért jártak az emberek moziba, hogy hírekről tájékozódjanak. Mára ez átalakult, szórakozás céljából látogatjuk meg a filmszínházakat, teljesen más élményt nyújt, mintha otthon kapcsolnánk be egy filmet.
A 2020-ban berobbanó koronavírus-járvány viszont elhozta a streaming szolgáltatók felemelkedését: mivel az emberek nem járhattak moziba, rákényszerültek arra, hogy otthon nézzenek filmeket. Ezt a lehetőséget a Netflix aknázta ki a leginkább, rengeteg új műsorral bővítette ekkoriban a kínálatát. Ugyan a karanténnak már jó ideje vége van, ez az eltolódás azonban továbbra is veszélyezteti a mozikat: sokan rájöttek arra, hogy egy-egy streaming szolgáltató havidíja nagyjából egy mozijegy árának felel meg, így inkább a kanapéjuk kényelméből élvezik kedvenc műsoraikat.
Olvasás vs TikTok
Rengeteg szülő küzd azzal, hogy gyermeke nem szeret olvasni, vagy egyszerűen csak nem köti le ez a fajta elmélyült tevékenység. A TikTok hirtelen népszerűvé válása óta ez a probléma még inkább aggasztóvá kezd válni. Hiszen amikor a TikTokot görgetjük, olyankor az agyunk másodpercenként újabb és újabb információkat fogad be, ezáltal hozzászokik az ingergazdag környezethez. Emiatt egy könyv olvasása nehézkessé válik, mivel nem köti le eléggé az olyan egyént, aki a folyamatos impulzusokhoz van hozzászokva.
Ez a jelenség nemcsak a mai kisgyerekeket érinti (akiket képernyő-generációnak is szokás hívni), hanem a Z generációt is. Sajnos ide is szorosan kapcsolódik a Covid-19, ugyanis ezekben az időkben sokan a telefonunkhoz nyúltunk unaloműzés céljából, és ezt leghatékonyabban a TikTok tudta teljesíteni.
Koncertek vs Spotify
A digitalizáció természetesen a zenehallgatási szokásainkat is befolyásolja, ami kihat az élő zenei élményekre is. A bakelit lemezen történő zenehallgatás tulajdonképpen egy rituális folyamat volt: az ember leült a lejátszó mellé, és az elejétől a végéig meghallgatott egy adott albumot. Amióta hordozható médiumokon fogyasztjuk a zenét lehetőségünk van a számok között keresgélni, bármennyit átugrani; szelektálni. A rituális zenehallgatás megszűnt, sőt, egyre kevesebbet hallgatunk zenét az otthonunkban, sokkal inkább utazás, edzés, vezetés közben. Ezáltal nem figyelünk annyira a részletekre, illetve hajlamosabbak vagyunk egy-egy előadónak csupán a legnépszerűbb számait meghallgatni.
A Spotify ugyanis elsősorban ezeket ajánlja fel: mivel jóformán végtelen a választék, kiválogatja a mások által leghallgatottabb trackeket, ezáltal is megnehezítve a saját ízlésed formálását. Alapvetően a Spotify algoritmusa kifejezetten arra specializálódott, hogy az ízlésedet követve ajánl neked zenéket, azonban én azt tapasztaltam, hogy hiába illik bele egy adott zeneszám az ízlésvilágomba, attól az adott előadótól a legnépszerűbb számokat dobta be újra és újra.
Annyi erőfeszítést pedig nem teszek bele a zenehallgatásba (a ritualitás haldoklása miatt), hogy a többi számnak is utánanézzek. Ez pedig kihat a koncertekre járásokra is, mivel nem ismerjük meg az előadót annyira, hogy költsünk is arra, hogy lássuk élőben előadni. A Netflixhez hasonlóan itt is elmondható, hogy a kényelem nagy úr.
Egy kisebb kezdő zenekar, vagy bármiféle underground formáció a Spotify-on például emiatt nehezen tudja magát szélesebb közönséggel megismertetni. Létezik egy niche közönségük, akik lelkesen járnak a koncertekre, viszont azok a rajongók, akik újonnan csatlakoznak be, nem valószínű, hogy a Spotify-ról ismerik az adott előadót; sokkal inkább ismerősök által.
Mi a helyzet a színházakkal?
A színház az egyetlen olyan kulturális képződmény, aminek az élményét a digitalizáció nem próbálja meg helyettesíteni. A karantén ideje alatt ugyan vetítettek online előadásokat, de meg se közelítik azt, amikor a néző a helyszínről látja a történetet, illetve a színészek játékát. Éppen amiatt kevesen is nézték ezeket. Sajnos egyre kisebb réteg jár színházba – és leginkább az idősebb korosztály –, ami viszont betudható az elektronikus alteratívák széles kínálatának. Digitális vetélytársa tehát nem akad, ellenben a népszerűségének nem tesz jót a hirtelen felbukkanó rengeteg más kikapcsolódási lehetőség.
Vitathatatlan, hogy a körülöttünk körvonalazódó változások a kultúrafogyasztási szokásaink kapcsán kihatnak a hagyományosan ismert opciókra, azonban mindezt fordíthatjuk az előnyünkre is. Minden médiumnak és platformnak megvan a maga sajátos tulajdonsága, melyeket semmi sem tud maximálisan pótolni, így a kihalás sem veszélyezteti ezeket; csupán átalakulnak.
(Oláh Zsanett, Hallgató Magazin, Budapest)
Nem csak a nyári sportoké a világ
A síelés különleges sport, ahol lélegzetelállító képet láthatsz a téli tájról, amint száguldasz környezeted fagyott kristályai között. Egy izgalmas és néha veszélyes sportról van szó, így mindenki biztonsága és az út kellemessége érdekében fontos, hogy egy indulás előtt igazán felkészülj mindenre. Ebben a cikkben összeszedtem, mire érdemes odafigyelned egy sítúra tervezésekor, lehetséges úti céloktól, a megfelelő ruházat és felszerelés kiválasztásáig.
Hova menj?
Világszerte rengeteg gyönyörű síterep található, viszont nem kell messzire utazni, hogy megtapasztald az adrenalinlöketet a jégkristályok között átsuhanva. Hazánk leghíresebb síközpontjai az Eplényi Síaréna és a Mátraszentistváni Sípark. Mindkét helyszínen modern síliftek és változatos pályák várják a látogatókat, és a természetes havon kívül, hóágyúkkal biztosítják minőségét. A Síaréna a Bakonyban található és az ország legnagyobb síkomplexuma, majdnem 8 kilométer hosszú, 16 különböző pályával. A mátrai Sípark a leglátogatottabb, hiszen minden szint és korosztály számára lehetőséget nyújt a síelésre.
Európában rengeteg síkomplexum látogatható például Franciaországban, Ausztriában, Svájcban és Lengyelországban, mind eltérő tulajdonságokkal. A személyes kedvencem közülük a szlovákiai PARK SNOW Donovaly, ahol életemben először síeltem. A magyar pályákkal ellentétben, Donovaly-t a síszezon nagy részében természetes hó borítja, a városon végigsétálva egy téli csodaországban találja magát az ember. A Parkban 11 kilométernyi sípálya van 3 nehézségi fokozaton, és a kivilágított pályák este is igénybevehetőek.
Mielőtt elindulsz:
Az első sí utad előtt fontos, hogy megtanuld a sport alapjait egy oktatáson, hiszen ez semmiképp sem egy veszélytelen sport. Síoktatás a sípályákon is elérhető, viszont előre is készülhetsz, mivel az ország több nagyvárosában is van lehetőséged műanyag tanpályán megtanulni síelni, hogy az utad minden pillanatát kiélvezhesd.
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy indulás előtt érdemes utánajárnod, milyen nehézségű sípályákat kínál az adott terep. Fontos, hogy tudásodhoz képest válassz közülük, mert odafigyelés nélkül magadat és másokat is komoly veszélybe sodorhatsz. Emellett figyeld az időjárás előrejelzést, hogy felkészülten menj oda, ruházatod szempontjából is.
Ruházat:
A megfelelő öltözködés sokban függ a hőmérséklettől, de az alapok: aláöltözet, meleg középréteg, például polár, sínadrág, sízokni, és egy víz- és szélálló síkabát. Ezeken kívül fontos a vízálló, szigetelt síkesztyű, csősál, símaszk, a sisakod alá illő vékony sapka vagy fejpánt, valamint egy UV-védő síszemüveg, az időjáráshoz megfelelő lencsével. Síléc és más technikai felszerelés a legtöbb sípálya közelében bérelhető, így emiatt nem kell aggódnod, ha nincs sajátod.
A síléc, síbakancs, síbot és sisak kiválasztásánál nagyon fontos a megfelelő méret és, hogy milyen szinten síelsz, hogy biztonságban élvezhesd a síklást, és ha bérled a feleszerelést, a kölcsönzőben is tudnak segíteni a helyes méret megtalálásában.
Mit vigyél a pályára?
Bár a csomagod nagy részét érdemesebb egy széfben hagynod, hiszen egy táska nagyban megváltoztatja az egyensúlypontodat, pár apróság elengedtethetetlen mikor felmész, a biztonságod érdekében. Mindig legyen a zsebedben a bérleted, telefonod, apró csoki, ajakbalzsam és naptej magas UV-szűrővel. Ezen kívül legyen nálad bankkártya vagy valamennyi pénz, hogy csúszások közben be tudj menni a hüttébe felmelegedni egy forrócsokival, teával vagy gőzgombóccal.
Mire készülj?
A síelés nagyon fárasztó fizikailag és szellemileg is:
- Figyelned kell a tartásodra és egyensúlyodra, sokszor hosszú órákon keresztül, és a felszerelésedet az egész napnyi sportolás után még vissza kell vinned a szállásodhoz, ami a friss havas hegyoldalon megterhelő lehet.
- A pályán a környezetünkre is figyelned kell, egyrészt a friss hóra, fákra, bármilyen akadályra, másrészt a többi síelőre, hogy ne vágjatok egymás elé és senki ne kerüljön veszélybe.
- A hideg szél és erős napsütés is megnehezítik a dolgod, és sérülésekhez is vezethetnek.
Fontos, hogy kipihenten állj neki egy síeléssel töltött naphoz, és figyelj az étkezéseidre és folyadékbeviteledre, valamint tarts szüneteket napközben, amikor megpihensz és átmelegedsz. Bár soknak tűnhet az előkészület, ha odafigyelsz, akkor lesz a legélvezetesebb egy ilyen síkirándulás, és gyönyörű élményeket szerezhetsz, amelyeket soha nem fogsz elfelejteni.
Kovács Tamás: Arra koncentrálok, ami éppen a feladatom
Kovács Tamás Junior Prima díjas színész az elmúlt években a színpadtól a tévéképernyőkön át a filmvászonig mindenhol felbukkant, bemutatva színészi játéka sokszínűségét. Az Aranyélet után először a Korhatáros Szerelem című sorozat egyik főszerepében (Dávid) tűnt fel, de láthattuk az Apatigrisben, a Mellékhatásban, A mi kis falunkban és a S.E.R.E.G.-ben is. Olyan fontos magyar sikerfilmekben is játszott, mint a Semmelweis vagy a Hunyadi-sorozat. A január 22-én bemutatott Magyar menyegzőben az egyik főhős, Peti karakterét játssza. A Vígszínház társulatának tagjaként több darabban játszik, például az Igazából komédia (Adam Trainsmith), a Magyar Elektra (Orestes), és a Rebbenő pillantások a kihalás pereméről (NOAH WEXLER JR / CIA / QI (AI)).
Hét év után mi motivált arra, hogy színházi társulatot válts?
Amikor leszerződtem a székesfehérvári Vörösmarty Színházba, azért tettem, hogy művészileg terheljenek, és azért, hogy nagy szerepeket játsszak el. Visszagondolva jó döntés volt annak idején Fehérvárra szerződni, hálás vagyok azért, hogy ott kezdhettem a karrierem. Inspiráló közeg volt, remek emberektől tanulhattam, és nagyon szép szerepeket játszhattam el. De egy bizonyos idő után az embernek meg kell újulnia, és ehhez a megújuláshoz az is hozzátartozik, hogy új helyről szerezzen inspirációt – így jött képbe a Vígszínház.
Milyennek látod a Vígszínház társulatát? Mit szeretnél elérni a tagjaként?
Nagy társulat, kiváló színészekkel. Több színpadon játszunk sok-sok előadást különböző stílusokban. Népszínház jellege van, és szerintem ez nagyon jó lehetőség; színészileg is. Szerintem egy erős társulat, és abban reménykedem, hogy hasznos tagja tudok lenni: társaimmal együtt tudom húzni a színház szekerét, és értéket tudok hozzáadni az egészhez.
Van álomszereped?
Nem igazán. Amikor egyetemistaként találkoztam különböző darabokkal, akkor mindig megfogalmazódott bennem, hogy „ezt vagy azt eljátszanám”. Azóta igazából mindig a következő kilométerre próbálok összpontosítani. Arra koncentrálok, ami éppen a feladatom. Nemrég kezdtünk el próbálni egy darabot, most ezzel vagyok elfoglalva, erre igyekszem fókuszálni.
Külhonban, a Vajdaságban születtél – így mennyire érezted személyesnek a Magyar menyegző történetét?
Peti karakterének útja ellentétes az enyémmel: ő egy budapesti gyerek, aki belecsöppen a kalotaszegi világba, fenekestül felfordul az élete, majd teljesen beszippantja ez az életmód. Azt kellett eljátszanom a filmben, hogy teljesen ismeretlen azoknak a karaktereknek a vendégszeretete, a közege, a nyitottsága, a melegszívűsége. Személy szerint abszolút magaménak érzem ezt az egészet.
Miben más a színészet egy filmforgatáson, mint a színházban?
Máshogy kell az embernek beosztani az energiáit. Egy színdarab próbái másfél-két hónapig tartanak. Van egy speciális folyamat: olvasópróba, próba, bemutató, és ott még nincsen vége az egésznek. Eljátsszuk a darabot, tízszer, hússzor, ötvenszer, százszor, és minden előadás más. Múlik az idő, formálódik a szerep és az előadás is. A színház mindig az „itt és mostról” szól, egy organikus, élő dolog.
Egy filmforgatás teljesen máshogy néz ki. Kiviszik az embert hajnalban, és lehet, hogy csak délután kettőkor kerül a kamera elé, addig „csak” készülődik. Várakozik, koncentrál, és aztán van, egy egy- vagy kétperces jelenet, amikor maximális koncentrációt kell produkálni. Arról nem is beszélve, hogy általában nem időrendi sorrendben vesszük fel a filmet, lehet, hogy a film végét vesszük fel a forgatás elején.
Esetleg van olyan pillanat a Magyar menyegzőben, amire különösen büszke vagy?
Nagyon nagy élmény volt nekem az egész Magyar menyegző forgatás, attól kezdve, hogy meg kellett tanulni néptáncolni. Az egész felkészülés egy izgalmas folyamat volt, maga a forgatás is, egy életre szóló élmény volt nekem az egész.
Milyen tanácsot tudnál adni egy pályakezdő színésznek?
Egy jó tanácsot? Ne legyen színész. Bár nagyon szeretem ezt csinálni, az az igazság, hogy egy nagyon túltelített szakma, aminek rengeteg buktatója van. Ezt nekem is sokan elmondták, és ahogy öregszem, egyre inkább rájövök, hogy nagy részben a szerencsén múlik ez a szakma.
Megjelent a DUE Tallózó februári száma
Lapozz bele te is!
Filmteszt súgó#10: Minden rendben
A Minden Rendben egy tragédia egy nemrég megözvegyült apáról, Sándorról (Hajdu Szabolcs), aki súlyos morális dilemmába keveredik. Az egyetlen szemtanúja lesz egy súlyos balesetnek, amit magatartászavaros kiskamasz fia okoz. Sándornak döntenie kell: vállalja az igazság terhét és a fia életét romokba döntő következményeket, vagy hazudja el a tettet, ami viszont a fiú lelkivilágát torzítja el egy életre? Apai ösztönei az utóbbiba hajszolják bele.
A Minden Rendben fontos morális kérdéseket boncolgat. Tényleg minden rendben?
A világ az őszinteség korába lépett, mégis minden nap játszmázunk – különösen azokkal, akiket a legjobban szeretünk. A családról alkotott képünk még mindig tele van idealizált elvárásokkal: harmónia, szeretet, feltétel nélküli támogatás.
De mi történik, ha a valóság nem illik ebbe a képbe? A szeretet néha falakat épít – falakat, amelyek börtönné válhatnak, ha az igazság kimondása a saját szellemi vagy fizikai szabadságunkat veszélyezteti. Pedig ahhoz, hogy meggyógyuljunk, először szembe kell néznünk azzal, amit eddig magunkba temettünk. Mert végső soron az igazság nem mindig fekete-fehér.
Grosics Gyula, Polgár Judit és Puskás Öcsi előtt tiszteleg a Nagy Diák Sportteszt
Száz éve született az Aranycsapat hálóőre, Grosics Gyula, így a legendás kapus teljesítményére is kitérnek a most indított Nagy Diák Sportteszt országos online vetélkedő kérdései. A kvíz kiemelten foglalkozik a sakk királynőjével, azaz Polgár Judittal, és szintén az Aranycsapat játékosával, Puskás Öcsivel. A DUE Médiahálózat által indított játék a sportot és az egészséges életmódot népszerűsíti, kiemelve, hogy a rendszeres testedzés mentális jólétet is okoz.
A DUE Médiahálózat azzal a céllal indította el a Nagy Diák Sportteszt online vetélkedőt, hogy a résztvevők játékos módon ismerkedjenek meg a sportokkal, azok kialakulásával és fontosságával. A vetélkedő során kiemelt szerepet kap a közösségi sport, amely mindenki számára elérhető, függetlenül a sportolói képességektől, hiszen ennek célja legtöbbször nem a versenyzés, hanem a közösségi élmény és a rendszeres mozgás. A sport nem csupán a test egészségéről szól, hanem számtalan értéket erősít bennünk. A közösség, az elszántság, a csapatmunka, a kitartás, a fegyelem mind olyan jellemzők, amelyek a sport által megélt tapasztalatok révén áthatják a fiatalok mindennapi életét. A Sportteszt kitöltői többek között olyan sportágakról is kérdéseket kapnak, mint a futás, kerékpározás, úszás, túrázás, vagy éppen a csapatsportok, mint a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda.
A teszt kitér számos magyar egykori és jelenlegi sportoló nagyságra, így kérdés vonatkozik Puskás Öcsi legendás csatár és Grosics Gyula kapus, becenevén a Fekete Párduc életére. Az Aranycsapat hálóőre idén lenne 100 éves. Kiemelt szerepet kap a kvízben minden idők legjobb női sakkozója, Polgár Judit. A teszt sportegyesületekkel kapcsolatos kérdéseket is tartalmaz, és kitér Egerszegi Krisztina, ötszörös olimpiai bajnok úszó, Papp László, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Gyurta Dániel, olimpiai bajnok mellúszó, Kemény Dénes és Benedek Tibor olimpiai bajnok vízilabda edző és játékos klubszínekben elért eredményire.
A 2025/26-os tanévet a Sportoló Nemzet Tanévének nyilvánította a Köznevelésért Felelős Államtitkárság, a Sportért Felelős Államtitkárság és a Klebelsberg Központ. A Sportoló Nemzet Tanév célja a gyermekek körében a sport iránti nyitottság és elköteleződés erősítése, a tanórán kívüli sportolásban részt vevő gyermekek számának növelése, a sport mint közösségépítő és egészségmegőrző eszköz integrálása a mindennapi iskolai életbe. Ebben is aktív szerepet vállal a Nagy Diák Sportteszt.
A teszt első fordulós kérdéssorát bárki kitöltheti április 26-ig a nagydiaktesztek.hu-n vagy a Nagy Diák Tesztek applikáción keresztül, azonban a második fordulóban csak a 14-24 év közötti fiatalok vehetnek részt. Az online teszt kitöltői közül a legjobb eredményt elérő 1000 játékos jut be a személyes részvételű középdöntőbe, amit május 22-én Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben rendeznek meg. Itt zajlik majd az országos játék döntője is, ahová a középdöntőből a legjobb 10 játékos jut be. Ők egy izgalmas tévés kvízben mérhetik össze tudásukat és szállhatnak versenybe a fődíjakért: egy görög tengerparti utazásért, egy szuper MTB kerékpárért, vagy egy értékes sportszercsomagért.
A játék fő támogatója a HM Sportért Felelős Államtitkárság, a Sportoló Nemzet Tanév és a Sportegyesületek Országos Szövetsége, médiatámogatója pedig az MTVA.
Három film Tarr Béla emlékére
70 éves korában életét vesztette Tarr Béla, a filmművészet országszerte és nemzetközileg is meghatározó alakja. Tiszteletére készítettem ezt az összefoglalót, melyben 3 legnépszerűbb alkotásán keresztül ismerhetjük meg őt.
“Van a fast food és a slow food. Aki normális emberi lény, az természetesen jobban szereti a rendes, többfogásos, lassú családi ebédet, amikor egyszerűen figyelünk egymásra”, hasonlítja Tarr Béla a kultúra fogyasztását az emberek táplálkozásához a Magyaradásnak adott interjúban. “A kultúrából is kap az ember ilyen “gyorsfogyasztásút”, ami átszalad az emberen, aztán vége. Vagy pedig ott vannak ilyen nehezebb darabok, amik még 30 vagy 40 év múlva is nézhetőek, ütnek meg hatnak, mert hozzánk szólnak.” Úgy gondolom Tarr filmjei is az utóbbi kategóriába sorolhatók. Akárcsak egy időgép, visszarepítik a nézőt egy olyan Magyarországba, amit csak idősebb rokonaink láttak saját szemükkel. Ezek a filmek azonban nem történelmi tényeket próbálnak átadni, hanem az akkori világszemléletet. Azt, hogy valójában milyen érzés volt a szocialista társadalomban létezni.
Első nagyjátékfilmje, a Családi tűzfészek lenyűgöző realisztikussággal érzékelteti, milyen érzés egy zsúfolt háztartásban, kényszerből együtt élni. A filmet Tarr 22 évesen, alig pár hét alatt forgatta le. Állítása szerint nem használtak forgatókönyvet, a rendező mindent fejben tartott. A karakterek beszélgetései improvizációra épültek. “Ezek konkrét emberi szituációk, nem lehet forgatókönyvben leírni őket.” – jelentette ki. A szereplőválasztásnál nem csak az elképzelésre, hanem a személyek jellemére is figyelt, igazodott hozzájuk. A színészek csak léteznek, játszanak, így téve autentikussá a művet. A filmet 1979-ben, bár sok szempontból kritizálta az akkori politikai helyzetet, sikeresen nevezték a mannheimi filmfesztiválra, ahol nagydíjat nyert.
Tarr Béla a valóság és a fikció összeolvasztására tesz kísérletet alkotásaival. Ez különösen igaz az 1988-ban bemutatott Kárhozat című filmjére, amit sokan jellegzetes stílusát megalapozó művének gondolnak. A rendező úgy kívánta növelni a történet realitását, hogy “valódi emberekkel” forgatott, nem “plasztikszínészekkel”.
A forgatás során a rendező gyakran hagyatkozott intuíciójára. Így kereste a tökéletes helyszíneket, szituációkat. Nem volt irányadó gondolat, az egész csak kialakult. Az, hogy a film nem színes, hanem fekete-fehér, tudatos választás, a film noir stílusjegyeit hordozza. Az ilyen filmekre pedig jellemző a cinizmus, a maró társadalomkritika és az ambivalens erkölcs. A film ezen a lencsén keresztül is elemezhető. A fekete-fehér felvételek pedig teret adnak a fényekkel és árnyékokkal való játékra, így alkotva gyönyörű képeket. A filmben nem maga a cselekményszál, hanem a karakterek érzelmi állapota, belső világa kerül hangsúlyba. Vágyakról, kudarcokról és álmokról szól a történet.
Ha valaki azt mondaná, hogy “Gyere, nézzünk meg egy 7 és fél órás filmet!” biztos az jutna elsőként az ember eszébe, hogy milyen unalmas lesz. Azonban hosszúsága ellenére Tarr főműve, a Sátántangó, egyáltalán nem untat. A rendező filmjei egyfajta szociális kísérletként is felfoghatóak. A film hatása alatt a néző időérzékelése teljesen megváltozik, ő maga is “belekerül a filmbe”. Átéli, amin a szereplők keresztülmennek. A posztapokaliptikus, minden romantikától megfosztott táj ugyanakkora szerepet tölt be a filmben, mint az emberek. Van, hogy percekig csak azt látjuk, hogy a karakterek a végtelen tájban menetelnek. Így szemlélteti Tarr, hogy világuk kiüresedett, nincs életcéljuk.
A 421 perces mű nem csak Magyarországon ismert: nemzetközileg elismert alkotás. A Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programigazgatója például így hivatkozott rá: „a hét és fél órás Sátántangó bemutatása az 1995-ös TIFF-en filmtörténeti jelentőségű esemény volt”, és „a hagyományos filmes elbeszélésmódtól eltérő, egyedi stílusú film magával ragadta a fesztiválközönséget”.
Konszenzus van arról, hogy bár nem könnyű megemészteni, mégis érdemes fogyasztani Tarr Béla alkotásait. A filmek gondolkodásra késztetnek, fontos többször is megnézni őket ahhoz, hogy az ember valóban értse üzenetüket. Ha még nem ismered a rendező műveit, úgy gondolom érdemes a Kárhozattal kezdeni. Tartalmazza a jellegzetes stílusjegyeket, viszont elsőre egyszerűbb feldolgozni, mint a Sátántangót.
Tarr önerőből csinált filmeket amatőr színészekkel, hogy ellensúlyozza a felső osztály által kisajátított filmipart. Szociálisan érzékeny ember volt, sokat foglalkoztatta az emberi sors, az együttérzés. “Empátia nélkül semmit nem lehet csinálni”, vallotta. Célja fiatalon a világ megváltoztatása volt, idős korára viszont rájött, hogy elég, ha a filmnyelvet és a világ filmekhez való hozzáállását változtatja meg. Ebben pedig minden bizonnyal sikert aratott.
Elstartolt a második Nagy Diák Sportteszt – töltsd ki te is
A mai világban a fiatalok egyre inkább a digitális eszközök és a technológia bűvöletében élnek, ami gyakran a fizikai aktivitás háttérbe szorulásához vezet. Ugyanakkor a rendszeres mozgás és sportolás kulcsszerepet játszik az egészséges életmód kialakításában, valamint hozzájárul a fiatalok testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
A sport szeretetének korai kialakulása kiemelten fontos, hiszen az egészséges testmozgás nemcsak a fizikai erőnlétet javítja, hanem a mentális jólétre is pozitív hatással van. Ennek jegyében a HM Sportért Felelős Államtitkárság, a Sportegyesületek Országos Szövetsége és a Sportoló Nemzet támogatásával elindítjuk a második Nagy Diák Sporttesztet.
A Nagy Diák Sportteszt célja, hogy a résztvevők játékos formában ismerkedjenek meg a sportágakkal, azok kialakulásával és jelentőségével. A teszt során kiemelt szerepet kapnak a tömegsportok, amelyek mindenki számára elérhetők, sportolói előképzettségtől függetlenül. A tömegsportok elsődleges célja nem a versenyzés, hanem a rendszeres mozgás és a közösségi élmény megteremtése. A fiatalok többek között olyan sportágakkal találkozhatnak, mint a futás, a kerékpározás, az úszás, a túrázás, valamint a csapatsportok közül a labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda. Emellett a kitöltők megismerkedhetnek a magyar sportegyesületek történetével, sportolóival és közösségi szerepével, így átfogóbb képet kapnak a hazai sportéletről is.
Az első forduló kérdéssorát január 20. és április 26. között bárki kitöltheti a nagydiaktesztek.hu oldalon vagy a Nagy Diák Tesztek mobilalkalmazásban. A második fordulóba azonban kizárólag a 14–20 év közötti fiatalok juthatnak tovább.
Az online forduló legjobb eredményt elérő 1 000 játékosa jut be a személyes részvételű középdöntőbe, amelyet május 22-én Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben rendeznek meg. Itt kerül sor az országos döntőre is: a középdöntő tíz legjobb versenyzője egy izgalmas, televíziós kvízben méri össze tudását, és versenybe száll a fődíjakért.
A játék fő támogatói a Sportoló Nemzet, a HM Sportért Felelős Államtitkárság és a Sportegyesületek Országos Szövetsége.
