Tizenötödik alkalommal hirdetjük meg téli túrahétvégénket, outdoor pótszilveszterünket a Diák-és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete és a Bakancs Pista Természetjáró Egyesület közös szervezésében. 2027. január 8-10-én a Soproni-hegységbe látogatunk el, és a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. által fenntartott, 40 férőhelyes Muck Turistaházban szállunk meg. A hétvégén ezúttal is lesz két különböző távú, választható túra, valamit közös főzés, kreatív vetélkedő, társasjáték est, tombolasorsolás, de fakultatív programként ellátogatunk az Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontba és Vadasparkba, a Károly-kilátóba, és megnézzük Sopron nevezetességeit is.
„2012 óta minden januárban elhívjuk a DUE-sokat és a természetjáró barátainkat valamelyik középhegységbe, ahol kiveszünk egy szép turistaházat, hogy a városi zajtól távol, gyönyörű környezetben töltsünk el két önfeledt napot. 2027-ben a Soproni-hegység lesz az úticélunk” – tájékoztatott Herczeg Zsolt főszervező.
A programra ide kattintva, egy űrlap kitöltésével jelentkezhetnek a DUE és a Bakancs Pista tagjai. A regisztráció a részvételi díj elutalása után válik véglegessé. A részvételi díj 2 éjszakára 1 főre 2 ágyas szobában: 29.000 forint, 2 éjszakára 1 főre 6 ágyas szobában pedig 21.000 forint. A szálláson 2 db kétágyas szoba (saját fürdőszobával) és 6 db hatágyas szoba található.
A részvételi díjat a DUE bankszámlaszámára kell elutalni: 11714006-20235338. Lemondás esetén nem tudjuk visszafizetni a pénzed, mert a szállást már lefoglaltuk és ki kell fizetnünk. Ilyen esetben keress magad helyett valakit. A létszámkorlát 40 fő. A költség tartalmazza a pénteki és a szombati szállás, a világítás, a fűtés, a vízhasználat, a szombati reggeli, a szombati vacsora és a vasárnapi reggeli árát, valamint az idegenforgalmi adót és a ház kizárólagos használatának rendezvényfoglalási díját.
A pénteki vacsora a résztvevők érkezési idejének bizonytalansága miatt, a szombati ebéd pedig a túra miatt egyéni szervezésű és önköltséges. Az utazás is önköltséges, telekocsis rendszerben. A fakultatív programok egyénileg, a helyszínen fizetendő jegyára sincs benne a részvételi díjban. A jelentkezési határidő 2026. december 8.
A rendezvény Facebook-eventjét hasznos információkkal ide kattintva, a rendezvénysorozat Facebook-csoportját pedigitt éred el.
Augusztus 20. és 22. között tizenhatodik alkalommal nyitja meg kapuit a Magyar Ízek Utcája (MIU) a Várkert Bazár és a Várkert rakpart területén. A Kárpát-medencei gasztrokultúra egyik legjelentősebb ünnepén közel 200 kiállító hozza el a magyar és nemzetiségi konyhák különlegességeit. A rendezvény sajtótájékoztatóján bemutatták az idei év díjnyertes pékáruit, az Ország Tortáit, valamint az idei fesztivál központi témáját, a magyar „stew” és a gulyásfőzés hagyományát.
A rendezvény gasztronómiai főszervezője, Novotny Antal a megnyitó gondolataiban rámutatott arra, miért vonz a fesztivál évről évre több százezer látogatót:
Azt gondolják rólunk, vendéglátósokról, cukrászokról, pékekről, hogy mi éhes embereket etetünk. De mi valójában a legfontosabb szervet etetjük: ez az agyunk. A Magyar Ízek Utcája egy olyan gasztronómiai nemzeti önidentitást, egy olyan otthonosságérzetet ad nekünk és ad vissza, ami úgy látszik, hogy sikeresen működik.
Pergelt hús és gulyás: A magyar „stew” kultúrája
(Fotó: Bölcskei Zsófia – Magyar Ízek Utcája)
Az idei rendezvény vezértémája a pergelt hús, a gulyásos hús és a pörkölt kultúrája, ahogyan az már Czifray István 1800-as években megjelent szakácskönyvében is szerepelt. A szervezők célja, hogy a pásztorételből nemzeti szimbólummá vált fogásokat korok, alapanyagok és technológiák szerint járják körül.
Ha azt mondom, hogy gulyás, mindenkinek van egy picit rossz érzése a gyerekkori menzás élmények miatt, miközben olyan kulturális alapértékünkről van szó, hogy ha bárhová elhagyjuk az országot, azonnal ezzel azonosítanak minket. Vannak ezek az avítt, régi receptek – ez a bázis, erre lehet építkezni. Csak úgy tudunk fejlődni, ha megvannak a gyökereink. A Magyar Ízek Utcája ezeket az alappontokat szeretné lerakni, megmutatni, élhetővé tenni, és aztán persze jöhet a változás.
A látogatók a hagyományos marhagulyás mellett olyan különlegességeket is megkóstolhatnak, mint a kakastöke pörkölt, a karcagi birkapörkölt, a bivalypörkölt, a kacsapörkölt, valamint az eredeti sokac cserepes bab. A Főzők terén pedig határon inneni és túli amatőr főzőasszonyok és főzőemberek mutatják be saját tájegységük családi receptjeit.
Burgonyás kovászos és a „magyar pékipar Rubik-kockája”A Magyar Pékszövetség 15. alkalommal rendezte meg Szent István-napi kenyérversenyét, ahol 26 vállalkozás 86 termékkel indult. Septe József, a Pékszövetség elnöke kiemelte:
A kenyér egyszerre a mindennapi élelmiszerünk és közös értékünk. Benne van a termőföld, a gabona, a pék szakértelme, a munka és az a tudás, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik.
Magyarország 2026. évi Szent István-napi Kenyere: A Pilisi Pityókás kenyér (HEL Pékség – SZÁSZ Pékség).
(Fotó : Princz Mihály – Magyar Pékszövetség)
A 24 órán át érlelt, 100%-os hidratáltságú kovásszal és burgonyával készülő pékáru kapcsán a készítők elmondták:
Idén a gulyás a Magyar Ízek Utcája fő étele, arra szerettünk volna valami igazán jó kenyeret készíteni. Mi nem szerettük volna túlspirázni ezt az egész kérdést: liszt, víz, élesztő, burgonya, só. Ennek az elejéből készítsünk egy olyan terméket, ami tényleg szaftos, ropogós, és megállja a helyét a hétköznapokban. Ezt a terméket nem a versenyre, hanem a saját portfóliónk színesítésére készítettük, de olyan jól sikerült, hogy beneveztünk vele.
Innovatív kenyér kategória győztese: A Magvető kenyér (Sütőmix Kft. – Kossuth 1 Pékség).
(Fotó : Princz Mihály – Magyar Pékszövetség)
A vadkovászos, négymagvas (lenmag, szezámmag, zabpehely, napraforgómag) tészta kapcsán a pékek hangsúlyozták:
A koncepciónk az volt, ami az egész vállalkozásunkat jellemzi: elsősorban magyar kistermelők termékeit használjuk. A BL80-as lisztünket is hazai tételből vesszük. A másik szempont pedig a rostgazdag, egészséges táplálkozás volt, ami a gulyásleves mellé is kiváló választás.
(Fotó : Juhász Melinda – Magyar Cukrász Ipartestület)
A sajtótájékoztatón tréfásan csak a „magyar pékipar Rubik-kockájaként” emlegetett, kocka formájú vajas leveles tésztáról a készítők így nyilatkoztak:
A tésztát 16 órán át érleljük fermentáltan, hűtőben. Ez a technológia képes arra, hogy azt a rengeteg vajat, amit beleteszünk, megtartsa, és nagyon szép leveleket hozzon ebben a kis kockában. A töltelékhez saját készítésű biocitrom-krémet használunk, amit tojással és tejszínnel főzünk fel, így nem áztatja szét a tésztát.
Rekordszámú nevezés: Rögös túró, tejföl és feketeribizlibor
A Magyar Cukrász Ipartestület 20. alkalommal hirdette meg a Magyarország Tortája versenyt, amelynek kötelező elemei idén a rögös túró és a tejföl voltak. Erdélyi Balázs, az Ipartestület szakmai vezetője elmondta:
Megtáltosodtak a cukrász kollégák, 60 nevezés érkezett, ami messze túlhaladta az eddigi rekordjainkat. Úgy néz ki, ez a rögös túró és tejföl tematika nagyon megindította a fantáziát. A tejföl a magyar konyha igazi specialitása, a rögös túró pedig régi hagyományos alapanyagunk.
A győztes a gyulai Kézműves Cukrászda csapata lett – Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland –, akik ezzel megvédték címüket.
(Fotó : Magyar Cukrász Ipartestület)
Győztes tortájuk, a Bíborfehér frangipán alappal, erdei bogyós gyümölcsökkel, tejfölös mousse-szal, rögös túróval és feketeribizliborral készült.
Arra a kérdésre, miként sikerült a tejföl és a túró egyensúlyát megtartani, a cukrászok elárulták:
Semmiképp sem akartuk, hogy a túró elveszítse a rögösségét, ezt a receptünkkel kifejezetten ki akartuk domborítani. A tejföl íze önmagában nem olyan savanyú, mint egy joghurté, így citromlével kellett megsegítenünk a tejfölmousse-t, hogy a savak a helyükre kerüljenek. A torta alapja pedig egy frangipán felvert, ami leginkább egy kevert linzerhez hasonlít: a vajat és a cukrot habosra keverjük, így sülés közben szenzációs illata van, és nagyon jó tartást ad a tortának.
Nemzeti érték lett a cukormentes torta
(Fotó : Magyar Cukrász Ipartestület)
Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett Magyarország Cukormentes Tortája verseny – amely idén hivatalosan is Nemzeti Érték lett – szintén csúcsot döntött majdnem 30 nevezéssel. Erős Antónia, az alapítvány alapítója felidézte:
Tizenöt évvel ezelőtt a férjem fejéből pattant ki az ötlet: ha van Magyarország Tortája, miért nincs cukormentes? Olyan desszertet szerettünk volna, ami finom, jól néz ki, és meg sem mondanánk róla, hogy nincs benne hozzáadott cukor. A győztes Szilvafácska szeletenként mindössze 253,7 kcal energiát és 13,5 g szénhidrátot tartalmaz, így cukorbetegeknek és az egészségesen táplálkozóknak is tökéletes választás.
Az UNO gyermekzsűri külön díját a Ribizlikeringő nyerte el.
Szűrések és ünnepi programok
(Fotó: Bölcskei Zsófia – Magyar Ízek Utcája)
A rendezvényen az Egy Csepp Figyelem Alapítvány augusztus 20–22. között ingyenes vércukorméréssel, vérnyomásméréssel és vesetanácsadással (az AstraZeneca támogatásával) várja a látogatókat az Ybl Miklós téren.
A győztes kenyerek és torták augusztus 20-tól kóstolhatók meg a Várkert Bazárban, majd azt követően az ország számos pékségében és cukrászdájában.
„Szilvafácska” lett Magyarország Cukormentes Tortája (Fotó: Gémes Renáta - Magyar Cukrász Ipartestület)
Gyermekkori emlékből indult, már a második sütésnél kialakult az alapja, végül kilenc sütés után nyerte el végleges formáját: A balatongyöröki Promenád Kávéház Szilvafácska nevű tortája lett 2026-ban Magyarország Cukormentes Tortája. Az idei versenyre rekordszámú, 29 nevezés érkezett, a döntőbe hat torta jutott.
A győztes alkotást Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő készítette. A torta szilvával, dióval, fahéjjal és szerecsendióval idézi meg a hagyományos ízeket, miközben egy zöldteás réteg már modernebb irányba viszi. Vadócz Jenővel arról beszélgettünk, hogyan lett egy gyermekkori emlékből versenytorta, miért maradt benne a zöld tea a zsűri javaslata ellenére is, és milyen út vezetett a harmadik indulás után a győzelemig.
Vadócz Jenő (Fotó: Kőrösi Tamás – We Love Balaton)
A torta inspirációját gyermekkori emlékek és klasszikus ízek adták.Hogyan lehet egy személyes emléket úgy átültetni a cukrászatba, hogy az végül egy széles közönség számára is értelmezhető és szerethető legyen?
Maga az ötlet még a gyermekkoromra nyúlik vissza. Nekünk az augusztus vége mindig arról szólt, hogy a nagymamám kertjében a szilvafáról leszedett szilvából lekvárt főzött. Ennek a lekvárnak az volt a különlegessége, hogy nemcsak fahéjat tett bele, hanem egy kis szerecsendiót is. Ezt édesanyám is továbbvitte hagyományként, és úgy gondoltam, én is szeretném továbbvinni úgy, hogy megálmodom ezt a tortát.
Abban bíztam, hogy vagy mindenkinek volt egy nagymamája, vagy egy hasonló közege, egy olyan élménye, hogy éppen lekvárt főzött vagy szilvát szedett. Ezzel talán össze tudjuk kapcsolni az ország különböző részein élő embereket. Szerintem nemcsak nekem volt ilyen jó élményem, hanem sokan átéltek valami hasonlót, és remélem, hogy ezen keresztül ők is újra átélhetik azt, amit én.
Mikor érezte úgy, hogy a gyermekkori ízvilág mellé valami egészen másra is szükség van?
Fontos volt nekem, hogy ne egy fahéjas-szilva tortát hozzak létre, hanem egy kicsit többet. Bár egy régi emléket idéz, ahol a fahéj, a szerecsendió és a szilva találkozása van, mellette szerettem volna azt is elérni, hogy a mai, modern süteménynek is megfeleljen.
Én már tavaly, sőt idén is dolgoztam egy másik termékem esetén teával, és úgy gondoltam, hogy kellene valami kis plusz ebbe a tortába is. Nem is egy új, domináns íz: szerintem három tiszta íznél nem kell több egy süteményben. Inkább egy kísérő jellegű elemként van ott mellette.
A zöld tea végül többször is kikerült, majd visszakerült a receptbe. Miért ragaszkodott hozzá?
A zsűrivel való konzultáció során érdeklődtek, hogy hogyan került bele, és nem teljesen érezték a különbséget. Többször is megpróbáltuk zöld tea nélkül és zöld teával is.
Ennek a zöld teának van egy citrusos, verbenás plusz aromája, amitől teljesen megváltozik a szilva íze. Kicsit savanykásabb lesz, és ezért maradt benne a felső részben.
A zsűrinek volt olyan javaslata is, hogy vegyük ki, ne hagyjuk benne. Én viszont azt éreztem, hogy kell bele ez a kis sav, ez a citrusos jegy.
Végül tehát inkább a saját ízérzékére hagyatkozott, mintsem a zsűri javaslatát követte?
Én kóstoltam azt a verziót is, amiben nem volt zöld tea. A zsűri viszont csak azt tudja megkóstolni, amit én oda viszek. Ha én már beleraktam a zöld teát, abban benne van a zöld tea, de ők nem kóstolták azt a verziót, amiben nem volt.
A végleges tortában milyen szerepet kapnak az egyes rétegek?
Maga a legalsó réteg egy ropogós réteg, hiszen lefelé van fordítva az alsó piskóta. Ebben pekándió és dió keveréke van, amit egy cukormentes tejcsokoládéval keverünk össze.
Található benne mandulalisztes-diós felvert, majd egy szerecsendiós-fahéjas mousse öleli körbe, és szilvazselé található a belsejében. Ezt a zsűri javaslatára hagytuk meg nagymamás szilvalekvárosnak: a szilvadarabok, a rostok, a héja is benne marad a zselében.
A tetején pedig a kék szilva zselépüréjéből készítünk egy zöldteás zseléréteget.
A fejlesztés során hányszor kellett újrasütni a tortát, mire eljutottak ehhez a változathoz?
Összesen kilenc sütés volt, mire eljutottunk a végleges verzióig. A második próbára létrejött a torta, bekerült az elődöntőbe. Ilyenkor a zsűrik javaslatokat adnak arról, hogy hol, mit változtassunk. Építő jellegű kritikákat kapunk arról, hogy hogyan lehet ezt javítani az ő véleményük szerint, hogy a nagy közönség számára is elérhető legyen.
A döntőben már mindenki a saját ízlése alapján, illetve annak megfelelően, hogy mit hallgatott meg a zsűritől és mit nem, alakítja a végleges változatot.
Vadócz Jenő, Puchovszki Alena és Pethő Gábor, a balatongyöröki Promenád Kávéház cukrászai (Fotó : Juhász Melinda – Magyar Cukrász Ipartestület)
A győztes alkotás végül közös munka lett. Hogyan oszlott meg önök között a feladat a fejlesztés során?
Hárman vagyunk cukrászok, Puchovszki Alena és Pethő Gábor és jómagam. Mindegyikünk vitt külön tortát. Ők is készítettek egyet, Alena és Gábor is, meg én is készítettem egyet, és mindegyikünk nevezett ezen a versenyen. Az én tortám lett “a bejutó”, a legjobb.
De nélkülük nem ment volna, és nem is lehetett volna megvalósítani. Rengeteg ötletet átfutottunk, rengeteg megbeszélésem volt emiatt. Kóstoltuk, változtattunk rajta.
Milyen volt megnyerni a versenyt? Mennyire voltak meglepve, amikor kiderült, hogy a Szilvafácska győzött?
Bár tudjuk, hogy nagyon sok energia van benne, ahogy persze minden tortában. A 29 induló között mindenki rengeteg munkát tett a sajátjába, és meglepődtünk azon, hogy mi nyertük meg. Nagyon jó érzés volt.
Hozzá kell tenni, hogy 15 éve rendezi az Egy Csepp Figyelem a versenyt, és a Balatonon, illetve a Dunántúlon mi vagyunk az elsők, akik a Magyarország Cukormentes Tortája címet elnyerték Balatongyörökön.
Mit tanított önnek ez az út?
Gyermekkori álmom volt, hogy vendéglátásban dolgozzak, és most már tíz éve vagyok cukrász. Rengeteget fejlődtünk, rengeteget tanultunk – soha nem szabad feladni egy kudarc után.
Harmadszor indultam a Magyarország Cukormentes Tortája versenyen a versenyen. Az Ország Tortáján is indultam már háromszor, még sosem jutottam be a döntőbe, de minden évben megpróbálom.
Az Év Fagylaltja versenyen idén elhoztuk a cukormentes kategória első helyét, az Ehető erdő kategóriában pedig másodikak lettünk.
Mindig érdemes tnulni, tanulni, tanulni, bármilyen szakmát vagy munkát választunk.
Tudtad, hogy a termőföldeken és az állatfarmokon ma már a legmodernebb technológiával dolgoznak?És azt, hogy hogyan kerülnek a különböző termékek a boltok polcaira? Ha szeretnél minden kérdésedre választ kapni,akkor mindenképp töltsd ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a DUE legújabb játékát, a szeptember 1-én induló Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt 6-ot, és ismerd meg a mezőgazdaság igazi arcát!
Mára az agrárágazat is felzárkózott a high-tech vonalba, ami minőségi termelést, biztos életkörülményeket és környezeti fenntarthatóságot jelent. A teszt kitöltése során megismerheted a mezőgazdaság modern arcát és megtudhatod azt is, hogyan és mire használják a legmodernebb technológiákat, és akár még kedvet kaphatsz az agrárpályához is.
Le lehet égni erős napsütésben egy fóliasátorban vagy egy üvegházban? Mi a magyarázata a csokoládé kiszürkülésének? Mire jó a drón a növénytermesztésben? Hol van Magyarországon a legnagyobb rózsafajta-gyűjtemény? Ilyen és ehhez hasonló tudományos kérdésekre kell válaszolniuk azoknak, akik részt vesznek a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt első fordulójában.
A játék első fordulós kérdéssorát 2026. szeptember 1. és december 7. között tölthetitek majd ki az agrarteszt.hu és a nagydiaktesztek.hu oldalakon, de a könnyebb kitöltés érdekében használjátok majd a Nagy Diák Tesztek applikációt. A tesztet bárki kitöltheti, de a versenyben csak a 14 és 20 év közötti fiatalok vehetnek csak részt! A tavalyi évhez hasonlóan, a külhoni fiatalokat és az iskolákat is játékba hívjuk!
Az első fordulóból a legjobb 1.000 játékos kap meghívást az online középdöntőbe. A továbbjutók december 14-én tölthetik majd ki a második forduló kérdéssorát. Innen a legjobb 30 játékos jut majd az online döntőbe. Ők december 18-án mérhetik majd össze tudásukat és tölthetik ki a mindent eldöntő tesztet.
Az első fordulóban a legtöbb kitöltést adó iskola150.000 Ft támogatást, míg a legjobbkülhoni játékos egy Samsung Galaxy A36 telefont nyer.
A díjátadót jövő év elején, az Educatio Kiállításon rendezzük meg, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem standjánál. Itt kerülnek átadásra a játék fődíjai: egy Samsung Galaxy S24 5G telefon, egy MTB kerékpár és egy kétszemélyes külföldi utazás.
A Kárpát-medencei Nagy Diák Agrárteszt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem támogatásával jön létre.
Augusztus 20-án idén az egész ország együtt ünnepli az államalapítást és Szent István király napját. Négy napon át, augusztus 20-tól 23-ig tizenegy helyszínen több, mint száz program várja az érdeklődőket a hagyományőrző eseményektől és gasztronómiai programoktól kezdve a családi és kulturális rendezvényeken át az esti nagyszabású showig. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, milyen programokkal készülnek az idei ünnepségsorozatra, és melyek lesznek a hosszú hétvége legfontosabb eseményei.
Zászlófelvonás és tisztavatás
Augusztus 20-án az állami ünnepség reggel 8 órakor, a hagyományokhoz hűen a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődik, ahol ünnepélyes katonai tiszteletadás mellett vonják fel a magyar nemzeti lobogót. Az eseményen a közjogi méltóságok mellett a Magyar Honvédség képviselői és a katonai díszegységek is jelen lesznek. Ezután kerül sor a tisztavatásra, a magyar katonai hagyomány egyik legfontosabb eseményére. Ekkor tesznek nyilvános esküt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett honvédtisztjelöltek, amivel a haza szolgálata iránti elkötelezettségüket fejezik ki.
A Kossuth téri ünnepséget követően látványos katonai légiparádéval folytatódik az augusztus 20-i programsorozat. A Duna felett délelőtt 9 órától magyar katonai repülőgépek és helikopterek bemutatója lesz látható, amit a pesti és budai rakpartokról lehet majd figyelni.
Nyitott Parlament
Az államalapítás ünnepe alkalmából augusztus 20-22. között ingyenesen, előzetes regisztráció nélkül lesz látogatható az Országház. A program részeként a Díszlépcsőház és a Kupolacsarnok mellett a Díszőrség által őrzött Szent Korona és a koronázási jelvények is megtekinthetők lesznek, valamint lehetőség nyílik az Országgyűlési Múzeum kiállításainak bejárására is. A nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabb sorban állásra kell számítani.
Negyvenedik alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol hazai és nemzetközi kézműves mesterek mutatják be a hagyományos mesterségek fortélyait és műhelytitkait. Az idei rendezvény középpontjában a népi fazekasság áll. A látogatók megcsodálhatják és megvásárolhatják az egyedi portékákat, valamint az interaktív műhelyekben a mesterek segítségével maguk is betekintést nyerhetnek az alkotás folyamatába.
Magyar Ízek Utcája
Idén 16. alkalommal nyitja meg kapuit a Kárpát-medence hagyományait bemutató Magyar Ízek Utcája a Várkert Bazárnál. A program a hazai és határon túli ízek, hagyományok és értékek sokszínűségébe enged betekintést, miközben a látogatók hagyományos ételeket, kistermelői különlegességeket és kézműves finomságokat is megkóstolhatnak.
A Főzők terén nem hivatásos séfek, hanem lelkes főzőasszonyok és főzőemberek mutatják be saját településük, tájegységük vagy közösségük hagyományos ételeit. Az idei program középpontjában a pergelt hús, a gulyásos hús és a „magyar stew” főzésének kultúrájának bemutatása áll, amik a gulyás, a pörkölt és a paprikás közös gyökereihez vezetnek vissza.
A Magyar Ízek Utcáján idén is megkóstolhatók az augusztus 20-i ünnephez kapcsolódó gasztronómiai versenyek győztes termékei. A Magyarország Tortája 2026 verseny idei témája a rögös túró és a tejföl volt, a címet pedig a Bíborfehér nyerte el, amelyben erdei bogyós gyümölcsök, rögös túró és tejfölös mousse találkozik. A Magyarország Cukormentes Tortája címet idén a Szilvafácska kapta, amelynek főbb ízei a szilva, a dió és a tejcsokoládé. A kenyérkedvelők sem maradnak különlegességek nélkül: az idei Szent István-napi Kenyér a burgonyával és hagyományos kovásszal készülő Pilisi Pityókás kenyér lett, míg az Innovatív kenyér kategóriát a magvakkal gazdagított, hosszú érlelésű vadkovászos Magvető nyerte. A Leveles Sétáló Sütemény kategória győztese, a citromkrémmel töltött Citrom Virág szintén megkóstolható a rendezvényen. A kínálatot az idei évben az Irinyi-féle szódavíz is színesíti, amely a rendezvény fenntarthatósági törekvéseibe is illeszkedik.
Szent Jobb-körmenet
Augusztus 20-án ismét megrendezik a hagyományos Szent Jobb-körmenetet, ami az államalapítás ünnepének egyik legfontosabb vallási eseménye. A program 18 órakor ünnepi szentmisével kezdődik a Szent István-bazilikánál, majd 19 órakor elindul a körmenet, amely során a Szent Jobb-ereklyét is végigviszik a belvároson.
Fénykert
A Margitszigeti Rózsakertben augusztus 20-22. között látványos fényinstallációkkal díszített fénykert várja a látogatókat. A Fénykertben magyar és külföldi alkotók nagyszabású, részben interaktív fényinstallációi alakítják át a környezetet este 8 órától hajnali 1 óráig. A kiállítás többek között a természet, a tudomány és az emberi érzékelés világát idéző fényalkotásokat vonultat fel, köztük egy fényösvényt, egy fényfolyosót, égi objektumokat idéző alkotásokat, valamint az idegsejtek működését és a mágneses mezők erejét megjelenítő installációkat. A látogatók a fényjátékoknak nem csupán nézői, hanem részesei is lehetnek.
Elektro Rakpart
Augusztus 19-én és 20-án a Műegyetem rakpart nemzetközi színvonalú elektronikus zenei helyszínné változik. A két nap során nemzetközi és hazai előadók egyaránt váltják egymást a nagyszínpadon, köztük Nina Kraviz és Christian Löffler, valamint a hazai elektronikus zenei szcéna ismert képviselői. A koncerteket látványos LED-installációk és modern fénytechnika egészíti ki, miközben a Duna-part különleges hátteret ad az esti programnak.
Tűzijáték és ünnepi audiovizuális show
Az augusztus 20-i ünnepség egyik leglátványosabb programja az esti tűzijáték, valamint az azt kiegészítő audiovizuális show lesz. Idén mintegy tízperces tűzijátékra kerül sor 21:20-tól az ünnepi audiovizuális show keretein belül, mivel a szervezők a hangsúlyt ezúttal a történelmet kortárs módon bemutató fényfestésre, drónshowra és egyéb vizuális elemekre helyezik. A Margit híd és az Erzsébet híd közötti Duna-szakaszon a magyar történelem fontos eseményei elevenednek meg: a Parlament épületére vetített fényfestést drónok és lézerek egészítik ki, miközben magyar festészeti, építészeti és díszítőművészeti motívumok is megjelennek a látványvilágban. Az ünnepi műsort a Himnusz zárja, a környéket pedig a Margit hídról és a Lánchídról fellőtt görögtűz is megvilágítja. Az ünnepi audiovizuális műsort az este folyamán kétszer is megismétlik: 21 és 22 órától lesz megtekinthető.
Fotó: Bölcskei Zsófia
Diszkótér
Az Országgyűlés megalakulását követően megrendezett buli hatalmas sikert aratott, ezért a program augusztus 20-án ismét visszatér a Kossuth térre. A látványos esti fényshow-t és tűzijátékot követően 21:30-tól 00:30-ig az egész nemzet együtt ünnepelhet az Országház előtt megrendezett Diszkótéren, ahol a népszerű mai slágerek mellett korábbi évtizedek ismert zenéi is felcsendülnek.
A Nagy Diák Tesztek több döntője is képernyőre került az M5 csatornán, így azok is követhették a legjobbak megmérettetését, akik nem tudtak személyesen jelen lenni. A döntők most már online is visszanézhetők a Médiaklikken.
A DUE Médiahálózat és az M5 együttműködésének köszönhetően a nyár folyamán négy Nagy Diák Teszt döntőjét is műsorra tűzte a csatorna: a Nagy Magyar Filmteszt Diákoknak, a Nagy Diák Sportteszt, a Nagy Diák Pénzügyes Teszt és a Nagy Diák KRESZ-teszt legjobbjai mérhették össze tudásukat.
Nagy Magyar Filmteszt Diákoknak
A Nagy Magyar Filmteszt Diákoknak döntőjében a magyar filmekkel és sorozatokkal kapcsolatos tudásukat bizonyíthatták a legjobbak. Az országos játékba több mint 22 000 diák kapcsolódott be, közülük a 10 legjobb jutott el a döntőig.
Nagy Diák Sportteszt
A Nagy Diák Sportteszt döntőjében a sportágakkal, azok történetével és jelentőségével kapcsolatos tudásukat mérhették össze a versenyzők. A második alkalommal megrendezett tesztet több mint 15 000 fiatal töltötte ki sikeresen.
Nagy Diák Pénzügyes Teszt
A Nagy Diák Pénzügyes Teszt döntője a pénzügyi tudás mellett a gyors gondolkodást és a pontos feladatmegoldást is próbára tette. Az országos játékban több mint 21 000 fiatal vett részt, akik játékos formában bővíthették pénzügyi ismereteiket.
Nagy Diák KRESZ-teszt
A sorozatot a tizedik alkalommal megrendezett Nagy Diák KRESZ-teszt döntője zárta. Az ORFK-OBB és a DUE Médiahálózat közös kezdeményezésében idén több mint 23 000 fiatal vett részt. A verseny célja, hogy a 14–24 éves korosztály játékos formában sajátítsa el és mélyítse el a biztonságos közlekedéshez szükséges ismereteket.
A döntőkben nemcsak a tudás, hanem a gyorsaság, a koncentráció és a precíz feladatmegoldás is fontos szerepet kapott. A versenyzők izgalmas fordulókban küzdöttek meg egymással a végső győzelemért.
Ha lemaradtál valamelyik adásról, nincs ok az aggodalomra: a döntők a Médiaklikken is visszanézhetők, így bármikor átélheted újra a legizgalmasabb pillanatokat.
Nézd vissza a Nagy Diák Tesztek döntőit, és éld át újra a finálék izgalmait!
Van egy hang, amely egyetlen pillanat alatt visszarepít a kilencvenes évek nyaraiba. A recsegő autórádióból felcsendül a Jazz+Az, az M7-esen araszolnak az autók, a lehúzott ablakon forró levegő áramlik be, a hátsó ülésen pedig ott lapul a hűtőtáska.
A kilencvenes évek nyári utazásai egészen más ritmusban teltek, mint a maiak. Nem volt Waze, amely előre szólt volna a dugókról, nem navigált GPS, és a Spotify sem válogatta össze a tökéletes road trip lejátszási listát. A nyaralás már az indulás pillanatában elkezdődött – és néha éppen az odavezető út volt a legemlékezetesebb része.
Az utazásnak megvoltak a maga rituáléi. A kesztyűtartóban ott lapult a sokat forgatott, szamárfüles autóatlasz, amelyet az anyósülésen ülő családtag próbált kibogarászni. Az útvonaltervezés még nem egy alkalmazás feladata volt, hanem közös családi projekt: „A következő kereszteződésnél balra vagy jobbra?” – hangzott el századszor is.
Fotó: Kövecses Zsolt
A csomagtartóban kötelező kelléknek számított a kék vagy piros műanyag hűtőtáska. Jégakkuk között lapult az alufóliába csomagolt rántott húsos zsömle, a főtt tojás, néhány paradicsom, és természetesen a melegedő Sió gyümölcslé. A benzinkúti megállók nem a kávékülönlegességekről szóltak, hanem arról, hogy mindenki megmozgassa elgémberedett lábait, miközben a gyerekek újabb matricát vagy rágót könyörögtek ki.
Az utakon különös elegyet alkotott a magyar autópark. Még bőven futottak Trabantok, Wartburgok és Zsigulik, de egyre több család álma teljesült egy használt Opel Astra vagy Suzuki Swift megvásárlásával. Ezek az autók már a nyugati életérzés ígéretét hordozták, még ha a csomagtartójuk ugyanúgy púposra is volt pakolva gumimatraccal, napernyővel és strandlabdával.
Fotó: Kövecses Zsolt
Az út soundtrackje legalább olyan fontos volt, mint maga a célállomás. A korszak egyik meghatározó zenei élményét a Jazz+Az jelentette. Az 1999-ben megjelent dalok frissességet hoztak: funky, jazz és pop keveredett bennük, mégis nagyon magyarul szóltak. A Kalózok-film és Geszti Péter szövegei egy új világot mutattak, amely egyszerre volt játékos, modern és ismerős.
A dalokat azonban akkoriban még nem lehetett egyetlen kattintással újra meghallgatni. Sokan a Juventus vagy a Danubius Rádió műsorát figyelték, készenlétben a magnó REC gombja fölött. A legnagyobb bosszúságot az jelentette, amikor a műsorvezető a refrén közepén kezdett beszélni. Ha pedig elszakadt a kazetta, gyakran előkerült egy ceruza, amellyel visszatekerték a szalagot, majd megpróbálták újra használhatóvá tenni.
A megérkezésnek is megvolt a maga jellegzetes látványvilága. A Balaton partján neon színű fürdőnadrágok, rikító bikinik, trapézszárú farmerek és fémvázas nyugágyak sorakoztak. A strandokon mindenki ugyanazokat a slágereket hallgatta, a gumimatracok között pedig ott kavargott a naptej és a sült hekk összetéveszthetetlen illata.
Az étkezések sem a gasztroforradalomról szóltak. A lángos továbbra is verhetetlen maradt, de egyre több büfében megjelent a csalamádéval megpakolt hamburger, a hot dog és az első import jégkrémek, amelyek akkoriban még valódi luxusnak számítottak. Egy dobozos üdítő vagy egy különleges fagylalt sokszor éppolyan izgalmas élmény volt, mint maga a fürdés.
Fotó: Kövecses Zsolt
Ma már néhány érintéssel lefoglalható a szállás, valós időben követhető a forgalom, és bármelyik dal azonnal elindítható. Mégis van valami különleges abban, ahogyan a kilencvenes években utaztak az emberek. Talán azért, mert több volt benne a bizonytalanság, több a rögtönzés és sokkal több a közösen megélt pillanat.
Amikor felcsendül egy régi Jazz+Az-dal, sokaknak nemcsak egy sláger jut eszébe. Hanem a forró autó, a lehúzott ablak, a hűtőtáska a hátsó ülés mögött, a kazetta halk surrogása és az a megmagyarázhatatlan érzés, hogy még előttük áll az egész nyár.
