Érdekel az újságírás? Feldobnád az insta-posztjaid? Jelentkezz még ma a DUE Médiahálózat „Közösségi média és online újságírás” kurzusára!
Szeretnél dolgozni egy online szerkesztőségben, ami pontosan úgy működik, mint egy igazi? Szeretnéd bővíteni a portfóliódat neves helyen megjelent cikkekkel? Projektünkben ezt mind megteheted!
A tanfolyam elsősorban az online újságírás gyakorlati alapjaira fókuszál. A program során a résztvevők megismerkedhetnek a digitális cikkírás módszertanával, a tudatos sztoriépítéssel, valamint a minőségi, hiteles online tartalomkészítés alapelveivel. Célunk, hogy a képzésen hiteles és használható tudással, önbizalommal és gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodj.
A résztvevők száma korlátozott, a jelentkezők közül elsősorban a motivációs levelek alapján választjuk ki azt a20 diákot, aki a képzést elvégezheti.
Baróthy Anna szobrász-designer, az S39 Hybrid Design stúdió alapítója, vezető tervezője és ügyvezetője. Kiemelkedő munkái a Dohány utcai Gettóemlékfal, az Olaszliszkai Emlékkert, a Zeneakadémia üveghomlokzat, a nemesvámosi Fatima-templomegyedi kerámia- és üvegfelületei, a Hard Rock Hotel fémhomlokzata. Stúdióját jellemzi a hibrid tervezési szemlélet, amiről beszélgetésünk során el is mondta, hogy mit jelent a gyakorlatban.
Mi az a kérdés, ami jelenleg a leginkább foglalkoztat tervezőként?
Az, hogy hogyan tudjuk bevezetni a mesterséges intelligenciát a munkánkba. A tervezési fázis elején le kell tapogassuk, hogy a megbízóink ténylegesen mit szeretnének, mi az, amire szükségük van. Ezek sokszor érzelmi kötődések is. Nem mindig tudják ezeket jól megfogalmazni, ezért vannak egyeztető prezentációk, amiben igyekszünk ezt pontosítani – ebben a fázisban próbáljuk meg kiismerni az MI-t.
Baróthy Anna – fotó: S39 Hybrid Design stúdió.
Kell aggódniuk az építészeknek amiatt, hogy az MI átveszi a munkájukat?
Minden korszaknak megvolt a saját „nagy aggódása” akkor, amikor egy új technológia megjelent. Emberekként gyakran szorongunk a változástól, pedig az nem elkerülhető – szóval az jár jól, aki minél hamarabb tudomásul veszi az új rendet, és elkezdi használni az újdonságokat. Magát a tapasztalati tőkét nem tudja kiváltani az AI – de szerintem nem is az a dolga. Analízisre, az egyszerű munkafázisok meggyorsítására viszont remek eszköz. Arra számítunk, hogy emiatt az fog történni, ami az orvoslásban is történt: az ügyfeleink gyakran már úgy fognak érkezni, hogy generáltak maguknak látványokat – hasonlóan ahhoz, hogy manapság az orvoshoz is lehetőségeinkhez képest felkészülten megyünk be. Ugyanakkor azt gondolom, hogy azt a fajta „óraszámmal járó” tapasztalatot és szaktudást, ami egy komplex fizikai végeredmény, például egy épület előállításához kell, nem fogja egyhamar kiváltani.
Az S39 „hibrid designként” határozza meg azt, amit készít, amivel dolgozik – mitől hibrid ez a működés a gyakorlatban?
A képzőművészet és az építészet határterületén mozgunk és alkotunk. Művészeti tartalmakat hozunk létre építészeti környezetek számára, kültéren és beltéren. Műfajilag nagyon tág, hogy pontosan mi lehet a végtermék, de minden esetben valamilyen koncepcionális műalkotás, lehet az egy köztéri objektum vagy belsőépítészeti tartalom.
Hogyan csatlakozol az érintett közösséggel, mikor egy olyan szociális érzékenységet igénylő projekten dolgozol, mint például a Dohány utcai Gettóemlékfal?
A Dohány utcai falnál a fő megrendelő az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség volt, így már az egyeztetés során egy csomó információt magunkba tudtunk szívni. Ez minden feladatunk kapcsán lejátszódik; mint egy színésznél, amikor megismeri a szerepét, azonosul vele. Ez egy egyeztetési folyamat, amiben több körben fésüljük össze a javaslatokat generálépítésszel és a megrendelővel. Sosem teszünk olyan javaslatot, amivel nem értünk egyet, így tudjuk olyan mederben tartani a projektet, ami számunkra elfogadható.
A budapesti gettóemlékfal.
Volt olyan szakmai döntésed, ami kívülről kockázatosnak tűnhetett, de meghozta a várt sikert?
Minden projektben van egyfajta bizonytalanság. Valamit lemodellezel, lemakettezel, odamész a helyszínre, és akkor lehet, hogy működik. Például a Gettófalnál: vajon a környezetében hogyan fog viselkedni ez az emlékhely? Ugye nem lesz konfliktuskeltő helyszín, ugye nem graffitiznek rá, ugye nem firkálják össze? Vajon tud-e működni egy elvonulásra, egyfajta magunkba fordulásra hivatott helyszín a bulinegyed közepén? Mindig jó érzés, amikor az derül ki, hogy a hely működik – ez abból derül ki, hogy az emberek nem rongálják, odamennek, használják. Akkor igazak voltak azok a feltételezések, amikre alapozva egyfajta rizikót vállaltunk el.
Mit tanácsolnál azoknak a fiatal építészeknek, akik érzik, hogy „nem férnek bele” a klasszikus szerepekbe?
Azt, hogy legyetek résen! Az oktatás nem fogja tudni lekövetni a 21. század változási ütemét. Olyan kapuk fognak kinyílni, amiknek még neve sem lesz – mert nektek kell nevet adni nekik! Vegyétek észre a lehetőségeket, és csapjatok le rájuk! Tudjatok rizikót vállalni! Azok a lesznek a nyerők, akik valami olyan speciális ismerettel bírnak, ami az MI-nek a gyorsaságával megspékelve egy olyan komplex hozzáértést eredményez, mint amilyen mondjuk a BIM (Épületinformációs Modellezés) rendszere volt az elmúlt tíz évben.
Régóta vágyad a jogosítvány, de túl drágának találod? Van már jogsid, de nincs mit vezetned? Nekünk mindkettőre van megoldásunk! Töltsd ki Te is a jubileumi Nagy Diák KRESZ-tesztet és nyerd meg a jogosítvány vagy az elektromos robogó egyikét.
A Nagy Diák KRESZ-teszt segítségével percek alatt felmérheted közlekedéssel kapcsolatos ismereteidet és még tanulhatsz is! Emellett fantasztikus nyeremények is várnak rád. A tesztkitöltés előtt eldöntheted, hogy a jogsiért vagy az elektromos robogóért szállsz versenybe.
A jubileumi, tizedik Nagy Diák KRESZ-teszt első fordulóját bárki kitöltheti február 17. és április 30. között a nagydiaktesztek.hu oldalon vagy a Nagy Diák Tesztek applikáción keresztül, azonban a nyereményjátékban csak a 14-24 év közötti fiatalok vehetnek részt. A regisztrációt követően egy komplett KRESZ-tesztet kell kitöltened, ahol szöveges, képes és videós kérdések megválaszolásával kell bizonyítanod, hogy mennyire ismered a közlekedési szabályokat. A 15 kérdés helyes megválaszolásával összesen 30 pontot lehet gyűjteni.
Az online teszt kitöltői közül a legjobb eredményt elérő játékosok jutnak be a személyes részvételű középdöntőbe, amit május 22-én Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben rendezünk meg. Itt zajlik majd az országos játék döntője is, ahová a középdöntőből a legjobb 5-5 játékos jut be. Ők egy izgalmas tévés kvízben mérhetik össze tudásukat és szállhatnak versenybe a fődíjakért.
A Nagy Diák KRESZ-teszt 10. döntőjében találnak gazdára a fődíjak: egy elektromos robogó és egy ingyenes B-kategóriás jogosítványszerzési lehetőség.
Társadalmunkban gyakran összemossák a szeretetet és a szerelmet, mintha a kettő ugyanaz lenne, csupán eltérő intenzitással. Valójában azonban két különböző érzelemről beszélünk, amelyek más-más alapokon nyugszanak, eltérő módon hatnak ránk, és különböző következményekkel járnak. Mégis, sokan a szerelmet tekintik a legmagasabb érzelmi állapotnak, miközben a szeretetet valami hétköznapibb, kevésbé izgalmas érzésként kezelik. Vajon miért félünk beismerni, hogy a szerelem múlandó, míg a szeretet időtállóbb és mélyebb lehet?
A szerelem szenvedélyes, intenzív és gyakran kiszámíthatatlan. Magában hordozza a birtoklás, a féltékenység és az idealizálás lehetőségét is. A szerelem olyan, mint egy láng, amely hirtelen fellobban, és ha nem tápláljuk megfelelően, hamar kihuny. Gyakran függőséget okoz, és az ember képes elveszíteni önmagát egy másik személy iránt érzett heves vonzalomban. Nem véletlen, hogy a legtöbb irodalmi és filmes alkotás erről az érzésről szól – a szerelem drámai, tele van feszültséggel és váratlan fordulatokkal.
Ezzel szemben a szeretet csendesebb, kevésbé látványos, de annál erősebb. A szeretet nem követel, nem zár be, hanem szabaddá tesz. Nem függ a külső körülményektől, nem lobban el egy félreértés miatt, és nem csap át gyűlöletbe egyik napról a másikra. A szeretet tiszta, állandó és mélyről fakadó elköteleződés. Lehet baráti, családi vagy éppen romantikus, de minden formájában stabilitást és biztonságot ad.
A modern világ azonban mintha inkább a szerelmet ünnepelné, miközben a szeretetet alábecsüli. A popkultúra és a média azt sulykolja, hogy a szerelem mindent legyőz, és ha elmúlik, akkor az azt jelenti, hogy az adott kapcsolat értéktelen volt. Pedig sokszor az igazi szeretet akkor kezdődik, amikor a szerelem elmúlik. Egy hosszú párkapcsolatban vagy házasságban nem a szenvedély tartja össze a feleket, hanem a kölcsönös tisztelet, az odafigyelés és az a mély szeretet, amely túlmutat a kezdeti fellángoláson.
Tabunak számít kimondani, hogy a szerelem olykor illúzió, míg a szeretet a valódi kapocs. Sokan még saját maguknak sem merik bevallani, hogy amit kergetnek, az nem a boldogság forrása, hanem egy múló érzelem, amelyet gyakran idealizálnak. Pedig ha megtanulnánk különbséget tenni a kettő között, talán kevesebb csalódás érne minket, és jobban tudnánk értékelni azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek igazán számítanak.
Bár már a csapból is a környezetvédelem folyik, a termékek természetbarát csomagolásainak lényeges pontjairól ritkán esik szó. Legtöbbször csak annyit hallunk, hogy a műanyag borítást papírra cserélik, de ez nem ennyire egyszerű. Fontos, hogy a csomagolás a lehető leghatékonyabb termékvédelem és minimális ökológiai lábnyom mellett lehetővé tegye az anyagok maximális körforgásban tartását.
Nem takarékoskodunk mindenáron
Az árucikk és a csomagolásának környezetterhét összehasonlítva azt kapjuk, hogy a termék előállításához sokkal több energiaforrás kell, mint a védelméhez szükséges borításhoz. Ebből arra következtethetünk, hogy a csomagolás megváltoztatása nem mehet az áruvédelem rovására. Tehát nem biztos, hogy megéri a buborékfóliát elhagyni, mivel az a termék sérüléséhez vezethet.
Figyeljünk az ökológiai lábnyomra
A lényeges mutatók a nyersanyag és energiafelhasználás, illetve a kibocsátás és a hulladék keletkezés. Fenntartható csomagolás tervezésekor ezeket a mennyiségeket kell a lehető legminimálisabbra csökkenteni. Az LCA módszer, azaz az életciklus-elemzés a csomagolás hatékonyságát vizsgálja, ezáltal felmérhető az ökológiai fenntarthatóság. A másik fontos mennyiség a szén-dioxid kibocsátás, ami a védőanyag ökológiai hatásának a mérőszáma. Ezekkel az elemzésekkel összehasonlítható a lehetséges csomagolásformák egymáshoz viszonyított lábnyoma és ne lepődjünk meg, ha véletlenül a műanyag borítás fog nyerni a versenyben.
Körforgásban tartás
A csomagolóanyag létrehozásakor figyelembe kell venni, hogy hulladékként hogyan tudjuk majd kezelni. Fel kell térképezni a hasznosítási technikákat és az újrahasznosítást nehezítő okokat, így tudjuk leginkább maximalizálni az anyagok körforgásban tartását.
A csomagolási rendszer értékelésével megállapíthatjuk a hasznosíthatóságot. A felmérés végén három fokozattal illethetjük a csomagolást: lehet jó, korlátozott és nem hasznosítható.
Minimalista tervezés
Újrahasznosítható csomagolás létrehozásakor több szempontot kell szem előtt tartanunk. Az anyagfelhasználást nem csak minimalizálnunk kell, hanem érdemes egyanyagú megoldásokon gondolkozni. Például a PET palackba töltött tej fenntarthatóbb verzió, mint a dobozos, mivel a karton többrétegű és különböző anyagokból készül, amit sokkal nehezebb újrahasznosítani. Amikor csak lehet, kerülni kell a hozzáadott anyagok használatát.
Talán nem is gondolnánk, azonban a csomagolás színezésével is sok energiát takaríthatunk meg. A legjobb választás az áttetsző vagy papír esetében a natúr, ennél valamennyivel kevésbé természetbarátok a világos színek, a legrosszabb pedig a fekete, a fehér és a nem áttetsző változatok.
(Kovács Petra, Közhír, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Budapest)
45. alkalommal rendezték meg a Magyar Filmszemlét Budapesten. Az esemény célja, hogy összegyűjtse és bemutassa az elmúlt év magyar filmtermését, ezzel szolgálva az itthoni filmművészet fejlődését, valamint az alkotók egymás közti- és nézőkkel való kapcsolatuk elmélyítését. A Filmszemlének ebben az évben is a Corvin Mozi adott otthont. A verseny fődíját Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje vitte haza.
A Filmszemle története 1965 novemberében kezdődik. Akkoriban még Magyar Játékfilmszemlének nevezték – ez csak 1989-ben változott meg. Az első Szemlén, számomra igen meglepő módon három fődíjat osztottak ki. Kovács András “Nehéz emberek”, Keleti Márton “A tizedes meg a többiek” és Jancsó Miklós “Így jöttem” filmjeit díjazták. Az első Szemléket még Pécsen rendezték, 1973-tól felváltva ott és a fővárosban tartották. Budapest 1983-tól lett a filmfesztivál állandó helyszíne.
1983-tól a Filmszemle időpontját is megváltoztatták. A Berlini Filmfesztiválhoz igazodva február első hetében találkozik a hazai szakma. Ebben az időszakban a külföldi filmesek gyakran ellátogattak Budapestre is, és vitték tovább a magyar film jó hírét.
A nagy szünet előtt 2011-ben volt az utolsó „rendes” Filmszemle, amikor még versenyt tartottak.. 2012-ben már csak „fapados módon” szemléztek a filmbarátok, díjak nélkül. 2025-ben tizenhárom év szünet után támasztották fel a programot. A visszatérő esemény mind a szakmabeliek, mind a moziba járók között nagy sikert aratott, tavaly nézőként közel húszezren vettek részt a megújult Filmszemlén.
Idén tíz kategóriában hirdetettek versenyt a szervezők. 2024. január 1-je után bemutatott vagy készített munkákkal lehetett nevezni. A tipikus filmes kategóriák mellett videóklippekkel és televíziós sorozatokkal is találkoztunk a Filmszemlén. A versenykategóriákon kívül két plusz zsáneris szerepelt a programban. A Panoráma és Információs szekciók további filmek bemutatására szolgálnak. A Panoráma szekcióban magyar vagy magyar alkotók közreműködésével készült, esetleg nemzetközi alkotásokat láthatunk, amelyek nem szerepelnek a hivatalos versenyprogramban. Az Információs szekcióba olyan filmek kerültek, amiket a zsűri értékesnek talált, de a versenybe nem válogatott be, illetve olyanok, amelyek a versenyen nem kívántak indulni, de a Filmszemlén szerettek volna bemutatkozni.
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje vitte haza a legjobb film díját. Az alkotás a Velencei Filmfesztiválon volt látható először, ahol azonnal négy díjat nyert. A film fő kérdése az, hogy hogyan kommunikálunk másokkal – ebben az esetben növényekkel – ha nincs egy közös nyelvünk.
A történet három szálon bontakozik ki a német Marburg város botanikus kertjében. Három, különböző okok miatt magányos embert követünk nyomon. Tony hongkongi professzor, aki a COVID alatt az egyetemen ragad. Grete az első nő, akit felvettek az intézménybe. Hannes egy parasztfiú, aki nagyon jól ismeri a növényeket, de nem igazán kedveli őket. Mindannyian a természetben találnak egy olyan kapcsolatra, amit másokkal nem tudnak elérni. A film igazi főszereplője egy ginkgo biloba fa, aki hasonlóan magányos, hiszen se közel, se távol nincs másik páfrányfenyő, akivel kommunikálhatna. (De ne aggódjatok, ő sem marad magányos örökké.) A film után az ember sokkal jobban elgondolkozik saját kapcsolatán a természettel. „Mi van, ha ők is figyelnek minket, ugyanúgy, ahogy mi őket?”(Én személy szerint nagyon remélem, hogy a saját szobanövényeim nincsenek túl rossz véleménnyel rólam.)
Régóta vágyad a jogosítvány, de túl drágának találod? Van már jogsid, de nincs mit vezetned? Nekünk mindkettőre van megoldásunk! Töltsd ki Te is a február közepén induló jubileumi Nagy Diák KRESZ-tesztet és nyerd meg a jogosítvány vagy az elektromos robogó egyikét.
A Nagy Diák KRESZ-teszt segítségével percek alatt felmérheted közlekedéssel kapcsolatos ismereteidet és még tanulhatsz is! Emellett fantasztikus nyeremények is várnak rád. A tesztkitöltés előtt eldöntheted, hogy a jogsiért vagy az elektromos robogóért szállsz versenybe.
A jubileumi, tizedik Nagy Diák KRESZ-teszt első fordulóját bárki kitöltheti majd február 17. és április 30. között a nagydiaktesztek.hu oldalon vagy a Nagy Diák Tesztek applikáción keresztül, azonban a nyereményjátékban csak a 14-24 év közötti fiatalok vehetnek részt. A regisztrációt követően egy komplett KRESZ-tesztet kell kitöltened, ahol szöveges, képes és videós kérdések megválaszolásával kell bizonyítanod, hogy mennyire ismered a közlekedési szabályokat. A 15 kérdés helyes megválaszolásával összesen 36 pontot lehet gyűjteni.
Az online teszt kitöltői közül a legjobb eredményt elérő játékosok jutnak be a személyes részvételű középdöntőbe, amit május 22-én Budapesten, az újpesti UP Rendezvénytérben rendezünk meg. Itt zajlik majd az országos játék döntője is, ahová a középdöntőből a legjobb 5-5 játékos jut be. Ők egy izgalmas tévés kvízben mérhetik össze tudásukat és szállhatnak versenybe a fődíjakért.
A Nagy Diák KRESZ-teszt 10. döntőjében találnak gazdára a fődíjak: egy elektromos robogó és egy ingyenes B-kategóriás jogosítványszerzési lehetőség.
Fotó: Barbara Sheldrake.
A kép csupán illusztráció.
Magyarország nem véletlenül kapta meg a „termálvizek országa” nevet. A Kárpát-medence földtani adottságai miatt az ország alatt kiterjedt, meleg vizet adó kőzetrétegek húzódnak, amelyekből sok helyen természetes módon, máshol kutakon keresztül tör fel a termálvíz. Ezek hőmérséklete gyakran eléri a 30–70 Celsius-fokot, így kiválóan alkalmasak fürdőzésre, gyógyászati célokra és pihenésre.
A termálfürdők különösen a téli hónapokban válnak igazán vonzóvá. Amíg a levegő hideg és csípős, addig a meleg víz biztonságos, nyugtató közeget nyújt. A fürdőzés nemcsak kellemes élmény, hanem testi-lelki feltöltődést is ad: ellazítja az izmokat, csökkenti a feszültséget, és segíthet a stressz oldásában. A legtöbb magyar termálfürdő többféle medencével várja a vendégeket, kültéri és beltéri, eltérő hőfokú, valamint gyógyvizes és úszásra alkalmas medencék egyaránt megtalálhatók.
A téli fürdőzés egyik legkülönlegesebb élménye a szabadtéri medencékhez kötődik. A meleg víz fölött felszálló pára és a hideg levegő kontrasztja sokak szerint egyszerre frissítő és megnyugtató. Ehhez társulnak a szaunák, gőzkabinok és pihenőterek, amelyek tovább fokozzák az élményt.
Budapesten több világhírű fürdő is működik. A Széchenyi Gyógyfürdő hatalmas kültéri medencéivel télen is nyitva tart, a víz hőmérséklete pedig 27 és 38 fok között mozog. A Gellért Fürdő egészen más hangulatot kínál: történelmi, szecessziós belső tereiben artézi forrásból származó termálvízben lehet megmártózni. Mindkét fürdő jól példázza, hogyan kapcsolódik össze a gyógyvíz, az építészet és a kikapcsolódás.
Vidékünkön is számos különleges hely található. Hévízen a világ egyik legnagyobb természetes termál komplexuma várja a látogatókat, amely télen sem hűl le jelentősen. A tó ásványi anyagokban gazdag vize elsősorban az ízületi problémákkal küzdők körében népszerű. Hajdúszoboszlón hatalmas fürdőkomplexum működik, ahol a gyógyvizes medencék mellett élményfürdő és wellnessrészleg is helyet kapott. Miskolctapolcán a barlangfürdő nyújt különleges élményt: a termálmedencék természetes kőbarlangokban találhatók, amelyek meleg, párás levegője sajátos hangulatot teremt.
Egerszalók látványossága a termálvízből kiváló sólerakódás, az úgynevezett „sódomb”, amely nemcsak gyógyhatása, hanem különleges megjelenése miatt is sok látogatót vonz. Bükfürdő pedig családbarát jellegével tűnik ki: a gyógyvíz mellett élmény és gyermekmedencék, valamint széles körű wellness-szolgáltatások is elérhetők.
A termálfürdők működése viszonylag hasonló elven alapul. A meleg vizet artézi forrásokból vagy mélyfúrású kutakból nyerik ki, majd csőrendszereken keresztül vezetik a medencékbe. A víz hőmérsékletét szabályozzák, hogy megfeleljen a különböző felhasználási céloknak. Sok fürdő rendelkezik hivatalos gyógyvíz minősítéssel, ami azt jelenti, hogy a víz összetétele bizonyítottan kedvező hatással van az egészségre.
Nem véletlen tehát, hogy a hideg téli napokon egyre többen választják a termálfürdőket. A meleg víz enyhítheti a fájdalmakat, segíthet a testi regenerációban, és mentálisan is feltölt. A magyar termálfürdők így nemcsak turisztikai látványosságok, hanem a mindennapi életben is fontos szerepet játszanak, különösen akkor, amikor a tél hidege elől egy kis melegségre vágyunk.
Nem is gondolnánk, hogy időnként mennyire orrunknál fogva vezetnek minket a videójátékok fejlesztői. A játékon belüli vásárlások, lootboxok gyakran addiktív funkciókkal vannak összekapcsolva, így hamar azon kaphatjuk magunkat, hogy kedvenc „ingyenes” játékunkban nem jutunk előrébb anélkül, hogy újra és újra pénzt költenénk. Dr. Ábrahám Edittel, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság osztályvezetőjével beszélgettünk.
Mi számít fogyasztóvédelmi szempontnak a videójátékok esetében?
Egy videójáték ugyanúgy árunak minősül, akár egy könyv. A különbséget a hagyományosabb fogyasztói szerződésekhez képest az áru sajátossága adja, hiszen digitális elemeket tartalmaz. A videójátékok világában fogyasztóvédelmi kérdésnek számít minden olyan helyzet, amelyben a vásárló, tehát egy játékos pénzt fizet valamilyen digitális tartalomért. Ennek során számos klasszikus fogyasztóvédelmi helyzettel találkozhatunk, például az árfeltüntetés megfelelőségével, a szerződési feltételek átláthatóságával. Felmerülhet az úgynevezett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat is, amikor a vásárlót megtévesztik, például egy lényeges információ elhallgatásával. Problémás területek közé tartoznak a játékon belüli vásárlások, amelyek egy teljesen új típusú mikrotranzakciós rendszert jelentenek. Az elmúlt években a videójáték-ipar jelentős piaci növekedésen esett át, amivel párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap egy olyan újfajta üzleti modell, amelynek lényege, hogy ingyenesen hozzáférhető játékokat kínálnak a fejlesztők, amiken belül további extra – fizetős – tartalmakat érhetnek el a játékosok. Ez alapvetően nem jogellenes és nem kifogásolható. A probléma abból fakad, hogy ezek a vásárlások sokszor elengedhetetlenek a játékban való fejlődéshez. Gyakran addiktív funkciókat építenek be a játékokba, amiket összekapcsolnak a pénzköltéssel.
Mit jelent pontosan a játékon belüli vásárlás és miért lehet még veszélyes a fiatal játékosokra nézve?
A játékos valódi pénzért szerez virtuális tárgyakat vagy előnyöket a játékban. A veszélye abban rejlik, hogy gyakran pszichológiai trükkökkel, sötét mintázatokkal ösztönzik a költekezést a fejlesztők. A hamis időnyomás, vagy egyes játékokban a fejlődés szándékos lassítása készteti a játékosokat arra, hogy virtuális valutát vásároljanak.
Mi az a lootbox, és miért vitatják sokan, hogy ez szerencsejátéknak minősül-e?
A lootboxok – ún. zsákmánydoboz vagy szerencsedoboz – olyan digitális tartalmak egy játékban, amelyeket a fogyasztó általában játékon belül használható virtuális valutáért cserébe tud megvásárolni, és véletlenszerűen tartalmaz jutalmakat. A játékos csak az ellenérték megfizetése után tudja meg, hogy mit is vásárolt pontosan. Tehát fizet valamiért, aminek az értéke előre nem ismert – ez a szerkezet a szerencsejátékkal rokonítja a modellt, ezáltal speciális veszélyeket és kockázatokat is rejt magában. A konstrukció nem új keletű, az offline világban is léteznek lootboxok: évtizedek óta találkozhatunk gyűjthető kártyajátékokkal, tematikus kártyacsomagokkal. Az online térben viszont komoly problémát jelenthet, hogy az eleinte ingyenes játékok különböző manipulációs technikákkal utóbb minél több pénz költésére ösztönzik a sokszor kiskorú játékosokat. Épp ezért a lootboxok jogi megítélése éles vita tárgyává vált az utóbbi években – jelenleg a magyar szerencsejáték törvény alapján nem minősülnek automatikusan szerencsejátéknak, hisz ehhez három feltétel teljesülése szükséges. A fizetés ténye, a „nyeremény” pénzre vagy vagyoni értékű javakra való átválthatósága és a kizárólagos véletlen szerepe a nyerést illetően mind elengedhetetlen feltétel. Ez utóbbi a lootboxok esetében nem minden esetben teljesül, hiszen valamit mindig nyer a játékos, bár ezek értékében jelentős különbségek fordulhatnak elő. A vita nem elméleti: hazánkban jogszabály tiltja a 18 éven aluliak részvételét a szerencsejátékban, valamint az őket célzó szerencsejáték reklám is tilos. Ehhez képest a Steam nevű játékkereskedelmi platform 50 legnépszerűbb, lootboxot tartalmazó játékának 43%-a 12+-os korhatár-besorolású.
A jelzett fogyasztóvédelmi problémákra reagálva a fogyasztóvédelmi hatóság 2025-ben is vizsgálta több videójáték kapcsán a korhatár-besorolás meglétét, továbbá az esetleges tisztességtelen, manipulatív kereskedelmi gyakorlatnak minősülő elemeket. Nemrégiben került bejelentésre a fogyasztóvédelmi hatóság 7 pontos cselekvési terve, amelynek első pontja a gyermekvédelmi jellegű fogyasztóvédelmi vizsgálatok erősítése, tehát a jövő évben is aktív ellenőrzések várhatók.
