A Rubik kocka egy háromdimenziós hexaéder (vagyis hatoldalú test, kocka), amelyet ifjabb Rubik Ernő talált fel 1974-ben. Ezt a mechanikus logikai játékot belföldön Bűvös kockának hívják, de a többség Rubik kockaként ismeri. A működése azon alapszik, hogy mind a 6 oldalkocka, 8 sarokkocka és mind a 12 élkocka az eredeti állásba vissza kerüljön úgy, hogy nem szedjük fel a matricákat és nem szedjük szét elemeire a játékot. Fejtsük meg együtt a kocka rejtélyét!
De ki is az a Rubik Ernő?
Rubik Ernő 1944. július 13-án Budapesten látta meg a napvilágot. Édesapja vitorlázórepülő-mérnökként elismert volt szakmájában, elmondása szerint tőle inspirálódott már a kezdetektől fogva. Szabadidejének túlnyomó részét már a budapesti Iparművészeti és Formatervezési Akadémia professzoraként azzal töltötte, hogy olyan rejtvényeket tervezzen, amelyek a háromdimenziós geometriával kapcsolatos új gondolkodásmód felé nyitják meg hallgatóinak elméjét, mivel őt magát nagyon érdekelte a tér fogalma, és annak minden apró részlete.
1974 tavaszán elképzelt egy kockát, aminek mindkét oldala kis mozgatható négyzetekből épül fel. Ősszel el is készült az első prototípus, néhány barátja segítségével. Eleinte csak elbűvölten nézte, forgatta a kockát, ahogy a kis színes négyzetek elmozognak, majd vissza kerülnek a helyükre. Ám nehézségbe ütközött, összekeveredtek a színek. A kihívástól elragadtatott, kitartó professzor egy teljes hónapot töltött azzal, hogy a színeket visszaállítsa eredeti pozíciójukba. Mikor barátainak is megmutatta a kemény munka gyümölcsét, ők is csodálták a kirakóst, ami akár még a piacon is megállná a helyét.
Rubik Ernő 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, de az engedélyt csak 1977. december 31.-én kapta meg. Ezt követően hamarosan elkezdtek megjelenni hazánkban az első Bűvös kockák az üzletek polcain, melyet 1980-ban neveztek át Rubik kockává, és 1982-ig csak Magyarországon hozzávetőleg egymillió darabot adtak el, ami azt jelentette, hogy minden 10. ember rendelkezett egy Rubik kockával.
Nem könnyű, de megéri
Bár elsőre nem tűnhet túl nehéz feladatnak a kirakós megoldása, mégis nagyon összetett és komplikált feladvány, ezt személyes tapasztalataimmal is alá tudom támasztani. 4 hónapja vágtam bele intenzíven a kockázásba, sok időt áldozok erre a hobbira, nehéz, de megunhatatlan. A 80-as évektől kezdve több tucat könyvet adtak ki, melyeknek célja a kocka egyszerű kirakásának elmagyarázása, ezek mindenki hasznára válhatnak, ha ki szeretnék rakni a „játékot”.
Elsőre hihetetlennek hangzik, de mégis több mint százmillió lehetséges állás jöhet ki egy-egy keverésnél, egészen pontosan: 43.252.003.274.489.856.000
Egy kis „szakma”: módszerek a kirakásra
Alapvetően a kockázásban „algoritmusokat” (előre meghatározott sorrendeket) használunk. Ez azt jelenti, hogy különböző állásokra, mintákra más-más forgatást kell alkalmazni. A kezdő módszerben, mikor a kockát sorról-sorra oldjuk meg elég 2-3 algoritmust megtanulni, míg a haladó, vagy a félprofiban már akár oldalnyi betűsorozatot kell memorizálni. Először ki kell rakni egy „keresztet” négy kis élkockából úgy, hogy az oldalsó színek megegyezzenek a középkockákkal. Ez a legegyszerűbb és leggyorsabb része a kirakásnak. (Ha szeretnél többet megtudni, keresd a cikk íróját.)
Ha az ember komolyabban is bele szeretné magát ásni a kirakós fortélyaiba, akkor elkerülhetetlen, hogy valami új metódust kezdjen el megtanulni. Erre több lehetőség is van, de a legelterjedtebb az úgynevezett CFOP/Fridrich-metódus. Jelenleg ezzel tartják a világrekordot is. Itt meg kell tanulni minimum 87 algoritmust, de akár többet is, ha komoly szándékaink vannak a jövőben a kockával. Persze ezen a módszeren kívül még létezik néhány másik is, mint például az úgynevezett „Ruox” metódus, ahol a két szélső blokkot kell kirakni és utána csak a közepeket rendezni, viszont ha vakon, szemtakaróval akarjuk kirakni a kockát akkor oda kezdésnek az Old Pochmann-t technikát kell megtanulni.
Szín- és formakombinációk végtelen tárháza:
Rubik Ernő a három alapszínt választotta ki a kocka számára, a kéket, a pirosat és sárgát. Ezt követték a mellékszínek a narancs és a zöld személyében. Hatodik színnek a lilát tervezte, de úgy gondolta, hogy nem illene a kockához, ezért a fehér mellett döntött. Így jött létre a ma jól ismert színkombináció.
Nagyon sok féle „Rubik kocka” létezik, bár Rubik alatt eredetileg csak a 3×3-as változatát értjük, amelyek közül rengeteg nem is hexaéder (vagyis hatoldalú), hanem például háromszögek vagy sokszögek. Ezek között vannak egyszerűbbek is, de többségbe rendkívül összetett.
Íme néhány példa:
A legjobbak legjobbjai:
Természetesen a Rubik-kocka kirakásával is rengeteg rekord született, a legkülönbözőbb típusokban, elképesztő időeredményekkel. Kezdjünk a magyar rekorddal: Slezák Gábor az 5,65-ös ideiével jelenleg Magyarország legjobbja a 3×3-as versenyszámban. Innen is büszkék vagyunk rá, és gratulálunk eredményéhez!
A 3×3 kocka jelenlegi világrekordtartója az amerikai Max Park, aki 3,13 másodperc alatt rakta ki a magyar találmányt. Max több rekordot is tart, mint például a 4×4, az 5×5, a 6×6, a 7×7 és a 3×3-as kocka kirakását is, egy kézzel.
Vágj bele te is!
Az elmúlt 4 hónap alatt a 3×3-as kocka kirakását 24 mp-es átlagra sikerült fejlesztenem, valamint a 4×4-essel is kb. 2 perc átlagot értem el, de a többi változatnak is megvan a saját szépsége. Ennek fényében elmondható, a kemény munka valóban kifizetődő, de nem szabad rögtön eredményt várni, mert nem egyszerű a kocka rejtélyeinek feltérképezése.
Tehát aki most szeretne, vagy most vágott bele ebbe a kalandba, fontos szem előtt tartani, hogy legyetek türelmesek, kitartók, de közben élvezzétek amit csináltok. Kedvcsinálónak pedig ajánlom figyelmetekbe az alábbi videót a kocka kirakásáról.
(Bogdándy Balázs)
