Ötödik alkalommal rendezte meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a DUE Médiahálózat a Kárpát-medencei Nagy Diák Agrártesztet, amit idén több, mint húszezer diák töltött ki – ebből több, mint ezren határontúliak. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjátadást 2026. január 9-én tartottuk Budapesten, az Educatio Kiállításon, itt beszélgettünk Dr. Gyuricza Csaba rektorral is.
Ön mit gondol, mi a közös ebben a húszezer fiatalban?
Ezek a sokrétűen érdeklődő fiatalok az ország és a Kárpát-medence különböző régióiból jönnek, de egyvalami biztos, hogy összeköti őket: az, hogy kíváncsiak, nyitottak a világra. Látják, hogy az agrárium egy olyan terület, ami meghatározza az életünket.
Miért terjesztették ki a tesztet a Kárpát-medencére?
A Kárpát-medencei magyarság egy és halhatatlan, nem akarunk kizárni senkit. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem sem csak a jelenlegi magyar határokon belül működő intézmény, hiszen a külhoni területeken öt képzési helyünk van, Kárpátalján, Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Délvidéken.
Miért választotta az agráriumot hivatásul?
Mindig is érdekelt a biológia és a földrajz. Természetes volt, hogy a növények szeretete egy ilyen gyakorlatias tudományterület felé vezetett, de az utolsó lökést számomra az adta, amikor annak idején elmentem a MATE elődjének, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemnek a nyílt napjára, ahol olyan tanári közösség fogadott, amihez nagyon szerettem volna tartozni. Hallgató lettem, végigjártam a ranglétrát, ma pedig már vezetem az egyetemet.
Hogyan látja a MATE-növendékek és a magyar agrárium jövőjét?
A magyar agrárium jövőjét az határozza meg, hogy ma milyenek a fiatalok, a hallgatók. Van okunk optimizmusra, hiszen egyre többen jelentkeznek a MATE-ra, egyre többen választják a mezőgazdaságot. Ami talán ennél is fontosabb, hogy nem csak mennyiségben, de minőségben is erős a javulás, egyre magasabb pontszámokkal lehet bekerülni a képzésekre. Tehetségesebb, jobb képességű fiatalok jelentkeznek: belőlük olyan ütőképes agrárgeneráció lesz, amire rábízhatjuk az élelmiszertermelést, a védelmét, megóvását és építését.
Mi az a tévhit az agráriummal kapcsolatban, amit a legfontosabb lenne eloszlatni a fiatalok körében?
Az, hogy a mezőgazdaság csak növénytermesztés, állattenyésztés. Napjainkban a mezőgazdaság nemcsak kapálásról, gumicsizmáról szól, hanem egy olyan hivatás, ami a legkorszerűbb, a tudomány legmodernebb vívmányait integrálja. Használjuk az űrtudományt, a robotikát, az innovatív informatikai megoldásokat: a mesterséges intelligencia gyakorlatilag az ágazat minden területére betört. Fontos, hogy reális képet tudjunk mutatni a fiataloknak, hogy ne tévképzetek alapján ítéljék meg a modern agráriumot és annak jövőjét.
Mennyire vonzó ma az agrárium életpályamodellként?
Fontosnak tartjuk, hogy kialakítsunk olyan egyetemi környezetet, oktatási programot, tehetséggondozási programot, külföldi tanulmányi lehetőségeket, kampuszokat, kollégiumokat, kulturális és sportolási lehetőségeket, amik az egyetemi élet szempontjából is meghatározóak. Úgy szeretnénk ezeket a programokat kialakítani, hogy ha valaki egyszer ellátogat a kampuszra, annak ne legyen kérdés, hogy erre az egyetemre kell járnia.
Nemzetközi viszonylatban miben erős a magyar agrárium?
Hallgatóink 15%-a külföldről érkezik. 113 országból vannak diákjaink, igazi multikulturális közösség van az egyetemen. Sok kutatási, oktatási együttműködésünk van külföldi intézményekkel. Aki nálunk tanul, az a világ bármely részére eljuthat, ahol új tapasztalatokat szerezhet, további tanulmányokat folytathat.
Milyen agrármegoldásokkal lehetne csökkenteni a mezőgazdaság környezeti terhelését?
Alapvető fontosságú az, hogy az élelmiszertermelés és a környezeti jólét nem zárja ki egymást. A kettő szinergiája megteremthető, lehet úgy mezőgazdasági termelést folytatni Magyarországon, hogy a környezetünket is meg tudjuk óvni, azt fenntarthatóvá tenni. Gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságról egyaránt beszélünk: az ágazat minden területén megoldásokat kell szolgáltatnunk.
(Hacsek Anikó)
