A retrót mint fogalmat gyakran összefüggésbe hozzuk a nosztalgiával. Próbáljuk megidézni azt a korszakot, amiben a korábbi generációk tengették mindennapjainkat, ezt pedig talán a zenével a legkönnyebb. Sokak nagyszüleinél porosodnak a padláson a különböző lemezjátszók, bakelit lemezek, CD-k és DVD-k, így könnyen hozzá tudunk férni a retró hangulathoz. Az elmúlt pár évben egyre több kortárs művész és előadó tért vissza ezekhez a régi hangzásformákhoz, így újra divatba jött a retró. De vajon miért?

Retró mint régi és retró mint új

Az úgynevezett retró stílus és hangzás főként olyan zenei műfajokban mutatkozik meg, mint a pop, a funk, a rock, az R&B és a jazz. A technológia fejlődése révén a zenészeknek alkalma nyílt arra, hogy ezeket a régebbi stílusokat rekreálhassák. Könnyen hozzáférnek a korábbi stúdiófelszerelésekhez és hangmintákhoz, amik lehetővé teszik számukra, hogy az egykori analóg hangzásokat a mai ízlésnek megfelelően tudják igazítani és átalakítani. Ennek köszönhetően gyakori a mai zenéknél, hogy a kazetták és bakelit lemezek hangzását utánzó torzítást, szaturációt, vagy épp a vintage szintetizátorok és dobgépek jellegzetes hangjait le tudják képezni. A zenei streaming szolgáltatók megjelenésével pedig esélye nyílt rá a frissebb generációknak, hogy a régi zenéket meg tudják hallgatni; hogy fel tudják fedezni azt a világot és érzést, amit addig nem. Megismerhetik azokat az előadókat, akik inspirációként szolgálnak a mai zenei irányzatok számára.

Miért olyan népszerű a retró zene?

A retró hangzás sokak számára azért lehet vonzó, mert olyan korszakokat képes megidézni, amelyekben a zene sokkal érzelemgazdagabb, egyedibb, igazibb és színesebb, mint a modern, digitális hangkeverésű zenék. A szövegek is sokkal közelebb tudják magukhoz vonzani az embert; több a mondanivalójuk, és nem olyan egyszerűek és vulágrisak, mint sok mai dalszöveg. Így tehát a retró nemcsak egy stílus lesz, hanem egy életérzés is, ami sokak számára egy kis színes menedéket nyújt a hétköznapokban.

Az egyre gyorsabban változó világban a régi által vissza tudunk nyúlni valamihez, ami nem változik; ami ugyanolyan, és ez biztonságot nyújt. Az idősebb generációknak kellemes emlékeket idéz fel, a nosztalgia által megszínesíti a szürke monotonitást, ezáltal pedig a fiatalabbak közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni a szüleikkel, nagyszüleikkel. Meg tudnak ismerkedni az ő fiatalkorukkal, hogy milyen volt ABBA-ra táncolni a ’70-es és ’80-as évek diszkóiban, Frank Sinatrára elkölteni egy romantikus vacsorát, vagy a rádióban Hungáriát és Neoton Famíliát hallgatni. Így tehát a retró zenék a közösségi élményt is megteremtik; kulturális összetartozást hoz létre a generációk között.

Miért új a retró?

A retró életérzés nemcsak pszichológiai és szociológiai jelenségekkel bír, hanem esztétikailag is új lehetőségeket ad a művészeknek. Kreatív, innovatív módon lehetőségük van a múltból származó elemeket felhasználni és ötvözni a modernekkel. Hisz amikor egy előadó visszanyúl a múltba és újraalkot valamit, akkor annak nemcsak a zenei esztétikáját próbálja átadni, hanem tiszteletét és rajongását is kifejezi, illetve új kontextusba helyezi a régit. Így lesz a retró új irányzat, amelyben az ismerős és a régi életérzés találkozik az újjal.

(Kollár Tímea Aranka, Hallgató Magazin, Budapest)

A magyar rajzfilmiparban számos emlékezetes alkotás készült, s ezek generációkon átívelve, mind a mai napig népszerűek maradtak. Ajánlónkban két olyan klasszikust hoztunk el, amik gyerekkorunkat és a filmkészítés történetét is egyaránt meghatározták.

Macskafogó

Az 1986-ban megjelent Macskafogó minden idők egyik legsikeresebb magyar animációs filmje. Az idén 40 éves bűnügyi akcióvígjáték a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, Nepp József forgatókönyve alapján Ternovszky Béla rendezésében. Megjelenését követően hamar nagy népszerűségre tett szert legendás karaktereinek és humorának köszönhetően. A történet az X bolygón játszódik Mickey Mouse után 80-ban, ahol a macskák uralják a világot, és az egértársadalom végső felszámolására készülnek. Az Intermouse, az egerek titkosszolgálata ezért újra akcióba hívja Nick Grabowskit, a legendás, de visszavonultan élő ügynököt, hogy segítsen időben célba juttatni Pokióból a Fushimisi professzor által kidolgozott kulcsfontosságú tudományos tervet, amely megmentheti fajukat. A film sikere szerintem sokszínűségében rejlik, abban, hogy nem lehet egyetlen műfajt sem ráhúzni, hiszen az alapsztorin túl egyszerre vannak benne kalandfilm, kémfilm, gengszterfilm, burleszk, musical és sci-fi elemek is.

Vuk

„Fürge rókalábak, surranó kis árnyak, hipp-hopp, jön Vuk!” – ki ne emlékezne gyerekkorából a fülbemászó dal soraira? A már 1981 óta töretlen népszerűségű Vuk Fekete István regényéből készült a Pannónia Filmstúdióban, a legendás magyar rajzfilmrendező, Dargay Attila rendezésében. A történet egy erdőben élő rókacsaláddal indul, ahol az öt kölyök közül az egyik különösen csintalan és kíváncsi. Szülei ezért vadász nagyapja után nevezik el Vuknak, akinek neve is csak annyit jelent: „Vadászom, Utamból Kotródj!” Már kölyökkorában is híres vadász szeretne lenni, egy éjszaka ezért egyedül indul el a veszélyes erdőbe, de mire reggel hazatér, szüleinek és testvéreinek már nyoma sincs. Az árván maradt Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, aki tapasztalt és bölcs róka. Megtanítja neki a vadászat fortélyait, az erdő törvényeit és a túlélés szabályait. Vuk ügyes és ravasz rókává fejlődik, miközben megismeri az erdő veszélyeit és lakóit.