Kezdőlap Blog

A saját kezében a sorsa a magyar válogatottnak – az utolsó meccs dönt az A-ligás feljutásról

Egy fordulóval a vége előtt nyílt a verseny a 2026–2027-es UEFA Nemzetek Ligája B-divíziójának 2. csoportjában. A magyar labdarúgó-válogatott a szeptemberi döcögős indulás után októberben két győzelemmel visszakapaszkodott a második helyre és mindössze egyetlen ponttal marad el az éllovas Észak-Írországtól. November 14-én szombaton 18 órától Tbilisziben Georgia ellen ismét sikerült a győzelem, kedden pedig a Puskás Arénában az északírek ellen dől el, hogy Marco Rossi együttese megnyeri-e a csoportot.

A szeptemberi rajt után kevesen fogadtak volna arra, hogy a hajrára fordulva a saját kezében lesz a nemzeti együttes sorsa. A Puskás Arénában egy piros lapokkal tarkított, a 95. percben eldőlő találkozón 1–0-s vereséggel kezdett a csapat Ukrajna ellen, majd Belfastban egy gól nélküli döntetlent játszott Észak-Írországgal. Októberben azonban fordult a kocka: előbb hazai pályán egy fegyelmezett játékkal 1–0-ra sikerült legyőzni Georgiát, majd a semleges pályán, Nagyszombatban rendezett visszavágón – Tóth Milán és Csinger Márk találataival – drámai hajrában 2–1-re felülmúlta a válogatott Ukrajnát.

A két őszi sikernek köszönhetően a mieink újra ott vannak a feljutás kapujában. A Nemzetek Ligája lebonyolítása értelmében a B-divízió csoportelsője egyenes ágon jut fel az elitbe, míg a második helyezett osztályozón vívhatja ki az A-ligás tagságot.

Az első akadályt sikeresen vette a válogatott
A hajrá első felvonására szombaton 18 órától Tbilisziben került sor, ahol Georgia fogadta a magyar válogatottat. Bár a hazaiak eddig mindössze két pontot gyűjtöttek, saját közönségük előtt – a kapuban Giorgi Mamardasvilivel, a támadósorban pedig Georges Mikautadzével – kifejezetten veszélyes kontracsapatot alkotnak.
Marco Rossi szövetségi kapitány ennek megfelelően a legerősebb tengelyére épített: a kapuban Tóth Balázs, a védelemben Willi Orbán és Kerkez Milos stabilitására, elöl pedig a Szoboszlai Dominik, a sérülés után visszatérő Sallai Roland és Varga Barnabás trió hatékonyságára támaszkodott a csapat.Egy gyengébb félidőt követően összeszedte magát a csapat és a második 45 percben kétszer is sikerült bevenni a grúzok kapuját, ezzel megszerezve a fontos három pontot a végső párharc előtt.

A mindent eldöntő finálé a Puskás Arénában

A matek viszonylag egyszerű a zárás előtt: mivel a magyar válogatott Tbilisziben begyűjtötte a három pontot, kedden (november 17-én, 20:45-től) telt ház előtt, saját szurkolói támogatásával egyetlen győzelemmel bebiztosíthatja a csoportelsőséget és az azonnali visszajutást az A-ligába.
A szeptemberi belfasti 0–0 már megmutatta, hogy az északírek rendkívül szervezett, nehezen feltörhető védelemmel rendelkeznek, de a Puskás Aréna atmoszférája és a csapat októberben visszanyert önbizalma jó alapot ad a visszavágásra, még akkor is, ha sárgalapos eltiltást követően nélkülözni kell Willi Orbánt és Vitális Milánt.

Az őszi sorozat legnagyobb nyeresége ráadásul túlmutat a tabellán: miközben a húzóemberek továbbra is viszik a prímet, olyan fiatalabb és újabb kerettagok is bizonyítottak éles helyzetben, mint Csinger Márk, Tóth Milán vagy Vitális Milán. A válogatott így nemcsak a mostani feljutásért, hanem a jövőre induló 2028-as Európa-bajnoki selejtezőkre épülő keret mélységéért is sokat tett az elmúlt hónapokban.

A B2-es csoport állása 5 forduló után:

Fotó: m4sport.hu

Miért „tengeri” a kukorica, és hogyan került Európába?

Van egy növény, amelyet ma már annyira természetesnek érzünk Magyarországon, hogy szinte el sem tudjuk képzelni nélküle a nyári tájat. Ez a kukorica. Magasra növő zöld szárak, aranysárga csövek, kukoricaföldek mindenfelé. Pedig a kukorica története valójában egy másik kontinensen kezdődött.

Közép-Amerikából indult

A kukorica Közép-Amerikából származik, és Európába Kolumbusz közvetítésével került. Ez azért érdekes, mert ma a világ számos országában alapvető mezőgazdasági növénynek számít. Magyarországon is óriási jelentősége van, annak ellenére, hogy évszázadokkal ezelőtt még nem volt része az európai növénytermesztésnek. A növény gyorsan elterjedt, mert sokféle körülmény között termeszthető, és rendkívül sokoldalúan felhasználható.

A „tengeri” név

A kukoricának Magyarországon a „tengeri” az egyik legismertebb népies neve. A név ma már kissé furcsán hangzik, de régebben sok helyen teljesen természetes volt így nevezni. Ha tehát valaki azt mondja, hogy „tengeri”, nem a tenger gyümölcseire gondol, hanem nagy valószínűséggel kukoricára.

Tortilla és polenta

A kukorica felhasználása jól mutatja, mennyire alkalmazkodott az ember különböző kultúráihoz. Mexikóban például tortilla készülhet belőle, Olaszországban a polenta egyik alapanyaga, Erdélyben pedig hagyományosan kását is készítettek belőle.Ugyanaz a növény tehát teljesen más ételekben jelenik meg a világ különböző pontjain.

A magyar mezőgazdaságban is főszereplő

Hazánkban a kukorica a legnagyobb vetésterületen termesztett gabonafélék közé tartozik, és a teszt adatai szerint a gabonafélék között nálunk a legnagyobb vetésterülettel rendelkezik. A kukorica nemcsak emberi fogyasztásra kerül. Jelentős takarmánynövény is, ezért az állattenyésztéshez is szorosan kapcsolódik. Emellett az ipar is számos módon hasznosítja.

Több mint egy növény

A kukorica története ezért sokkal érdekesebb annál, mint hogy „ez az a növény, amit nyáron megfőzünk”. Egy közép-amerikai eredetű növényről van szó, amely több száz év alatt meghódította Európát, majd a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb növényévé vált. És amikor legközelebb kukoricát eszel, eszedbe juthat: a tányérodon egy olyan növény van, amely több ezer kilométeres utat tett meg, mire a magyar konyha és mezőgazdaság része lett.

Tetszett ez az érdekesség? Akkor jöhet a kihívás! Ha téged is érdekelnek az állatok, a növények és a mezőgazdaság izgalmas világa, töltsd ki a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet, és teszteld a tudásodat!

Amikor a valóság mesél – Közeleg a 23. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál

Kiemelt kép: Nem kell más a filmhez, csak egy puska – Verzio.org

Vannak történetek, amiket nem lehet kitalálni. Olyan emberi sorsok, élethelyzetek és társadalmi problémák, amik sokszor a hírekből is kimaradnak, mégis nap mint nap milliók életét határozzák meg. Az ilyen történeteknek ad hangot a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, ami idén novemberben ismét arra készteti a közönséget, hogy merjen a megszokott nézőpontokon túl is a világra tekinteni. A huszonharmadik alkalommal megrendezett fesztiválra idén november 16. és 25. között kerül sor. 

Magyarország egyik legjelentősebb dokumentumfilmes eseménye több mint húsz éve foglalkozik az emberi jogok, a társadalmi igazságosság és az emberi méltóság kérdéseivel. A rendezvény célja, hogy olyan alkotásokat mutasson be, amelyek különböző országok és kultúrák valóságába engednek betekintést, miközben olyan kérdéseket vetnek fel, amik mindannyiunkat érintenek.

Az idei program egyik legizgalmasabb vonatkozása, hogy a dokumentumfilmek szerepét egy olyan korban vizsgálja, amikor egyre nehezebb eldönteni, hogy hihetünk-e annak, amit látunk. A mesterséges intelligencia, a deepfake és a digitálisan manipulált tartalmak világában a valóság határai fokozatosan elmosódnak. Egy fénykép, egy videó vagy épp egy hangfelvétel már nem feltétlenül jelent bizonyítékot. Ebben a helyzetben különösen fontos a dokumentumfilmezés szerepe: a valós események bemutatása, a történetek megőrzése és az eltérő nézőpontok megismertetése.

A fesztivál idei kínálata több mint nyolcvan alkotást vonultat fel. A filmek között háborús történetekkel, társadalmi egyenlőtlenségekkel, identitáskereséssel, migrációval, családi konfliktusokkal és környezetvédelmi kérdésekkel is találkozhatunk. A különböző témák ellenére közös bennük, hogy nem pusztán információkat közvetítenek, hanem személyes emberi történeteken keresztül teszik átélhetővé a világ problémáit.

A nemzetközi versenyprogram a világ különböző pontjain mutatja be az életet. Az amazóniai közösségektől kezdve a namíbiai falvakig, egészen a háború által szétszakított családokig, számos olyan történettel találkozhatunk, amik segítségével közelebb kerülhetünk más emberek mindennapjaihoz. Az idei programban szerepel többek között A háború madarai és az Amazománia című alkotás is.

A fesztivál azonban nem kizárólag a világ távoli pontjain zajló eseményekre összpontosít. A magyar versenyprogram alkotásai saját társadalmunk problémáira és kérdéseire irányítják a figyelmet. Ez különösen fontos, hiszen hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az emberi jogok megsértése, a kirekesztés vagy a társadalmi egyenlőtlenség elsősorban más országok problémája. A dokumentumfilmek viszont arra emlékeztetnek, hogy ezek a jelenségek a közvetlen környezetünkben is jelen lehetnek.

A Verzió különlegessége abban rejlik, hogy nem egyszerűen filmvetítések sorozatáról van szó. A programokat közönségtalálkozók, beszélgetések és szakmai események egészítik ki, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy a nézők ne csupán megismerjék, hanem közösen meg is vitassák a látottakat. A fesztivál Budapesten kívül nyolc vidéki városba is eljut, így minél több ember számára teszi elérhetővé ezen különleges a dokumentumfilmek világát.

Mindenkinek érdemes ellátogatni a fesztiválra, hiszen a dokumentumfilmek egészen másfajta figyelmet követelnek tőlünk, mint a hétköznapi tartalmak. Nem feltétlenül kínálnak egyszerű válaszokat, és nem mindig végződnek megnyugtató megoldással. Sokkal inkább kérdéseket hagynak maguk után. Arra késztetnek, hogy elgondolkodjunk saját véleményünkön, megkérdőjelezzük előítéleteinket, és megpróbáljuk megérteni azokat is, akiknek az élethelyzete teljesen különbözik a miénktől.

Egy olyan világban, ahol naponta több száz információval találkozunk, könnyű érzéketlenné válni a körülöttünk zajló események iránt. A Verzió éppen ebből a közönyből próbál kizökkenteni. Megmutatja, hogy a nagy társadalmi és politikai kérdések mögött mindig valódi emberek, családok és személyes történetek állnak. Néha egyetlen film is elegendő ahhoz, hogy másképp tekintsünk valamire, amit addig magától értetődőnek tartottunk.

A valóság sokszor meglepőbb, összetettebb és emberibb, mint bármilyen kitalált történet. A Verzió pedig lehetőséget ad arra, hogy ezeket a történeteket ne csak lássuk, hanem valóban meg is értsük.

Ha nincs róla fotód, ott voltál egyáltalán? – Fényképben a pillanat

Tudod, hogy mi a közös egy hatalmas koncertben és egy átlagos kiránduláson a barátaiddal? Valaki kezében biztos ott lesz egy telefon, hogy tudjon videózni vagy fotózni. De vajon miért van ez? Miért nem elégedünk meg a pillanattal, miért nem figyelünk oda, hogy tovább emlékezzünk rá? Miért kell rögtön megörökítenünk? Ennek több oka is lehet, ebben a cikkben ezeket fejtegetjük.

Élőben minden sokkal szebbnek tűnik. Semmilyen telefon vagy akár fotókamera sem tudja visszaadni ugyanazt az élményt amit átéltél. Egy gyönyörű napnyugta sosem lesz olyan élénk, a csillagokat alig látod, egy koncert sosem lesz olyan élménnyel teli képernyőn keresztül. Ezzel mind tisztában vagyunk, és mégis minden egyes dolgot amit teszünk, meg kell örökítenünk.

Talán azért, hogy később visszaemlékezhessünk, talán azért, hogy megmutathassuk másoknak, de sosem lesz pont ugyanolyan. Talán pont attól fél mindenki, hogy már sosem lesz ugyanolyan élményük, nem látnak még egyszer ilyen szépet, sosem élveznek valamit még egyszer ennyire.

Ilyenkor is két út áll előttünk. Gondolj bele, hogy megállsz egy hegyoldalban és az égbolt vörös lángolássá válik a szemed előtt, te viszont értékes másodperceket veszítesz azzal, hogy előveszed a telefonod, majd lefotózod. Az is elég valószínű, hogy arra a képre nem nézel rá még egyszer. Nem úgy, mint ahogy pár héttel később eszedbe jut a gyönyörű naplemente, amire alig emlékszel, mert nem azon volt a fókuszod.

Pont ezért szokták sokszor a koncert előadók megkérni a tömeget, hogy rakják el a telefonjaikat, és csak élvezzék egy-két számukat, anélkül, hogy stresszelnek azon, hogy jó-e a fókusz, vagy normálisan átjön-e a zene. Sokszor nem is azért kell a kép, hogy visszaemlékezzünk később, hanem a bizonyítási vágyról. Arról, hogy igenis ott voltál, és átéltél valami olyat, amiben nem sok embernek van része.

Érdekes belegondolni abba is, hogy vajon hány olyan ember van, aki egy koncert után nem arra emlékszik vissza, milyen volt élőben hallani a kedvenc dalát. Van akit sokkal inkább az izgat, hogy sikerült-e róla egy jó minőségű videót készítenie, amit kitehet valamilyen közösségi oldalra. Szinte természetessé vált, hogy minden különleges pillanatot meg kell osztanunk másokkal. Sokszor már nem is csak az számít, hogy mi hogyan érezzük magunkat, hanem az is, hogy mások mit gondolnak majd róla. Vajon elég szép a kép? Érdekes lesz másoknak? Kapunk rá néhány kedvelést? Ezek apróságnak tűnhetnek, mégis könnyen elterelhetik a figyelmünket arról, ami valójában fontos lenne.

Semmi gond nincs azzal, ha egy-két képet készítesz egy bizonyos alkalomról vagy jelenségről, de ne hagyd, hogy ez ragadjon magával. Ne ez vegye át az irányítást feletted, hanem élvezd a pillanatot. Sokszor a legszebb élmények azok, amelyekről nincs egyetlen fényképünk sem, mégis pontosan emlékszünk arra, hogyan éreztük magunkat. Nem minden élménynek kell közönség, és nem minden szép pillanatnak kell bizonyíték.

(Képek: Pixabay)

„Amióta az eszemet tudom, vízilabdázni szeretnék” – interjú Hegedűs Ákossal

A szurkolás és a meccsre járás szavak hallatán a legtöbben a focira asszociálnak, pedig nemcsak a futballmeccsek világa létezik. A vízilabda Magyarország egyik legsikeresebb sportága, amelyben tengerpart nélkül is világszínvonalú eredményeket érünk el. Az egyik meghatározó hazai csapat a Vasas, amelynek színeiben Hegedűs Ákos is hosszú éveken keresztül játszott. A fiatal sportoló több kupagyőzelemmel és dobogós helyezéssel büszkélkedhet, azonban az élete nem csak a medence körül forog.

Fotó: Hegedűs Ákos

Mióta vízilabdázol?

10 éves korom óta, de előtte több sportot is kipróbáltam. Mindig is a vízilabda volt a kedvencem.

Milyen más sportokat próbáltál ki?

Fociztam, viszont abban nem voltam a legjobb, illetve kempóztam, ami egy küzdősport. Kézilabdáztam is, és úsztam, hogy felkészüljek a vízilabdaedzésekre. Ezeket a sportokat azonban még 10 éves korom előtt űztem, tehát akkor még elég fiatal voltam.

Miért pont ez a sport lett a szíved csücske?

Egész életemben vízilabdázó szerettem volna lenni, viszont van egy jó történetem arról, hogy a szüleim mit gondoltak erről. Édesapám és édesanyám is nagy vízilabdarajongók voltak. A történet pedig az, hogy 2004-ben, amikor megszülettem, pár nappal később a magyar férfi vízilabda-válogatott olimpiai bajnok lett Athénban. Erről van egy felvétel, amelyen az egész család a nappaliban ülve nézi a döntőt, és ekkor eldöntötték, hogy vízilabdázó leszek. Ezután már csak haladtam a saját utamon, és egyre jobban megszerettem ezt a sportot.

Melyik csapatban játszol?

A Vasasban játszottam 10 éven keresztül, viszont most már inkább kisebb csapatokban játszom. Ennek az is az oka, hogy nemrég végeztem az egyetemen, illetve egy saját vállalkozásba is belekezdtem.

Milyen eredményeket értél el? Melyekre vagy a legbüszkébb?

Kétszer nyertem Horváth-kupát és erre nagyon büszke vagyok. Az egyik alkalommal a legjobb kapusnak járó díjat is sikerült elhoznom, illetve Magyar Kupa-bronzérmesek is voltunk. A felnőttcsapattal pedig az országos bajnokságban harmadik helyezést értünk el.

Fotó: Vasas

Van-e példaképed?

Igen, már régóta felnézek Cristiano Ronaldóra. Ő olyan sikereket ért el az életben, amilyenekre én is vágytam és vágyom, és szerintem nagyon tehetséges ember.

Mennyi időd volt az egyetem mellett a vízilabdára?

Az egyetem mellett jóval kevesebb ideje van az embernek, viszont ha valaki nagyon szereti, akkor ez nem jelenthet számára terhet. Nekem sem volt az, hiszen úgy fogtam fel, hogy élvezetből csinálom, és ez volt a kikapcsolódásom az egyetem után. Viszont most, hogy már nem járok egyetemre, még kevesebb időm van, mivel a saját vállalkozásomat is építem.

Milyen vállalkozásba kezdtél bele?

Tartalomgyártással foglalkozom, amibe az egyetem befejezése után vágtam bele komolyabban. Azért vágtam bele, mert a vízilabda után több cég videójában is szerepeltem, ilyen például a Burger King és most a Haribo is. Más szóval modellkedem ezeknek a cégeknek. Az egyetem mellett ebből éltem, ezért lett ez a vállalkozásom. Ezt szeretném csinálni, viszont nem a szereplés részét, hanem a háttérmunkát: én írom a forgatókönyvet, megvágom a videókat, megszervezem a forgatásokat és a fotózásokat.

 

Fotó: kispadpolo

Mennyire szereted ezt csinálni?

Kifejezetten élvezem és szeretem ezt csinálni. Mind a szereplés részét, mind pedig a vágói és szervezői munkát. Nagyon hálás voltam, és vagyok is azért, hogy ezt csinálhatom. A nehézség annyi, hogy mivel én szervezek mindent, egy kicsivel stresszesebb ez a munka, de ez sem ijeszt meg.

Mennyire támogatnak téged ebben a munkában a családod és a barátaid?

A családom abszolút támogat benne. Mindig, amikor csak tudják, lájkolják és továbbosztják a tartalmaimat. Büszkék arra, hogy azt dolgozom, amit én szeretnék, és én is nagyon büszke vagyok arra, hogy a családom mindenkinek, akinek csak tudja, elküldi és megmutatja a videóimat.

A barátaimmal való kapcsolatom kicsit más. A közeli baráti köröm mindenben mellettem áll és támogat. A távolabbi barátaim miatt viszont eleinte féltem belevágni ebbe. Volt bennem egyfajta nyomás, hogy ez ciki, hogy vízilabdázóként ilyenekben szerepelek. Az első gondolatom az volt, hogy vajon mit gondolhatnak mások. Ezt egy idő után szerencsére sikerült leküzdenem, és ma már egyáltalán nem gondolom úgy, hogy ez bármilyen módon is ciki lenne. Jó érzés most már egy olyan közegben lenni, ahol mindenki támogat.

Ugyanakkor voltak olyan megbízások, amelyekre a szüleim például azt mondták, hogy ne vállaljam el. Örültem, hogy elmondták a véleményüket, és hallgattam rájuk.

Szerepeltél a Kiképzés című televíziós műsorban. Hogyan történt, illetve milyen élmény volt?

Úgy történt, hogy több álláshirdető csoportban is benne voltam, ahol a cégek forgatásokra kerestek embereket. Valószínűleg így találtak rám. A TV2 castingcsapata keresett meg azzal, hogy lenne egy szereplési lehetőség. Nagy álmom volt, hogy szerepelhessek az Exatlonban, és mivel ez is egy hasonló, sportos műsor volt, elfogadtam a felkérést. Végül azonban kiderült, hogy nem is volt annyira hasonló.

 

Fotó: TV2

Háromfordulós castingon, illetve egy katonai felmérésen kellett részt vennem, ezután kerültünk be a legjobb 48, majd a legjobb 24 közé. Nekem ez volt az első televíziós szereplésem. Az elején kicsit zavarban voltam, mivel ez más, mint egy videót felvenni a kamera előtt. Nem szerettem volna semmit elrontani, és semmilyen konfliktusba keveredni. Próbáltam önmagamat adni, de közben egy kicsit vissza is fogni magam.

A forgatás éppen a 20. születésnapomra esett. Reggel már egy kemény edzéssel indítottunk, majd következtek az erőnléti feladatok, délután pedig a tényleges versenyzés. Erre a születésnapra úgy tekintek vissza, hogy nem is tölthettem volna máshol. Összességében nagyon jól éreztem magam a műsorban, és örülök, hogy új embereket ismerhettem meg.

Fotó: TV2

Európa új csillagai – Rising Stars

Idén ősszel ismét ellátogatnak a Müpába Európa legtehetségesebb fiatal zenészei. Az ECHO Rising Stars olyan tehetségeket mutat be, akik a kontinens legmeghatározóbb koncerttermeiben már most sikert arattak és nagy benyomást keltettek. A programba való bekerülés egy nagy előrelépés a karrierjükben, mivel a művészeket vezető zenei intézmények jelölik, lehetőséget adva nekik a nemzetközi bemutatkozásra november 20. és 22. között.

Az előadók főként komolyzenével foglalkoznak. Az egyikük Ava Bahari, egy svéd hegedűs zeneszerző. Jelenleg a Göteborgi Szimfonikusok rezidens művésze. Ava olyan rangos megmérettetéseken aratott győzelmet, mint a Premio Paganini vagy a Varga Tibor Nemzetközi Hegedűverseny. Szólóestje Johann Sebastian Bach barokk vonóval megszólaltatott partitájától indulva Eugène Ysaÿe és Grażyna Bacewicz művein át vezet a jelenkorig. A Rising Stars programba jelölte: Konserthuset Stockholm, Cité de la musique – Philharmonie de Paris, NOSPR Katowice.

Elionor Martínez egy barcelonai születésű szoprán operaénekes. A bázeli zeneakadémián szerzett mesterdiplomát, és olyan neves karmesterekkel dolgozott együtt, mint Jordi Savall és Ton Koopman. A Rising Stars keretében elhangzó historikus műsorában teorba- és barokk gitárkísérettel idézi meg a 17. századi itáliai és angol mestereket. A Rising Stars programba jelölte: Palau de la Música Catalana, Festspielhaus Baden-Baden, L’Auditori Barcelona.

Petar Pejčić szerb csellista karrierje üstökösként tör előre. Először a 2022-es Erzsébet Királyné Verseny legfiatalabb döntőseként, majd a 2025-ös londoni YCAT-győzelemmel hívta fel magára a figyelmet. Jelenleg Frans Helmerson növendéke a Kronberg Akadémián. A Müpában egy 1694-es Guarneri-hangszeren idézi meg a zene spirituális erejét. A Rising Stars programba jelölte: Festspielhaus Baden-Baden, Konzerthaus Dortmund, Palau de la Música Catalana. 

A fiatal portugál szoprán énekes, Camila Mandillo a berlini Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskolán szerezte diplomáját, jelenleg pedig a belgiumi Queen Elisabeth Music Chapel rezidens művésze. Budapesti dalestje a 20–21. századi kompozíciókra fókuszál: Messiaen és Richard Strauss művei mellett az egykori Hindemith-tanítvány, Ruth Schönthal darabjait is megszólaltatja zongorista partnere, Filipe Gaio Pereira. A Rising Stars programba jelölte: Calouste Gulbenkian Foundation, Casa de Música, BOZAR.

A szólózenészek mellett zenekarok is vannak a programban. A Javus Quartett például egy négy fős zenekar. Hegedűn Marie-Therese Schwöllingert és Alexandra Mosert hallhatjuk, míg brácsán Marvin Starkot, csellón pedig Oscar Hagen játszik majd. A 2016-os alapítás óta művészi fejlődésüket nagynevű mentorok, köztük Lukas Hagen és Johannes Meissl segítették. A salzburgi zenekar budapesti műsorukban a sokszínűségüket mutatják be: Joseph Haydn kései vonósnégyese mellett a 20. századi lengyel zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz neoklasszikus III. vonósnégyesét játsszák. A Rising Stars programba jelölte: Wiener Konzerthaus, Musikverein Wien, Elbphilharmonie Hamburg.

Végül egy hármas zenekar, az Amelio Trio. Náluk a hegedűnél Johanna Schubertet, a csellónál Merle Geisslert, a zongoránál pedig Philipp Kirchnert hallhatjuk. Ezt a trió zenekart tizenhárom évesen alapították. Nemzetközi karrierjük olyan sikerekkel indult, mint az ARD-verseny második díja és a Német Zenei Verseny nagydíja. Az Amelio Trio érzékletesen mutatja be műsorával, hogy a kamarazene hagyománya friss hangokkal, izgalmas feszültséget teremthet. A Rising Stars programba jelölte: Kölni Filharmónia, Elbphilharmonie Hamburg, Barbican Centre London, Philharmonie Luxembourg.

(Képek: MÜPA)

Kosárba tetted? Figyelj az átverésre!

A tök még ott vigyorgott az ablakban, a feededen viszont már a „Black Friday” feliratok villogtak. A hirdetések sűrűségéből ítélve az idei akciószezon már október végén beindult, pedig a nagy nap csak november 27-én lesz. A Black Friday rég nem egyetlen péntek: egész hónapos kampánnyá nőtte ki magát. Négy hét akció pedig négy hét vadászidény a csalóknak is.

Azt hiszed, ez a nagyszülők problémája? A számok mást mutatnak. A DUE Médiahálózat és az MBH Bank Nagy Diák Banktudós Tesztjét tavaly több mint 15 ezer fiatal töltötte ki. A bankkártya elvesztésére vonatkozó kérdésre 84–85 százalékuk jól válaszolt. A vishingről, vagyis a telefonos csalásról szóló kérdésnél viszont csak 15–25 százalék találta el a választ. Hiába kezeled DNS-szinten a digitális áruházakat, jó, ha tudod: téged is átverhetnek a csalók és a boltok is!

Napi 90 millió forint

Nagyjából ennyi jön ki, ha szétosztod a napokra, amit az MNB adatai szerint 2025 második negyedévében elloptak a magyar bankok ügyfeleitől. Három hónap alatt több mint 53 ezer esetben, közel 8 milliárd forintot. És ez még a karácsonyi roham előtt volt.

A trükkök nem bonyolultak, csak jól időzítettek. Az egyik a klónozott webshop: pont úgy néz ki, mint a kedvenc ruhás oldalad, csak a címe más, és az árai túl szépek. A másik az SMS, hogy „elakadt a csomagod, fizess be 499 forintot”. A harmadik a hívás a „bank biztonsági osztályáról”, amely a kijelzőn akár valódi számnak is látszhat. Ma már a deepfake hangokkal és arcokkal elkövetett csalásokkal is foglalkoznunk kell.

Az agyad nem buta, csak siet

A csalók nem a tudatlanságodra építenek, hanem a tempódra. A visszaszámláló, a „csak ma” és a „már 12-en nézik” felirat mind ugyanazt akarja: hogy dönts, mielőtt gondolkodnál. Ez a FOMO, és az akciós szezonban mindenkit elkap. Nem véletlen, hogy a Gazdasági Versenyhivatal idén is arra kér mindenkit, hogy kerülje az impulzusvásárlást.

A másik csapda a magabiztosság. Egy kézzel fizetsz a telefonodon, villámgyorsan, ezért úgy érzed, ura vagy a helyzetnek. Pont ez a gyenge pont. Egy korábbi összegzés szerint az időseknél a hiányos tudás, a fiataloknál viszont a túlzott magabiztosság okoz gondot: a Banktudós-kitöltők többségének a gyakori csalási módszerek felismerése is nehezen ment.

Az öt másodperces szabály

Fizetés előtt állj meg öt másodpercre. Ennyi idő elég, hogy lecsekkold ezt az öt dolgot:

  • Címsor. A zalando-akcio.shop nem a zalando.hu. Egy betű is számít.
  • Cégadatok. Ha nincs cégnév, cím és elérhetőség az oldalon, lépj tovább.
  • Kódok. A bankod soha nem kéri el telefonon vagy SMS-ben a jelszavadat, PIN-kódodat vagy a megerősítő kódot. Ha valaki kéri, tedd le, és hívd vissza a kártyád hátoldalán lévő számot.
  • Fizetés. Ismeretlen eladónak ne utalj előre, inkább kártyával fizess átvételkor.
  • Ha megtörtént. Azonnal szólj a bankodnak, utána tegyél feljelentést a rendőrségen. Minden perc számít.

Miért fizess kártyával?

Nem csak az az átverés, ha kicsalják az adataidat és elviszik a számládról a pénzed. Az is, ha hihetetlen 50 euróért veszel egy ötezer forintos gagyit. Ez a recept: olcsón hirdet egy Instagram-shop egy vonzó telefontöltőt, vagy powerbanket: megrendelni egy perc, majd mire hetek alatt megérkezik, már el is felejtetted, mit rendeltél, csak az tűnik fel, hogy egy ötezer fontos gagyit kaptál a pénzedért. Az ingyenes visszaküldés benne volt a reklámban, csak épp azt nem tudod, hová kell visszaküldeni… A bankkártyás vásárlásoknál, ha nem azt küldték, amit rendeltél, vagy a hirdetés átverő, sőt, ami még durvább: ki sem küldik a terméket, a bankodnál kérhetsz visszatérítést. A netbank appokban ez jellemzően pár gombnyomás. A bank és a kártyatársaság minden egyes esetet kivizsgál, de jellemzően visszakapod a pénzed, ha átvertek.

Te vagy a család IT-sa

Valószínűleg te állítottad be a banki appot anyukád telefonján. Akkor azt is te tudod megmutatni neki, hogyan néz ki egy hamis SMS. A DUE Médiahálózat szerint sok esetben épp az egyetemista vagy egyetemre készülő korosztály tájékozottsága határozza meg az egész család tudatosságát. A család pénzügyi biztonság csapatjáték, hiszen nem csak a te zsebpénzedről szól.


Kíváncsi vagy, te mennyire vagy résen? Az idei Nagy Diák Banktudós Teszt első fordulója december 4-ig érhető el, és a 16–26 évesek nyereményekért is versenyezhetnek. Töltsd ki Black Friday előtt. Olcsóbb, mint utólag tanulni a leckéből.


 

Parfümkörkép – rituális füstölőktől az olfaktorikus művészetig

Egy illat sok mindent elárul viselőjéről, akár az önkifejezés egy meghatározó formája is lehet. Vannak, akik a virágos jegyek szerelmesei, míg mások a gyümölcsös, fás, vagy gurmand esszenciákat kedvelik. Ma már a drogériák polcairól számtalan különböző parfümöt emelhetünk le, vagy akár ismert, népszerű parfümériákban választhatjuk ki kedvenc illatunkat.

Az illatok szeretete egyáltalán nem újkeletű dolog, szinte az ember megjelenése óta része az életnek – persze ez nem azt jelenti, hogy már a kőkorszakban parfümériákat építettek elődjeink, először ugyanis inkább rituális szerepe volt az illatoknak. Ha egy kicsit kutakodunk a történelemben, megtudhatjuk, hogy időszámításunk előtt őseink úgy tartották, hogy gyógynövények, tömjén, illetve gyanta égetésével kapcsolatba léphetnek isteneikkel, akik segítenek nekik eljutni a túlvilágra.

Az ókori Görögországban és a Római Birodalomban kezdett a parfümviselés átalakulni abba a formába, amit ma ismerünk. Ekkor viszont még csak a felső tízezer férhetett hozzá az illóolajokhoz, ezeket ugyanis nem laboratóriumokban állították elő, hanem természetes úton készültek növényi alapanyagokból – és ennek a folyamata sokkal időigényesebb volt, mint napjainkban.

Az igazi áttörést viszont az arabok hozták, akiknek az illatszerei manapság is keresettek a piacon. Ők fejlesztették ki a mai parfümkészítés folyamatát, ami később világszerte elterjedt, a dél-francia Grasse városába is, amit jelenleg a parfümök fővárosának nevezünk.

Ma pedig már művészeti ágnak is nevezhetjük a parfümkészítést: az úgynevezett „parfümőröket”, akik ennek a szakmának a mesterei ugyanúgy művészeknek tekintjük, mint a festőket, a zenészeket vagy az előadókat. Az illatok elkészítését már nem csak a piaci siker hajszolja, hanem a saját lelki világuk apró üvegcsékbe való cseppentése is lehet a parfömőr célja. Fontos számukra a történetmesélés és hangulatok ábrázolása. Előkerülnek az olyan illatjegyek, mint a vér, a benzin, vagy a gumikerék. Ezek persze nem mindennapi viseletre készülnek, sokkal inkább annak a tudományos ténynek a gyakorlati bemutatására, hogy az illat, amit érzünk befolyásolja a lelkiállapotunkat, és különböző érzéseket képes kiváltani belőlünk. Ezen új irányzat alkotói leginkább a „niche” parfümházakban dolgoznak, melyek abban különböznek átlagos társaiktól, hogy termékeik között nem találkozunk ruhákkal, vagy táskákkal, hanem kifejezetten az illatokra specializálódnak.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Skyla Kaytlin (@skylascents)

Ebben a modern üzletágban már fontos szerepet kap az illat leszáradásának három szakasza, a fej, a szív, és az alapjegy. Míg a designer parfümöknél e jegyek sokszor egybeolvadnak, a niche kategóriában lassan bontakozik ki az illat valódi énje, és négy vagy öt órával később akár a parfüm egy teljesen más formáját érezzük magunkon, mint kifújáskor.

Ezen információk tudatában talán egy kicsit más szemszögből is szemügyre vehetjük kedvenc parfümünket. Ha például holnap reggel elővesszük, miközben magunkra fújunk egy keveset, figyeljünk befelé, hogy milyen érzéseket vált ki belőlünk? Nosztalgiát, kalandvágyat, megnyugvást, vagy esetleg szimplán örömet?

Der beste Zeitraum des Jahres, vagyis a legjobb időszak az évben 

A forralt bor illata ellepi az utcákat, és minden arra járó ember csak arra tud gondolni, hogy lassan itt a karácsony. Novemberben már elkezdenek megnyitni a karácsonyi vásárok Magyarországon és külföldön is. Ezek a vásárok azok a helyek, ahol az ember akár az utolsó pillanatban is még tud venni egy apróságot a családi karácsonyra. Szól a kellemes zene, pont jó idő van, és a drága, de egyben ízletes ételek és italok mellett a kézműves cukiságokat is nézegethetjük. A legjobb ötlet, ha a családdal vagy a barátokkal szeretnénk csinálni egy ünnepi, mégis mindenki számára élvezhető programot. 

Az egyik leghíresebb karácsonyi vásár a németországi Drezdában található úgynevezett Striezelmarkt. Már a középkor óta rendeznek a városban ilyen vásárokat, amely Európa legrégebbi karácsonyi vására (és a világon is a legrégebbi – a szerk.). Évente több millió ember ellátogat ide, hogy az Altmarkton megtekinthessék a világ legnagyobb karácsonyi piramisát, amely életnagyságú figurákkal tornyosul föléjük. Az ünnepi hangulatot áthatja a Christstollen illata, amely Drezda híres, sűrű, vajas, porcukorral megszórt gyümölcstortája. Ha egy hagyományos, meghitt hangulatú programot keresünk, akkor ez lehet a legjobb választás. A drezdai Striezelmarkt 2026. november 25. és december 24. között látogatható.

Ünnepi fények Drezdában – Forrás: ujno.sk

Csehországban is kiemelkedően hangulatos karácsonyi vásárokat fedezhetünk fel. Prága Óvárosi tere november végén egy nagy mesebeli jelenetté válik a magasba nyúló, feldíszített karácsonyfával és a fából készült kis kunyhókkal, ahol minden cseh terméket meg lehet vásárolni. Az utcákon láthatunk kézzel fújt üvegdíszeket. Lehetőségünk van megkóstolni a trdelníket (kéményformájú süteményt), Prága nem hivatalos karácsonyi harapnivalóját. A karácsonyi vásárokban szokásos forralt bor helyett lehet inni grogot – ez a helyi rumkülönlegesség (a tuzemák, mely az elkészítése miatt az európai uniós előírások értelmében nem nevezhető rumnak – a szerk.), víz, citrom és cukor keveréke. A prágai Óvárosi téren a karácsonyi vásár 2026. november 28-tól 2027. január 6-ig mindennap nyitva tart.

A Týn-templom karácsonyfái – Forrás: pragainfo.org

Bruges-ben, Belgium egyik híres városában is elmaradhatatlan télen a karácsonyi vásár. A bruges-i karácsonyi vásárok egy ragyogó középkori város közepén találhatóak meg minden decemberben. A középkori eredetű Bruges ünnepi hangulatát a Winter Glow fesztivál adja, amelynek keretében két vásár is működik. A város fő karácsonyi vására a Grote Markt. Prágához hasonlóan itt szintén kis fából készült kunyhókban árulják a különböző kézműves tárgyakat, legyen szó kisebbekről vagy nagyobbakról, de találhatunk belga csokoládét és finomabbnál finomabb feltétekben gazdag gofrikat is – mindez egy jégpálya körül, ahol korcsolyázhatunk is. Bruges-ben a legjobb vásárok a Markt téren és a Simon Stevin téren találhatóak. A bruges-i karácsonyi vásárok 2026. november 20-tól 2027. január 3-ig tartanak a tágabb értelemben vett Winter Glow fesztivál részeként, amely 2027. január 31-ig (egyes programok esetében február 14-ig) tart.

Korcsolyázni is lehet Bruges-ben – Forrás: utazom.com

Lengyelországban szintén nagy hagyománya van a karácsonyi vásároknak. A leghíresebb példa erre a gdański vásár. A városban rendezett esemény színvonalát tekintve könnyedén felveszi a versenyt Németország vagy Ausztria vásáraival. A gdański karácsonyi vásár a lengyel ünnepi hagyományokat, a helyi ételeket és az óváros varázsát ötvözi, mindezt a német vásárok tömege nélkül. Ebben az időszakban rendszeresen tartanak színházi előadásokat, mindemellett táncos és karácsonyi éneklős programokat is megtekinthetünk az egész szezon ideje alatt. A standokon pedig pierogit és nyílt lángon grillezett oscypeket (füstölt sajtot) szolgálnak fel. Ez a vásár különösen jó program a gyerekeknek, mivel itt található Lucek, egy beszélő szarvas, és az Orzechowski család – egy diótörő nagyszülőpár – elmeséli mindenkinek a város történetét. A vásár a Targ Węglowy nevű téren található. A gdański karácsonyi vásár 2026. november 20-tól december 23-ig tart.

Téli kavalkád Gdańskban – Forrás: amberexpo.pl

Dánia fővárosa is híres a karácsonyi vásárok között. Koppenhága Tivoli-kertje nem csupán egész évben nyitva tartó élménypark, hanem télen Európa egyik leghangulatosabb karácsonyi helyszínévé alakul át. A játékok és a fények között sorakozó fából készült standokon mindenféle portékákat találhatunk a dán dizájnerajándékoktól az æbleskiverig (porcukorral meghintett, bolyhos, gömb alakú palacsinták). Több mint egymillió csillogó fény világítja meg a parkot, így már csak a kilátás miatt is megéri felülni az ott található óriáskerékre. Egy csésze gløgg (dán forralt bor mandulával és mazsolával) megkóstolása után a hangulatos, kivilágított kertben való séta egy jó programötlet lehet. Ha valaki pörgősebb szórakozásra vágyik, akkor felülhet a Tivoli-kert hullámvasútjára. Mindezek olyan élmények, amelyek miatt mindenképp megéri elmenni. A koppenhágai Tivoli karácsonyi vásár olyasmit kínál, amire kevés más vásár képes – vidámparki játékok, milliónyi csillogó fényfüzér és ünnepi dán finomságok, mindez egy helyen. Nem mellesleg végigsétálhatunk a szomszédos Vesterbrogadén is, mely Koppenhága fő bevásárlóutcája. A park ünnepi díszben 2026. november 13-tól 2027. január 3-ig látogatható.

A havas Koppenhága téli vására – Forrás: c.ccdn.hu

Végül, de nem utolsósorban nézzük meg a Bécsben megrendezésre kerülő híres karácsonyi vásárokat. Ha Európa legromantikusabb karácsonyi helyszínére vágyunk, érdemes ellátogatnunk a bécsi Rathausplatzon rendezett vásárba, ahol a neogótikus városháza fényesen ragyog az ünnepi piaci standok mögött. Bécsben az egyik legjobb vásár a Schönbrunn kastélynál található, ahol a gyönyörű épületegyüttes mellett ingyenesen sétálhatunk a parkban, miközben ízletesebbnél ízletesebb italokat fogyaszthatunk. A rengeteg embertől eltekintve ez egy kihagyhatatlan élmény télen, főleg, ha a parkban a csodaszép szobrokat és a szökőkutakat belepi a hótakaró. A schönbrunni vásár 2026. november 6. és 2027. január 6. között látogatható, míg a Rathausplatzon 2026. november 13-tól december 26-ig várják a látogatókat. 

Ünnepi csillag a Schönbrunn kastélynál rendezett karácsonyi vásárban – Forrás: Veres Bernadett

 

(Kiemelt kép: A bécsi Stephansplatz a karácsonyi időszakban. Forrás: Veres Bernadett)

Egy legenda, ezer hagyomány – Márton-nap öröksége

Kiemelt kép: Unsplash

November 11-én országszerte libasült kerül az asztalokra, előkerülnek az újborok, és számos településen lámpás felvonulással ünnepelnek. A Márton-nap azonban jóval több egy őszi gasztronómiai hagyománynál. A dátum mögött egy pannóniai születésű római katona, későbbi püspök története, évszázados népszokások, időjósló hiedelmek és gazdag kulturális örökség húzódik meg. De ki volt valójában Szent Márton, hogyan kapcsolódott nevéhez a liba, és miért maradt fenn ünnepe több mint másfél évezreden keresztül?

Hogy lett egy pannoniai fiúból Európa egyik legismertebb szentje?

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely területén) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. Édesapja római katonatiszt volt, ezért Márton életútját kezdetben szintén a katonai szolgálat határozta meg.

Bár családja nem keresztény környezetben nevelte, Márton már fiatalon érdeklődni kezdett a kereszténység iránt. Apja kívánságára belépett a római hadseregbe, ahol katonaként szolgált Galliában, a mai Franciaország területén.

Szent Márton és a koldus – Gaetano Gandolfi / Kép: Szépművészeti Múzeum

Életének egyik legismertebb eseménye Amiens városához kötődik. A legenda szerint egy különösen hideg téli napon Márton egy didergő, hiányos öltözetű koldussal találkozott a város kapujánál. Mivel nem volt nála pénz vagy más adomány, kardjával kettévágta vörös katonai köpenyét, és annak egyik felét a rászorulónak adta. A történet folytatása szerint aznap éjjel álmában Jézus Krisztus jelent meg előtte, magán viselve a koldusnak ajándékozott köpenydarabot.

Ez az esemény vált Szent Márton legendájának egyik legfontosabb jelképévé. A köpeny megosztása a keresztény szeretet, az önzetlenség és a társadalmi különbségeken átívelő segítségnyújtás szimbólumává vált. 

Miért a liba lett a Márton-nap jelképe?

A Márton-nap legismertebb szimbóluma kétségtelenül a liba, amihez egy különös legenda kapcsolódik. A hagyomány szerint, amikor Mártont Tours püspökévé akarták választani, szerénysége miatt nem kívánta elfogadni a tisztséget. A történet úgy tartja, hogy egy libaólban rejtőzött el az őt kereső emberek elől, ám a ludak hangos gágogásukkal elárulták rejtekhelyét.

Kép: Pixabay

A néprajzkutatás azonban ennél összetettebb eredetre is rámutat. A libafogyasztás hátterében az őszi mezőgazdasági munkák lezárása, a háziállatok levágása és a téli készülődés szokásai is szerepet játszottak. Novemberre a tavasszal kikelt libák megfelelően meghíztak, így ez az időszak ideális volt a levágásukra. A paraszti gazdaságokban az őszi betakarítás befejezése után bőségesebb lakomákat rendezhettek, mielőtt beköszöntött volna a téli időszak.

A liba tehát egyszerre kapcsolódott a Szent Mártonról szóló egyházi legendához és a mezőgazdasági év természetes ritmusához. A két hagyomány idővel összefonódott, és kialakult a ma is ismert Márton-napi libalakoma.

Márton-nap a magyar néphagyományban

Magyarországon Szent Márton tisztelete már a középkorban jelentős volt. A 14. századi krónikákban Márton napja olyan időpontként szerepelt, amikor különböző fizetési kötelezettségek, jobbágyi tartozások és tisztségekkel kapcsolatos elszámolások váltak esedékessé. A mezőgazdasági munkák lezárásával a pásztorok és gazdák közötti elszámolások is gyakran ehhez az időszakhoz kapcsolódtak.

Kép: Pixabay

A pásztorok egyes vidékeken Márton-napon felkeresték azokat a házakat, amiknek állatait az év során őrizték. Köszöntőket mondtak, jókívánságokkal fordultak a gazdákhoz, cserébe pedig élelmet, pénzt vagy más ajándékot kaptak.

A pásztorok ajándékozásának hagyománya a közösségi kapcsolatok fenntartásában is fontos szerepet játszott. A szokás egyszerre fejezte ki a munkáért járó megbecsülést és az ünnephez kapcsolódó kölcsönös jókívánságokat.

A tél jóslása liba csontból

A Márton-naphoz számos időjárási hiedelem is kötődött. A régi falusi közösségekben az időjárás megfigyelése különösen fontos volt, hiszen a tél keménysége közvetlenül befolyásolhatta az állattartást, az élelmiszerkészleteket és a következő évi mezőgazdasági munkákat.

Kép: Pixabay

Az egyik legérdekesebb szokás szerint a Márton-napi lakomán elfogyasztott liba mellcsontjából próbálták megjósolni a tél időjárását. Ha a csont hosszú és fehér volt, havas telet vártak, ha viszont barnásnak és rövidnek látták, inkább sáros, csapadékos időszakra számítottak.

A Márton-napi időjóslás egyik ismert változata szerint a fehér lóval érkező Márton enyhébb, a barna lóval érkező pedig keményebb telet jelez.

Egy ünnep, országonként más szokások

Bár Szent Márton tisztelete Európa számos országában elterjedt, az ünnephez kapcsolódó szokások jelentős különbségeket mutatnak.

Magyarországon elsősorban a libalakomák, az újbor kóstolása és a népi időjóslás hagyományai kerülnek előtérbe. A Márton-nap sok helyen gasztronómiai rendezvényekkel, közösségi ünnepségekkel és hagyományőrző programokkal kapcsolódik össze.

Kép: Dr. Oetker

Németországban ezzel szemben a lámpás felvonulások és a gyermekeknek szervezett ünnepségek különösen meghatározók. A közös éneklés, a köpenymegosztás eljátszása és az ünnepi péksütemények megosztása mind Szent Márton jótékonyságára emlékeztetnek.

Ausztriában szintén fontosak a lámpás felvonulások, míg Franciaországban a tours-i püspök tisztelete elsősorban az egyházi és történelmi örökséghez kapcsolódik.

Mit jelent a Márton-nap a 21. században?

Napjainkban a Márton-nap jelentése kibővült. Bár vallási eredete továbbra is meghatározó, sokak számára elsősorban kulturális, közösségi vagy gasztronómiai eseményt jelent.

A hagyomány fennmaradásának egyik oka éppen a sokszínűségében rejlik. A Márton-nap egyszerre képes megszólítani a vallási közösségeket, a történelem iránt érdeklődőket, a családokat és a gasztronómia kedvelőit.

Ugyanakkor a történet középpontjában ma is ugyanaz az egyszerű emberi cselekedet áll, amit a legenda több mint másfél évezrede őriz: egy katona megosztotta köpenyét valakivel, akinek nagyobb szüksége volt rá.

Talán éppen ez a Márton-nap legfontosabb kulturális hagyatéka: miközben a szokások és az ünneplés formái évszázadról évszázadra változnak, a mögöttük meghúzódó emberi értékek ma is ugyanolyan jelentőséggel bírnak.

9,071RajongóTetszik
1,090KövetőKövetés