A DUE-tábor számunkra a közösséget, a jó hangulatot, a szórakozást és a tapasztalatszerzést jelenti. Táborvezetőnek lenni hatalmas felelősség, ezért nem mindegy, ki végzi el ezt a nemes, de annál nehezebb feladatot. Idén Zala Orsolya kapta ezt a címet, jövőre viszont Babcsány András veszi át a stafétát.
Mióta vezeted a táborokat, Orsi?
Ez a második évem táborvezetőként, de csoportot már korábban is vezettem.
Te is táborozóként kerültél ide?
Igen, 1995-ben vettem részt először DUE-táborban.
Szerinted mi az, ami megfogja a fiatalokat a DUE-táborban?
Felerészben a színes, befogadó közösség. De a DUE-táborban az is jó, hogy akit érdekel a média, az tét nélkül kipróbálhatja magát. A „nagy” média szimulálásával kipróbálhatják, valójában akarják-e ezt csinálni. Ugyanis, bár nagyon sokan szeretnének a médiában dolgozni, nagy részük nem tudja pontosan, mire vállalkozik.
Milyen adottságokkal kell rendelkeznie egy jó táborvezetőnek?
Mindenki beleteszi a saját személyiségét. Én táborvezetőként próbálok precíz lenni és támogató, érezze mindenki, hogy ott vagyok mögötte, és ha bármi van, akkor számíthat rám, de szabad kezet is adni. Bizonyos dolgokban azonban határozottnak kell lenni. Van, hogy olyat is kell tiltani, amelyek táborozó szemmel feleslegesnek tűnnek, de a biztonságukat szolgálják. Ezt egészében úgy kell nézni, hogy itt 94 gyereket bízott ránk 94 család, akikre 9 napig vigyáznunk kell.
Volt olyan újítás, amit te vezettél be?
Igen, például a táborvezetőség 39 éven át takarodó után gyűlt össze megbeszélésre, és én ezt évekig egy kínszenvedésnek éltem meg, mint szervező. Így azt az újítást hoztam be, hogy a táborvezetőségi ülés vacsoraidő után van, illetve hozzám köthető az aktív táborvezetőségi Messenger-csoport létrehozása is.
Miért Andrist választottad ki a feladatra?
Bizonyos szempontból magamat látom benne, és közben jó értelemben az ellentétemet. Ha rá van bízva egy feladat, akkor profin, precízen, pontosan megoldja. Bár csendes, igen talpraesett, nagyon bátran szólal meg és határozottan tud intézkedni. Szerethető a karaktere, a kisugárzása, határozott és megnyugtató az aurája. Szerintem jó, ha egy ilyen arca van a táborvezetőnek, de nagyon fontos, hogy hallgassanak is rá az emberek.
Andris, hogy reagáltál, mikor megtudtad, hogy Orsi téged választott?
Maga a felkérés is Messengeren történt, én pedig a munkahelyemen voltam. Mint egy szerelmes tinilánynak, úgy dobogott a torkomban a szívem és remegett a lábam. Egyébként teljesen magaménak érzem a feladatot. Úgy gondolom, hogy képes vagyok rá.
Van olyan feladat, amitől tartasz?
Van, mivel szeretek humorizálni – és most a Rocksuliból idéznék, ahol az igazgatónő azt mondja, ő nem akar arc lenni. Hiába volt ő előtte poénos, amint gyerekekről van szó, ezt azonnal el kell felejteni. Ez lesz számomra nehéz feladat, hogy a mostani énemet el kell vágni bizonyos helyzetekben.
Tervezed továbbvinni Orsi újításait?
Én nagyon jónak tartom az intézkedéseit, és ezt nem csak azért mondom, mert itt ül mellettem (nevet – a szerk.), hanem mert ezek már tavaly is jól működtek, ezért érdemes megtartani.
Orsi, milyen tanácsokkal engeded útjára Andrist?
Maradjon mindig ilyen, mert akkor halálprofin – még nálam is jobban – fogja csinálni a dolgokat. Én pedig bármilyen minőségben támogatni fogom őt a jövő évi táborban is.
(Botos Emma Kamilla)
