Kedvet kaptál filmet nézni? Egyszerű megoldás: töltsd le valahonnan, vagy még jobb, menj el moziba! Na, de mégis hogyan is alakultak ki a ma ismert mozik. Hogyan jött létre egyáltalán a mozgókép? Mindezt hogyan alakították filmmé?
Az első próbálkozásig egészen a 17. századig kell visszamennünk, ahol ugyanis a laterna
magica segítségével tudtak rajzolt képeket kivetíteni úgy, hogy azok a mozgás illiúzóját
keltsék. Ennek ellenére a 19. század második feléig egy átlagember alig látott minőségi, színes képet. Leginkább ezekkel templomokban vagy képtárakban találkozhattak.
Szintén ennek a századnak a végén ugrásszerűen megindult a fejlődés, különösen a
nyomdászatban és a festészetben. Elterjedtek a családi fotók, képeslapok vagy a képes újságok is. Ezzel megteremtődött a mozgókép gyártás technikai és esztétikai alapjai. Edward Muybridge 1878-ban egy amerikai vasúti iparmágnás megbízásából egymás mellé helyezett fényképezőgépekkel készített fázisfelvételeket egy vágtató lóról, hogy létezik-e olyan, hogy a lónak vágtatás közben mind a négy lába a levegőbe emelkedik.
A kísérlet felkelti Le Prince érdeklődési körét, akiben egy találkozás után megerősödik az érzés, hogy egy olyan gépet készítsen, ami egymaga képes gyorsan, egymás után felvételeket készíteni. Így ezek a felvételek gyorsan egymás mögé látva a mozgás látszatát keltik. Ennek hatására még az évben bejelenti szabadalmát, így őt tekintjük a mozgókép feltalálójának.
1894-ben Edison üzembe helyezi a kineotoscope-ját. Ez egy olyan szekrény, amibe az érdeklődő belekukucskálva egy filmszalagra rögzített mozgóképet láthatott. Antoine Lumiére francia fényképlemez- és fotócikkgyáros meglátja ebben a gépben az üzleti lehetőséget, és megbízza két fiát, Augustét és Louist, hogy alakítsák át ezt a gépet úgy, hogy egyszerre több ember is nézhesse ezt a filmszalagot. A Lumiére fivérek 1885-ben tartották az első nyilvános vetítést, és mint a mozgókép feltalálói bevonultak a média történelembe.
De mit ér a kép hang nélkül?
A fonográf megjelenése után Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a kineográfot és
fonográfot kombinálják. Azonban ezzel a kombinációval még nem nevezhető hangosfilmnek, hisz maga a film nem volt hangosított, ezért ezt hangzófilmnek szokás nevezni. Közben azonban kísérleteztek az igazi megoldáson: a képek és a hangok egyidejű, egyetlen celluloid szalagra rögzítésén.
1909-ben Londonban levetítették az első színes hatású filmet Gorge Albert Smith fényképész korábban kifejlesztett kinemacolor eljárása segítségével. Színszűrőket használt, de csak két színnel tudott egyszerre dolgozni. A valódi színes film bemutatkozására 1917-ben az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. 1922-ben három német mérnök levetítette első hangos filmjét Berliben, egy általuk feltalált új eljárással. Azon az elven működött, hogy a hanghullámokat elektromos impulzosokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal lehet hangcsíkot rögzíteni a filmszalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek a hanggerjesztő membránt rezegtetik.
A nagy áttörést a Vitaphone eljárás jelentette. A hangot 40 cm-es lemezről játszották és a lemezeknek az egyik oldalán volt a hangfelvétel. 1929-1931 között rövidfilmeket is
készítettek kb. 3 perces játékidővel, ezeket ugyanis hanglemezként is értékesíteni lehetett.
A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával kezdetét vette a hangosfilm korszaka. A filmipar a nagyméretű siker ellenére is vonakodott áttérni a hangosfilmre, hisz jelentős költségekkel járt ez. Akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később sajnos lemorzsolódtak.
Az első magyar hangosfilm a Kék bálvány volt, ezt követte Csortos Gyula és Kabos Gyula játékával a Hyppolit, a lakáj, amely óriási kasszasikernek bizonyult.
George Cukor: A nők című, 1939-es filmje volt az első amerikai hangos játékfilm, melyben
hosszabb színesre forgatott és színesen vetített jelenet volt. Szintén 1939-ben elkészült a teljesen színesre forgatott és színesen vetített film, az Elfújta a szél.
1940-ben Walt Disney Fantázia című rajzfilmjében először használták a sztereó hangot.
A mozi aranykorának a televíziózás feltalálása és a televíziókészülékek elterjedése vetett
véget. Teljesen azonban sohasem szűnt meg a hatalmas vásznak varázsa.
Bodor Júlia
