Bár a technológia fejlődésével a laikus ember azt várná, hogy az egyre jobb termékek egyre tartósabbak is lesznek, a valóságban gyakran nem ez tapasztalható. A divat gyors változásával a ruhásszekrény tartalma is évről évre megújul, de nemcsak a ruhák, hanem a körülöttünk lévő elektronikus eszközeink sem maradnak sokáig nálunk. Az utóbbi években viszont a fenntarthatósági kérdés egyre inkább kezd előtérbe kerülni, így a szokásaink is más irányba tarthatnak. Siklósi Máté fogyasztóvédelmi szakértővel beszélgettünk a termékek szavatosságának kérdéseiről, illetve a megváltozó szokások és gondolkodásmódok hátteréről.
A fogyasztóvédelemnek és a fenntarthatóságnak érdekes kapcsolatrendszere van. Kevés az olyan szabályozás, ami fogyasztóvédelmi területen kifejezetten fenntarthatósági szempontot vesz figyelembe, ugyanakkor az európai politika – a közös és a nemzeti is – egyre inkább úgy kezeli, hogy a rövid termékciklusokkal szembeni ellenérzésekkel kezdeni kell valamit. Az elmúlt évtizedekben egyre inkább tapasztaltuk, hogy mindent sokkal hamarabb kell kidobni, mint azt gondoltuk. Nem évtizedekre veszünk mosógépet, hűtőt, telefont, tévét, számítógépet, barkácsgépeket, háztartási gépeket, hanem akár mindössze csak 1-2 évre. A tönkrement termékeket pedig utána javítani lehetetlen, mert az annyival drágább, hogy nem éri meg, és szinte rákényszeríti az embert, hogy újat vegyen. Az európai politika tehát már évek óta törekszik arra, hogy ezzel a problémával kezdjen valamit.
Ezért is került sor a kellékszavatossági idő részleges meghosszabbítására. Ez azt jelenti, hogy 2022. január elsejétől az összes európai tagállamban továbbra is két évig érvényesíthető a kellékszavatossági jog fogyasztói szerződés esetén, ezen belül pedig egy évig a kereskedőnek kell bizonyítania a hiba eredetét. Utóbbi korábban mindössze fél év volt, ami azért jelentős különbség, mert a kereskedő, amikor már nem kell bizonyítania, akkor sokkal könnyebben utasíthatja el a fogyasztó igényét, hiszen a fogyasztónak kell egy szakvéleménnyel igazolnia, hogy a termék nem jó. Ez elsősorban a kisértékű termékekre, például ruhákra vonatkozik. Tehát duplájára nőtt az az idő, amikor a kereskedő nem utasíthatja el a fogyasztó igényét. A fenntarthatóság mellett ez egy komoly fellépés, a klasszikus „gyorsdivat” visszaszorul, már nem egy szezonra vesszük majd a ruhákat. Ez nagyobb szabadságot jelent a fogyasztónak, de felelősséggel is jár: már nekünk is figyelnünk kell arra, hogy ne dobjuk ki rövid használat után a ruház, eszközöket.
Ugyanakkor az Európai Unió teljes területén, ha egy termék meghibásodik, akkor a jogszabály sorrendje a javítás vagy csere. Tehát elsődlegesen javítani próbálják, vagy cserélni, és csak akkor fizetik vissza a vételárat, ha ez nem lehetséges. Ezzel is a fenntarthatóságot, a hosszabb termék-életciklust szolgálják a jogszabályok – mondta el Siklósi Máté.
A kellékszavatosságnál erősebb jog a jótállás. A magyar kormánynak kifejezetten a fogyasztói jogok erősítésére van egy rendelete, hogy a jótállás csak 10 ezer forintnál drágább és jellemzően tartós fogyasztási cikkekre vonatkozik. 100 ezer forintnál drágább, de 250 ezer forintot el nem érő termékek esetében 2 év a jótállási idő, míg ha 250 ezer forintnál nagyobb az értéke, akkor már három év jótállást kötelező adni. Ezzel is arra sarkallják a gyártókat, hogy a termékek használati ideje elérje legalább a két-három évet. Még nem született róla jogszabály, de ezzel párhuzamosan Brüsszelben kidolgozás alatt áll egy olyan javaslat, amely az alkatrész-utánpótlásról szól. Magyarországon az uniós tagság előtt 8 évig kellett biztosítani az alkatrészek utánpótlását. Ez azt jelenti, hogy a gyártó 8 évig nem mondhatta, hogy nincs hozzá alkatrész, mert túl régi a termék. Akkor ez úgy tűnt, hogy akadályozó tényező, hiszen gyorsabban fejlődnek a gépek, vagy így csak még többet fogunk a szemétbe dobni. Most az utóbbi szempont az Európai Parlament előtt is megjelent, és próbálják elsősorban a kisebb-nagyobb elektronikai termékek, gépek esetében előírni azt, hogy több évig alkatrész-utánpótlási kötelezettsége legyen a gyártóknak. Ezzel is segítik a termékciklus meghosszabbítását.
A szabályozáson túl a piacon mindig is voltak olyan gyártók, akiknek nem az állt érdekében, hogy egy év múlva egy ugyanolyat adjon el a felhasználónak. Ehelyett arra épített, hogy amit megveszünk tőle, az 5-10, akár 20 év múlva is használatban lesz. Vannak ilyen népszerű játékgyártók, vagy akár elektronikai termék-gyártók is, amelyek generációkon átívelően használható terméket gyártanak. Tehát mind szabályozás terén, mind a cégeknél – elsősorban a prémium szegmensben – jelen van a fenntarthatósági gondolkodás. Ausztriában például kifejezetten azzal a céllal vásárolnak háztartási cikkeket akár többszörös áron, mint amennyibe átlagosan kerül – mosógépet, mosogatógépet, szárítógépet, hűtőszekrényt –, mert ezekhez a termékekhez szervizhálózat tartozik, a termékeket akár 10 évesen is hatékonyan tudják szervizelni. Ezeket a termékeket úgy reklámozzák, hogy többszörös időnyi jótállást biztosítanak, és a jótállási időn túl is biztosítanak szervizelést. Persze utóbbi már elég drága, tehát egy osztrák háztartásnak is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, de mindezek ellenére a többség nem új terméket vesz. Magyarországon is van olyan bojlergyártó, amely azzal hirdeti magát, hogy a külföldi importtermékekkel szemben minden alkatrész pótolható, cserélhető, javítható.
Amennyiben ruhavásárlóként szeretnénk fenntarthatóan gondolkodni, ugyanazt kell tennünk, mint bármely másik termék esetében. Amikor megpróbáljuk felmérni a piacot vásárlás előtt, nézzük meg a fogyasztói véleményeket, állapítsuk meg, hogy mi mennyire tartós. Egy pulóver esetében például feltűréskor kitágul-e, és mosás után sem nyeri vissza eredeti formáját, vagy a használatnak megfelelően működik. Az adott ruha mosásnál nyúlik-e, nem veszti-e el a színét, elég erős-e az anyag, tartósak-e a varrások. A szempontok nagy része persze függ az árkategóriától is. Általánosságban törekedni kell olyan ruhák vásárlására, amelyek minimum a két év kellékszavatossági időt kibírják, de ez mindenféle termékre igaz. Legyen szempont, hogy minél tovább tudjuk használni! Ez az elmúlt 5-10 évben nagyon sokat változott, és egyre többen szeretnének tartósabb termékeket venni.
(Hegyi Vivien, Horváth Ádám)