Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

”Bejössz! Mutatsz többet is?”

Érkezik az üzenet a Say No! (Mondj nemet! – a szerk.) elnevezésű, az Europol által támogatott nemzetközi kampány kisfilmjében, mely a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen jött létre.
2019. március.

"Bejössz! Mutatsz többet is?" Érkezik az üzenet a Say No! (Mondj nemet! – a szerk.) elnevezésű, az Europol által támogatott nemzetközi kampány kisfilmjében, mely a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen jött létre, s amely a maga 10 percében két olyan történetet mutat be, ami veled is, velem is megtörténhet – már ha hagyjuk! A kisfilmeket megtalálod az Europol YouTube csatornáján a „Say no” kereséssel. 

Mi történik velem?! 
Ritka, bár előfordul, hogy valaki egy olyan direkt mondattal indítson, mint ami a címben szerepel. Vajon mi minden előzhet meg egy ilyen üzenetet? Ezt is bemutatják az Europol kampányfilmjei. Az egyik történetet mi is bemutatjuk.

Anna egy közösségi oldalon regisztrált profilján állapotfrissítést tesz közzé: „Új nap a suliban... Soha nem lesz vége.” Nem sokkal később bejelöli egy vele egykorúnak tűnő fiú, Márk, akivel mindössze egy közös ismerősük van, s aki abban a pillanatban beszélgetést is kezdeményez: „Szeretnél róla beszélni?” Anna csekkolja a fiú adatlapját, rendesnek találja képei alapján, visszajelöli, és máris olyan hízelgő üzeneteket kap, mint „Számomra különleges vagy”, „Csodálatos vagy, úgy örülök, hogy rád találtam!” Mesél a lánynak arról, hogy ő részt vett egy modellfotózáson, nem próbálná-e ki magát Anna is, szerinte nagyon is ott lenne a helye. Mindössze annyit kell tennie, hogy küld egy képet magáról Márknak. Anna egy kis hezitálás után elküldi a fotót, majd elhangzik a címben szereplő mondat: „Bejössz! Mutatsz többet is?” Először fehérneműben, majd anélkül akarja látni a lányt Márk, a kedves szavak és puszit küldő emojik követelőzésbe, zsarolásba fordulnak át. Sakkban tartja Annát azzal, hogy a képeket mindenkinek megmutatja majd az iskolában, ha nem engedelmeskedik. Kétségbeesésében megteszi, amire kérik, és sírva, megalázottan menekül az ágyába, miközben a számítógép másik oldalán ülő korosodó férfi tovább üzenget neki, hogy találkozóra kényszerítse áldozatát. Mindez persze nem pár óra leforgása alatt történt, napok, hetek alatt férkőzött „Márk” a lány bizalmába. Egy ártatlan beszélgetésnek tűnt egy magányos léleknek, de azt az említett kampányvideó sem mutatja már, milyen vége lehet egy effajta történetnek.

Mi az online szexuális kizsákmányolás? 
A példa az online szexuális zaklatás „egyszerű”, jellemző, és sajnos nagyon is elterjedt változata. Mit értünk online szexuális zaklatás alatt? A cyberbullying (korábbi cikkeinkben már részletesen bemutattuk) egy olyan formáját, melyben a zaklató nemkívánatos szexuális magatartást is tanúsít a „puszta” zaklatás mellett. Mindezt nyilvános vagy nem nyilvános (zárt csoportok, csetek) internetes felületeken, szóban, akár vulgárisan, fotók, videók és más digitális tartalmak felhasználásával teszi. A Project deSHAME (Szégyen nélkül projekt – a szerk.) 2017-es decemberi nemzetközi jelentése négy kategóriába sorolja az online szexuális zaklatást:

1. szexuális tartalmú képek, videók felvétele vagy megosztása az áldozat beleegyezése nélkül;
2. szexuális fenyegetés, szexuális tartalommal történő zsarolás vagy szexuális tevékenységre kényszerítés;
3. az áldozat számára megalázó, diszkriminatív szexuális tartalommal való zaklatása, módszeres kizárás;
4. nem kívánt szexuális kérések, kommentek küldése. 

Korosztályos probléma? 
„Azt láttam, hogy valami ma nagyon más, a tinédzserkorral nagyon más, mint ami a miénk volt.” – mondta Schwechtje Mihály, a tavaly bemutatott Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) című tinithriller rendezője a filmsomnia.hu-nak adott interjújában. A rendezőt arról kérdezték, miért választotta első nagyjátékfilmje fő témájának a zaklatást, azon belül is az online térben, illetve az online és offline térben összekapcsolódó bántalmazást. Ő azt mondta, a korosztályt választotta ki először, akikről a filmet szeretné forgatni, s utána egy olyan problémát, mely nem a múlt századból fakadó, hanem mai, XXI. századi gyökerű.

A film központi témája épp a mai tinik és fiatalok boldogulása és nehézségei az online térben, konkrétan pedig a zaklatás. A film is rávilágít egy komoly problémára mindezzel kapcsolatban, amelyet szakértőnk is megerősít. Ez pedig az, hogy az ezredforduló után született korosztály már az online szféra mellett nő fel, és bár az szüleik generációja sem idegenkedik a modern technikától, a fiatalabbak mégsem kapnak elég ismeretet arról, hogyan is kellene boldogulniuk az interneten, ebből is adódik sok nehézségük, kellemetlenségük, problémájuk, amelybe a zaklatás különféle megnyilvánulásait is bele kell értenünk.

„Mintha úgy kapnának biciklit, hogy senki nem tanítja meg őket a KRESZ szabályokra.” – él a hasonlattal dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója, gyermekjogi szakértője. Szilvia alapvető gondként emelte ki azt, hogy a gyerekek úgy használják az internetképes digitális eszközöket, hogy semmiféle tudást és védelmi lehetőséget nem kapnak, nincsenek tisztában az internetes kommunikáció, az internetes zaklatás szabályaival. Az eszközök nagy része alkalmas lenne önmagában bizonyos tartalmak korlátozására, szűrésére, de ezt a funkciót a legritkább esetben használják a szülők. Ahogyan arról is túl kevés családban esik szó, hogy mire kell odafigyelni az interneten, a közösségi médiában, miért fontos az óvatosság, személyünk, adataink védelme. De még ha szó esik is, mindez a fiatalabbaknak gyakran egy kalap alá kerül a felnőttek többi okoskodásával a sálról és sapkáról, a reggeli fontosságáról és a túl korai szexuális életről. Így sokszor még akkor sem ugranak be ezek a már hallott tanácsok, amikor már rossz irányba sodródik egy társalgás.

Könnyű préda? 
Minden a tudatosságnál kezdődik, hogy hogyan formáljuk profiljainkat a közösségi oldalakon, milyen képeket töltünk fel magunkról. „Természetes dolog, hogy szeretnénk magunkat megmutatni, erre lehetőséget is ad az online tér. De szembe kell néznünk azzal, hogy nem csak a legszűkebb baráti körünk, hanem bárki láthatja ezeket az információkat, ezekkel vissza is élhet.” – mondta el Táler Orsolya, a Kékvonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője. Hozzátette, hogy ha valaki visszaél egy tartalmunkkal, azt manipulálja úgy, hogy minket rossz fényben tüntessen fel, az az ő felelőssége, nem a miénk, még ha tőlünk is szerezte meg azt. Ha ismerjük és használjuk az adatvédelmi beállításokat (pl. hogy kik milyen adatokat láthatnak rólunk, láthatók-e mások számára az ismerőseink, fotóink, posztjaink és bejelentkezéseink), figyelünk arra, hogy kik az ismerőseink (pl. hogy a való életben is ismerjük őket), nem félünk a letiltástól, jelentéstől, már egy lépéssel előrébb vagyunk a védettség útján. 

A népszerű közösségi portálok tökéletesre maszkírozott fotói, melyek sok esetben egyáltalán nem feleltethetőek meg a valóságnak, negatívan befolyásolják az éppen alakuló személyiség-és testképet. Ezáltal könnyen alakíthatnak ki olyan állapotot, melyben a fiatal magányosnak, „nem elég jónak” tartja magát, és sokkal inkább fogékony a példában is említett figyelmességre, így könnyebben válhat áldozattá. Ilyenkor kiemelten fontos a család, barátok közötti bizalmi kapcsolat, hogy ők felismerjék ezt az állapotot, és biztosítsák a meg nem kapott figyelmet. Az online térben ugyanis könnyebb nem számolni a következményekkel, olykor olyan dolgokat is megenged magának az ember, amit szemtől szemben nem tenne meg, de erről már többször esett szó korábbi számainkban.  

Ki lehet szexuális zaklató, és mit tehetsz ellene? 
A szexuális zaklató a „közönséges” zaklatóhoz hasonlóan az áldozat számára ritkán teljesen ismeretlen személy, sokszor baráti kapcsolatban, párkapcsolatban kezdődnek a kizsákmányolások. Tipikus példa erre az ún. bosszú pornográfiaként emlegetett jelenség, amikor a szakítás után az egyik fél a kapcsolat alatt kapott intim tartalmak nyilvánosságra hozásával fenyegeti a másikat, ezzel nehezítve a fél jövőbeli kapcsolatainak sikerességét, vagy akár egy már nem jól működő kapcsolatban ilyenfajta zsarolással próbálja magához láncolni az illetőt. Az ilyen tartalmak közzététele büntetőjogi következményeket vonhat maga után. Kovács Anna Sára, az UNICEF gyermekjogi munkatársa a fotókkal kapcsolatban egyszerűen így fogalmazott: „Semmilyen intim képünk nincs jó helyen más készülékén!” Valójában az intim képek sehol – még a saját készülékeiden – sincsenek sem jó helyen, sem biztonságban. Bármilyen csábító is effajta képeket, videókat készíteni, jobban jársz, ha nem teszed, akkor nem érhet meglepetés (egy buliban viccből megosztják a többiek a képed), sem zaklatás vagy zsarolás áldozata sem lehetsz. Legalább emiatt nem.

A zaklatást könnyebben megelőzhetjük akkor, ha már az első jelekre is odafigyelünk: ha ismerőseink változtatnak a viselkedésükön, személyesebb jellegű kérdéseket tesznek fel, távoli ismerősök diszkrétebb beszélgetést kezdeményeznek, több alkalommal kérnek tőlünk intim tartalmakat, már gyanakodhatunk, és ami még fontosabb, elkezdhetünk nemet mondani! 

Lelki, esetenként fizikai következmények, trauma, krízisbetegség jellegű tünetek, általános lehangoltság, agresszió, gyomorfájás – ilyen tünetek jelentkezhetnek az áldozatnál. Ha áldozattá váltál, és nem akarsz a hozzátartozókkal beszélgetni, nehezen nyílsz meg még a szülőidnek is, ingyenes lelkisegély vonalon keresztül, anonim módon is van lehetőség arra, hogy elmondd a történteket. (A Kék Vonal lelkisegély száma: 116-111).

A kizsákmányolás megalázó, félelmetes tud lenni. A deSHAME jelentés szerint az áldozatokat akadályozza a szégyenérzet, hogy tartanak a következményektől, nem akarnak zaklatás célpontjává válni, hibásnak érzik magukat, inkább maguk között akarják megoldani a dolgokat. Egy ilyen krízishelyzet nem megoldható egy-két jó tanáccsal. Viszont figyelemmel, a szülőkkel való szükséges bizalmi viszony fenntartásával, azzal, hogy merünk segítséget kérni szakemberektől, tanácsadóktól vagy akár a rendőrségtől is, és hogy el tudjuk különíteni online és offline valónkat – megelőzhetők az internetes zaklatások.

(Novák Henrietta) 

2019. március 3.

 

A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium  nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.

A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.

 

 

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság