A nagy jelentőséggel bíró téli ünnep minden nyelvben más és más nevet kapott. A magyar karácsony szó jelentése szláv eredetű, a szláv korcsun szóból ered, amely lépőt, átlépőt jelent. A szó jelentése utal az új esztendőbe való átlépésre.
Ugyanígy az angol Christmas Jézus Krisztus nevére utal. Ezzel szemben a német Weihnacht és a holland kertsmisse szent éjt jelent, tehát a szavak jelentése egyházi eredetű. A francia Noel, az olasz natale, a spanyol navidad, valamint a walesi nadoling a latin Natalis szóból erednek, melynek jelentése születés.
A történet
Mindenki ismeri a karácsony vallási eredetét, hisz napjainkban a legelterjedtebb magyarázata az ünnepnek. Tekintsük át röviden miről is szól.
Körülbelül kétezer évvel ezelőtt élt Izrael egyik városában Názáretben Mária. Egyik éjjel megjelent előtte Gábriel arkangyal és tudtára adta, hogy hamarosan gyermeke fog születni, aki Istennek fia lesz. Mária megijedt, hiszen nem értette milyen tervei vannak Istennek vele, de az angyal megnyugtatta, mondván, hogy ez így helyes, ennek így kell lennie.
Máriát nemsokára feleségül vette József. Népszámlálás céljából, a családnak el kellett hagynia Názáretet és a Jeruzsálemhez közeli Betlehembe mentek. Amikor megérkeztek Betlehembe sehol sem találtak helyet és mivel Mária érezte, hogy közeleg a szülés ideje egy istállóba húzódtak be. Így született meg a kis Jézus, akit a jászolba fektettek.
A közeli mezőn lévő pásztorokat egy angyal értesítette Isten fiának születéséről. A pásztorok elindultak, hogy megcsodálják a kisfiút. Eközben három bölcs is útnak indult. Számukra a betlehemi csillag jelezte az Úr Jézus születését és azt a helyet ahol megtalálhatják az újszülöttet.
A pásztorok a bölcsekkel együtt rátaláltak a szent családra, térdre borultak előttük és ajándékkal halmozták el őket.
Az ünnep keletkezése
Az ünnep 325 és 335 között keletkezett Rómában. Célja az volt, hogy lezárja a Jézus Krisztussal kapcsolatos vitákat és népszerűsítse a niceai zsinat határozatát, amely szerint Jézus Isten és ember egy személyben. Az ünnep napjának kiválasztása sok problémát okozott, mivel ebben az időben számos nézet létezett Jézus születésének időpontját illetően. Egyesek szerint 20-án, mások szerint április 18-án vagy 19-én, ismét mások szerint november 25-én vagy január 6-án született Jézus. A választás mégis december 25-re esett, hogy ellensúlyozzák a „Sol invictis” (legyőzhetetlen nap) pogány ünnepét. Így bevezették Krisztusnak a „SoI Salutisnak” (az üdvösség napjának) ünnepét. Jézus születésének ünnepe új tartalmat kapott és a húsvéti böjthöz hasonlóan, előkészületi időt csatoltak az ünnephez (advent).
Angyal
A karácsonynak számos ünnephez hasonlóan vannak jelképei. Egyike ezen jelképeknek az angyalok. Az angyalok, a Bibliában az Úr küldötteként keresik fel az embereket. A keresztény művészet az angyalokat kezdettől fogva férfiként jelenítette meg, antik római viseletben. Eleinte az angyalok nem viseltek szárnyakat, a IV. századtól jelennek meg a szárnyas angyalok, majd a késő reneszánsztól a szárny ismét eltűnik a vállukról.
Gyertya
A Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya a szentháromságot testesíti meg a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A magyar néphit úgy mondja, hogy a mennyországban mindenkinek van egy égő gyertyája, ameddig az lángol, addig él az ember. A gyertya végigkíséri az embert az életen.
(UNIVerZOOM, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely)
