Magyarországon vezető halálozási ok a különböző daganatos megbetegedések, azonban megfelelő odafigyeléssel a megbetegedések 40-50%-a megelőzhető vagy gyógyítható lenne. De kiket érintenek ezek a betegségek? Számít, hogy hol és hogyan élünk, hogy milyen társadalmi, anyagi osztályba tartozunk? Erről kérdeztem Dr. Kiss Zsuzsanna rákkutatót a Tudós csajok programban.
Hogyan lesz valaki rákkutató?
Véletlenül. Legalábbis az én esetemben. Szerintem nagyon gyakran az történik, hogy bármi is az érdeklődési területed, végül az határozza meg a jövődet, hogy hol kapsz állást. Én a Közegészségtani Intézetben (mai nevén Orvosi Népegészségtani Intézetben) helyezkedtem el a friss diplomámmal és a kutatási érdeklődésemet az határozta meg, hogy milyen témák vannak kiírva a doktorandusz hallgatóknak. Így tehát kicsit fordítva történtek a dolgok: mivel az intézetvezető professzornak a daganatkutatás volt a témája, ezért a fiatalok az ilyen kutatásokba tudtak bekapcsolódni és ahogy megismerkedtünk a témával egyre mélyebben beleástuk magunkat a szakirodalomba. Ahogy telt az idő, egyszer csak azt vettük észre, hogy már aktívan dolgozunk és egyre jobban értjük és szeretjük, amit csinálunk. Szerintem a témavezetőnek épp ez a feladata, hogy megszerettesse velünk a témánkat. Szerintem minden téma érdekes, ha jól van tálalva. Ha látjuk az összefüggéseket, a megoldásra váró feladatokat.
Amikor én elkezdtem dolgozni, akkor adódott egy olyan lehetőség, hogy a hazai cigány lakosság genetikai érzékenységét megvizsgálhassam a korai karcinogenezis szempontjából. Ugyanis a cigányság körében sokkal gyakrabban fordulnak elő a daganatok, mint a többségi társadalomban. A hipotézisünk az volt, hogy a cigányság indiai eredete kapcsán esetleg ennek a magasabb megbetegedési és halálozási aránynak a hátterében állhatnak genetikai tényezők. Ez teljesen logikus lehetne, hiszen bizonyos karcinogenezis szabályozásban részt vevő gének esetén ismert, hogy egyes allélek eltérő funkcióval rendelkeznek, ami igen lényeges lehet a daganatkialakulása szempontjából. Számomra, a cigány származásom miatt, különösen érdekes téma volt ez, egy percig sem hezitáltam, hogy ezt a témát elfogadjam-e vagy sem. Én tehát így lettem rákkutató.
Magyarországon vezető halálozási ok a különböző daganatos megbetegedések, máshol is ilyen rossz a helyzet vagy csak nálunk?
A daganatos megbetegedések okozta halálozás az összes magas jövedelmű országban vezető halálok. Tehát a betegség szorosan összefügg a civilizációs fejlettséggel. Minél fejlettebb egy ország, annál gyakrabban fordul elő a túlzott energiabevitel vagy a fizikai inaktivitás. Bár ma már csökkenő tendenciát figyelhetünk meg a cigarettafogyasztást illetően, de a 20 évvel ezelőtt még nem így volt. Az alkoholfogyasztás még ma is komoly probléma, de sorolhatnám a többi tényezőt is, ami a jóléttel együtt jellemző a társadalomra, pl. a stressz, a feszültség, ami kihat a testünkre is nemcsak a lelkünkre.
Magyarország néhány daganattípus mortalitása esetén világelső (pl. tüdőrák, hasnyálmirigyrák) vagy Európa első (pl kolorektális daganatok), de mindenképpen az élbolyban vagyunk több daganat szempontjából. Nagyon elkeserítő ezt kimondani. Hogy mi az oka? Jó kérdés! Nem igazán tudnék egy határozott választ adni. Ami viszont biztos, hogy az emberek egészségtudatossága nagyon elmarad az Uniós országokhoz képest. Nagyon kevesen veszik igénybe a rendelkezésre álló szűréseket, amelyek pedig alkalmasak lennének a betegség korai felismerésére és ezáltal a gyógyulási esélyek lényegesen magasabbak lehetnének. Gondolok itt a méhnyakrák okozta halálozásra. Magyarországon ma még mindig körülbelül 400 fiatal nőt veszítünk el évente, pedig a méhnyakrák 100%-ban megelőzhető, ha a nők rendszeresen eljárnak szűrésre.
Hogyan alakulnak ki ezek a megbetegedések?
A daganatok kialakulásában a genetikai, a környezeti és az életmódi tényezők is szerepet játszhatnak. Megkülönböztetünk örökletes és spontán kialakuló daganatokat. Előbbi esetben családi halmozódás figyelhető meg, mert a betegséget okozó mutáció csírasejtesen öröklődik. Ekkor a daganat sokkal fiatalabb életkorban manifesztálódik, mert a szülőktől örökölt két génváltozat közül az egyik már sérült, azaz funkcióképtelen vagy funkcióját csökkent hatékonysággal képes ellátni. A legtöbb esetben ilyenkor a másik szülőtől örökölt gén „tartja a frontot” a káros hatásokkal szemben, (amit pl. a dohányzás, légszennyezés, nap káros sugarai), de nyilván egy bástyát könnyebb lerombolni, mint kettőt, azaz hamarabb lesz a sejt védtelen, emiatt koraibb életkorban következik be a karcinogenezis.
Az esetek többségében viszont nem ez történik. A daganat kialakulásáért felelős mutáció spontán következik be, attól függően, hogy milyen génvariánsokat (alléleket) örökölt valaki, illetve, hogy mennyire sok káros expozíciónak teszi ki magát az ember. Ez a két dolog együttesen határozza meg, hogy lesz-e valakinek daganata, és ha igen, akkor mikor. Ami a legrosszabb, hogy a génmutációk véletlenül is előfordulhatnak, így a baj akkor is megtörténhet, ha valaki igyekszik minden dologra odafigyelni.
Miért halálos betegségek ezek?
A daganatsejtek gyakorlatilag halhatatlanok. Nem rendelkeznek kontakt gátlással, ami azt jelenti, hogy korlátlanul osztódnak és teret foglalnak. Az újonnan keletkező sejtek növekedéséhez egyre több tápanyag szükséges, amit ezek a tumorsejtek úgy oldanak meg, hogy növekedési hormonok segítségével angiogenezist generálnak. Ez azt jelenti, hogy a tumorsejtek vérellátására érdekében új erek képződnek és biztosítják a daganatsejtek számára a tápanyagot. A probléma megoldva… A daganatsejtek egy bizonyos idő után áttörik a bazálmembránt és a véráramba jutva eljutnak a test más részeire is, ahol megtelepednek és megkezdik a korlátlan szaporodást és térfoglalást, ami megfelelő beavatkozás nélkül gyakorlatilag a gazdaszervezet haláláig tart.
Hogyan előzhető meg?
A szakértők azt mondják, hogy a daganatok 40-50%-a megelőzhető vagy gyógyítható. A daganatos megbetegedések kialakulásáért felelős legfontosabb tényezők a dohányzás, az elhízás, az alacsony fizikai aktivitás, a nem megfelelő táplálkozás, túlzott alkoholfogyasztás, bizonyos fertőzések, mint pl. Hepatitis B, Hepatitis C, Humán papillómavírus, Helicobacter pylori. Van, amit nem kell külön magyarázni, pl. dohányzás. De a „nem megfelelő táplálkozás” tág fogalom és a hétköznapi ember sajnos nincs tisztában azzal, hogy ez mit takar. Nagyon sajnálom, hogy nincs pl. egészségmegőrzés tantárgy az iskolában. Szerintem ennél fontosabb dolog nincs. Sokkal jobban kellene hangsúlyozni azt, hogy hogyan óvhatjuk meg az egészségünket.
Ezen kívül még egy dolgot emelnék ki. Rendkívül fontos dolog: a szűrés. Magyarországon rendelkezésre áll néhány daganat esetén ingyenes szűrés. Sajnos a lakosság jelentős része nem veszi igénybe ezt a lehetőséget… Pedig a szűréstől nem kell félni! Lehet, hogy picit kellemetlen, de ki lehet bírni és mennyivel jobb érzés tudni, hogy nincs baj! Ha meg baj lenne, akkor nem szabad megijedni, mert a szűréssel azonosított daganatok általában még korai stádiumúak és ekkor a túlélés sokkal magasabb arányú, mint ha akkor diagnosztizálnák a betegséget, amikor már panaszokat okoz.
Szóval a megelőzésben még nagyon sokat kell fejlődnünk nekünk embereknek. De azt gondolom, hogy az állam is sokat tehet még az emberek egészsége érdekében. Hogy mire gondolok? Az egészségegyenlőtlenségre. Számomra ez különösen fontos, hiszen tudom, hogy az egészséges élelmiszerek nem mindenki számára megfizethető és elérhető. Ha politikai szabályozással az egészséges termékek ára alacsonyabb lenne, akkor az alacsonyabb jövedelmű emberek is meg tudnák fizetni ezeket a termékeket. Vagy inkább úgy mondom, hogy valós alternatíva lehetne, hogy melyik terméket válassza a bevásárláskor. De úgy, hogy az egészséges termék kétszer annyiba kerül, mint a nem egészséges párja, így valószínűtlen, hogy egy átlagos jövedelmű család rendszeresen a magasabb árú terméket tegye a kosárba.
Korábban készült egy tanulmány, mely szerint a roma lakosságban magasabb daganatos megbetegedések figyelhetők meg.
Sajnos országos adatok nem állnak rendelkezésre a roma lakosság megbetegedési arányaira vonatkozóan. Kistérségi vizsgálatok adatai azt mutatják, hogy a szegénységi mutatók jól korrelálnak a magasabb daganatos megbetegedésekkel. Ennek oka nagyon jól megmagyarázható. Az alacsonyabb jövedelem általában alacsonyabb iskolázottsággal társul. Az edukáció rendkívül fontos az egészségünk megőrzése esetén is. Megfigyelések bizonyítják, hogy a magasabb iskolai végzettségűek körében magasabb az élettartam és jobbak az esélyek arra is, hogy idős éveit hosszabb ideig tölti valaki egészségben. A magyarázat egyszerű. A magasabb iskolázottság általában magasabb jövedelmet és kényelmesebb életet is jelenthet. Az ilyen embernek valószínűleg jobb a hozzáférése az élelmiszerek széles választékához, a szabadidős tevékenységekhez, a sportolási lehetőségekhez és az egészségügyi ellátórendszerhez is. Ezen felül fontos beszélni még a stresszről is. Sokan azt mondják, hogy magasabb iskolai végzettség esetén pl. vezető beosztású embereknél nagyfokú stressz mérhető. Ez abszolút igaz, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ez általában csak ritkán vagy legrosszabb esetben is szakaszosan jelentkezik. Ha vége a nagy terhelésnek, akkor megvan a lehetőség arra, hogy lazítsanak, felfrissüljenek, újra töltekezzenek. Vizsgálatok szerint a napi megélhetés okozta állandó stressz sokkal magasabb kockázatot jelent számunkra.
Mindezek a tényezők jelentősen befolyásolják az egészségünket, így a daganatos megbetegedéseket és halálozásokat is.
A Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete „MédiaTudós – tudomány és média a digitális kompetenciák szolgálatában” címmel, NTP-INNOV-22-0066 kódszámon 2022.07.01. és 2023.06.30. között tehetséggondozó programot valósít meg a Nemzeti Tehetség Program, Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint az Emberi Erőforráskezelő 5.580.000 Ft-os támogatásával.
