Az ELTE Etológiai Tanszékének és a Magyar Tudományos Akadémiának közös kutatócsoportja a Családi Kutya Program keretein belül vizsgálja a kutyák viselkedését, személyiségét és gondolkodását. Az 1994-ben Csányi Vilmos vezetésével indult kutatócsoport világelsőnek számított a kutya és az ember közötti kapcsolat evolúciós eredetének és etológiájának kutatásában, és azóta is az élvonalban vannak, világszerte elismerik munkájukat. A kutatócsoport jelenlegi vezetőjével, Miklósi Ádámmal készítettem interjút, aki a beszélgetés során betekintést nyújt az ELTE Etológiai Tanszékének működésébe és mindennapjaiba.
Az 58 éves biológus 2006 óta vezeti az Etológiai Tanszéket, emellett pedig az MTA levelező tagja, az ELTE Biológiai Intézetének vezetője, valamint az egyetemen is oktat. Munkáját számos díjjal elismerték, Magyarországon és külföldön egyaránt. Megkapta például a Frank A. Beach Comparative Psychology Award-ot egy, a Journal of Comparative Psychology akadémiai folyóiratban megjelent cikkéért 2003-ban, 2015-ben pedig Akadémiai Díjban részesült.
„Nekem, mint egyetemi oktatónak sokszor vannak óráim is, ami meghatározza, hogy mikor érek rá a kutatásra. Sajnos, már csak ritkán jut időm arra, hogy közvetlenül a kutyák kutatásával foglalkozzak, mert a napomat kitölti a sok ügyintézés, tudományos publikációk olvasása és írása. A fiatalabb munkatársaim azonban szerencsések, az ő idejük nagyrészt kutyák viselkedésének megfigyelésével telik. Minden kísérlet elején meghatározzuk, hogy hány és milyen kutya részvétele lenne az ideális, azaz az adatgyűjtés időszakában, az egyik kutyagazda éri a másikat a tanszéken, mert folyamatosan jönnek be a megadott időpontra.” – így nyilatkozott Miklósi Ádám, mikor megkérdeztem, hogyan telik egy átlagos nap az ELTE Etológiai Tanszékén.
Azt is elmesélte, hogy egy komolyabb kísérlet általában 6-10 hónapot vesz igénybe, majd a kutatás eredményeinek megjelentetése még 5-6 hónapig is eltarthat. Sőt, vannak olyan közlemények is, amelyek több éves munka gyümölcsét mutatják be.
Egy kísérlet során több kutató dolgozik együtt. Számuk függ a témától, és attól is, hogy az adott kutatáshoz milyen különböző szakértelemre van szükség. „Általában 3-4 kutató fog bele egy közös munkába, de ez a szám sokszor 8-9 is lehet. […] Számos kutatás az egyetemi hallgatók tanulmányainak kötelező része, azaz ilyen esetben a kutatók mellett egyetemi hallgatók is részt vesznek a munkában.”
A kutyákkal kapcsolatos kutatások foglalkoztatják az embereket. A Családi Kutya Program Facebook-oldala közel 6000 kedvelővel rendelkezik, és a mindennapokban a sajtóban is gyakran találkozhatunk a friss kutatási eredményekkel. Nagy médiasikernek örvendett például a kutyák beszédfeldolgozásával kapcsolatos kutatás is. 2020 augusztusában a kutatócsoport párhuzamokat fedezett fel a kutyaagy és az emberi agy működése között. Röviden összefoglalva, az ebek is hierarchikusan dolgozzák fel a beszédet, ami azt jelenti, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat pedig az agyi szerveződés magasabb szintjein dolgozzák fel.
A tanszékvezető úr is megerősített abban, hogy igen nagy az érdeklődés az új felfedezések iránt, illetve azt is elmesélte, ő személy szerint miért szereti a kutyák viselkedését, jellemét és gondolkodását kutatni:
„A mi kutatásaink arra irányulnak, hogy jobban, tudományos módszerek alkalmazásával megismerjük a kutyát. Az ember és a kutya története szorosan összefonódott, mondhatjuk, hogy a kutya az egyetlen állatfaj, ami részesévé vált az emberiség saját történelmének. A többi háziállattal ellentétben a kutyát az ember nem csak beengedte a kertjébe, házába, hanem sokszor családtagnak is tekintette, együtt dolgozott vele, és külön temetésben részesítette. Talán csak a ló élvez némileg hasonló státuszt. Így szerintem természetes, hogy szeretném jobban megismerni a kutyák történetét, gondolkodását, érzelmeit és az emberre gyakorolt hatását. Kutatási eredményeink iránti fokozott érdeklődés is azt jelzi számomra, hogy az emberek kíváncsiak a kutyáról szóló tudományos ismeretekre.” – fogalmazott.
Nyilatkozott arról is, hogy általában a kutyaetológiával foglalkozók miért szeretik a hivatásukat:
„A tanszéken dolgozó kutatók zömét az érdekli, hogy miképp gondolkodnak és éreznek a kutyák, és hogyan lehet ezeket a némileg elvont kérdéseket az etológia módszerével, a kutyák viselkedésének megfigyelésével megválaszolni. És akár a gondolkodást, vagy az érzelmeket tekintjük, mindig felmerül a kérdés, hogy mennyire hasonlóak ők hozzánk. Szokás mondani, hogy a kutya olyan, mint egy egy-, két-, három- vagy éppen hatéves gyerek. Valójában a helyzet sokkal bonyolultabb. Ha azt nézzük, hogy az emberi mutatás gesztusra miképp reagálnak a kutyák, akkor inkább egy 1-2 éves gyerek teljesítményét érik el. A vakvezető kutyák viszont a feladatukat úgy látják el, mint ahogy azt egy felnőtt tenné.”
Természetesen beszélnünk kellett a kutatások alanyairól, a kutyákról is. Tekintve, hogy az évek során a kutatócsoport számos kutyával dolgozott, tapasztalatikról, egészen pontosan a különböző ebek között felfedezett különbségekről érdeklődtem. Azt hiszem, a gazdák hajlamosak a kutyafajták közötti hasonlóságokat és különbségeket keresni, nem beszélve a keverék és a fajtiszta ebek tulajdonságainak összevetéséről – ám Miklósi Ádám „óvakodik az általánosítástól”.
„Ha a nagy átlagot nézzük, és persze a kutató szemével – akkor minden kutya egyforma, ahogy mi emberek is egyformák vagyunk. Ettől vagyunk „emberek” vagy „kutyák”. De a faji jellemzőkön belül természetesen nagy különbségek lehetnek. Én azonban óvakodni szoktam az általánosítástól. Mi az, hogy okos? Gyorsan tanul? Ügyesen cincál szét egy csomagot vagy nagyon figyeli a gazdáját, esetleg sok versenyen győztes? Vannak kutyák, amik ebben vagy abban jobbak, épp úgy, mint mi emberek. És ez érvényes a keverék és a fajtatiszta összehasonlításra is. Sok függ a genetikától, azaz, hogy a kutya mit örököl a szüleitől. De a tapasztalat is nagyon fontos, különösen, amit korán szereznek meg kölykökként. És ebben vitathatatlan a gazdák szerepe. Sajnos, nagyon sokan elhanyagolják ezt az időszakot. Szerintem, nem arról kell beszélni, hogy melyik fajta okosabb vagy sem, hanem egy gazdának mindent meg kell tennie, hogy a kutyájának minden lehetőséget megadjon az egészséges fejlődésre és tehetségének a kibontakozásához. Az is a gazda dolga, hogy kitalálja, melyek azok a képességek, amikben az ő kutyája jeleskedik.”
A Családi Kutya Program alanyai családi kutyák. „Ez a család néha csak két személyes, és egy kutyából és gazdájából áll. Mások viszont akár 6-7 fősek is lehetnek.” – mondta Miklósi Ádám.
Így a programra akár mi magunk is jelentkezhetünk saját kedvencünkkel, erre bátorít is minket a tanszékvezető úr. Elmondta, hogy a kutya fajtája általában nem számít, de gyakran előfordul, hogy egy bizonyos tulajdonsággal rendelkező ebeket keresnek, például a labdával játszani szeretőket. Jelenleg olyan kutyák jelentkezését is várják, akikről gazdájuk úgy véli, féltékenyek. A tesztekre való jelentkezésre a kutyaetologia.elte.hu oldalon van lehetőség.
A kutatásokon való részvétel pedig kutyának és gazdájának is kellemes élményt jelent: „A kutyák általában nagyon kedvelik az ilyen programot, mert sok értük rajongó etológussal találkozhatnak, és sokszor kerül valami jutalomfalat is a gyomrukba! Jelentkezzenek bátran tesztjeinkre, mert így a gazdák is lehetőséget kapnak, hogy lássák, miképp dolgozik egy etológus, hogyan keletkeznek azok a megfigyelések, amik alapján a tudományos publikáció megszületik.”
(Jenei Eszter)
