Hogyan működik a műemlékvédelem, milyen épületek műemlékek és hogyan válnak azzá? Varga Piroska építésznek szakterülete a téma, beszélgetésünk során szó esett arról, hogyan változott meg benne a hagyományokhoz való hozzáállása, hangsúlyozta hiányérzetét a faanyag felhasználásával kapcsolatban és betekintést engedett a helyreállítás tudományába.
Biztos sokan feltették már ezt a kérdést, de mit jelent szerinted építésznek lenni?
Jó kérdés. Van egy praktikus része a műteremben, a munkavállalóim iránti felelősség, a közszereplés – remélem, amit mondok, annak más hatása is van. Építésznek lenni egy életmód, jó és rossz értelemben is. Ez a hivatásom, szeretem, sok mindenben hat rám. Remek közeg jó beszélgetésekkel, inspiráló és kreatív emberekkel, örülök, hogy ennek a társadalomnak a részese lehetek. Fontos és komplex látásmódot ad. Jelenleg az ügyfelekkel való kommunikációban mozgok sokat, viszont most megyek vissza három év kihagyás után az egyetemre, hiányzik már az ottani kreativitás, a diákokkal való munka és a visszajelzések.
Irodátok fő profilja a műemlékvédelem. Mi az eljárás folyamata egy épület műemlékké nyilvánítása során?
Olyan értelemben foglalkozunk műemlékvédelemmel, mint tervező cég, hogy vállaljuk a védett épületek felújítását és szakértését. A folyamat ott kezdődik, hogy különböző okokból (pl. kora, egyéb értéke) fel kell terjeszteni egy épületet műemlékké nyilvánításra, ennek megvannak a maga jogi keretei. A védelemnek három szintje van ma Magyarországon: az országos, a fővárosi és a kerületi védelem, ez attól függ, milyen szinten bírálják el. Egy klasszikus műemléki felújításnál – például egy templom műszaki helyreállításánál – szakági tervezőkkel (elektromos-, gépész-, tartószerkezet, épületszerkezettan, tűzvédelem stb.), szakágakon kívüli restaurátorokkal és különféle szakértőkkel kell együtt dolgozni. Azt gondolom, nem minden háznak az a sorsa, hogy helyreállítsák, a szakértőknek és tervezőknek mérlegelni kell a megrendelővel együtt, hogy mi a cél. Tehát összességében irányelvek vannak, de minden műemlékvédelmi projekt speciális, egyedi döntéseket kíván.
Műemlékké nyilvánítást bárki előterjeszthet?
Van egy törvényi leírás erről. Általában a védési eljárás szakmai dokumentációjához műemléki szakmérnököt szoktak felkérni vagy művészettörténészt, mert az állam általában kér egy alapdokumentációt az adott épületről.
Szerinted fontosak manapság az embereknek a hagyományok?
Emlékszem arra, hogy régen nekem is nyűg volt, de amióta idősebb lettem és gyerekem lett, pár hagyomány elkezdett fontos lenni számomra, talán kevesebb a tradicionális népi hagyományokból, de főleg a családunk saját hagyományai. Ezeknek az értékét és jelentőségét a gyereknevelésben egyre jobban látom, egyre fontosabbnak tartom. Kötődés a gyereknek, akkor is, ha lesz olyan időszak, amikor nyűgnek érzi. Portugáliai tanulmányaim során szerzett tapasztalataim jó élmények – az olaszok is talán hasonlóak –, ott tapasztaltam, hogy a fiatalok is mernek büszkék lenni hagyományaikra és akár finoman hozzányúlni. Egy évig tanultam kint és akkoriban irigykedtem a helyiekre, mert tudták, Portugália melyik régióiban például milyen süteményeket érdemes enni.
Szerinted a mostani kortárs, innovatív anyagú és formájú épületek felújítása és megőrzése a jövőben is ugyanolyan fontos lesz, mint a most réginek számító épületeké?
Én azt látom, hogy most Magyarországon a szabályozás miatt ezeknek az anyagoknak a használata eléggé limitált, emellett főként családi házak épülnek, amikből amúgy is kevés védett épület van. Ami nekem nagy szívfájdalmam, az a fa – akár a tartószerkezetben való jelentősebb használati lehetősége. A szalma, meg a hasonló anyagok tőlem távol állnak, de a fa újraértékelését nagyon fontosnak tartanám. És szerintem ma is épült olyan épület ebből az anyagból, ami megérdemli majd, hogy műemlékké nyilvánítsák. De hogy mi lesz az igény akkor? Ez egy nehéz kérdés.
Min dolgoztok jelenleg?
Most az Archi.doc Kft.-vel dolgozunk sokat, akikkel megszereztük az 1. díjat a Sándor-palota felújítására kiírt pályázaton, nagyon várjuk, hogy elkezdhessük. Az Archi.doc-kal készítjük még a soproni evangélikus templom felújításának kiviteli terveit is. Emellett együtt dolgozunk Sugár Péter DLA-val (Radius B+S Kft.) egy szőlőfeldolgozón a Törley Kft.-nek, és egy Ó utcai Boutique hotelen, amely egy műemléki épület komplex felújítása és bővítése. Ezeken kívül még egy 3 gyerekes családnak tervezzük át belsőépítészetileg az otthonát.
(Vincze-Hajnal Blanka)
