Az agrárium jelenét és jövőjét érintő aktualitások kapcsán Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora felhívta a figyelmet arra, hogy az évek óta kihívást jelentő klímaváltozás alapvető szemléletváltást követel meg a mezőgazdaság minden szereplőjétől.
Mint fogalmazott, a vízmegtartás a tájban jelenleg a legfontosabb nemzetstratégiai, biztonságpolitikai és szuverenitásvédelmi kérdés az ágazatban. „Ma nem az a kérdés, hogy lesz-e aszály, vagy hogy mikor lesz, hanem sokkal inkább az, hogy miként tudunk ellene védekezni” – húzta alá a MATE rektora.
Rámutatott arra is, hogy a közvélemény általában az aszály elleni védelmet az öntözéssel azonosítja, azonban a mezőgazdasági vízgazdálkodás sokkal többről szól. „Öntözésről akkor szabad beszélni és gondolkodni, ha mindent megtettünk a természetes körülmények között a talajba kerülő nedvesség és csapadék megvédésével, megőrzésével, vagy a veszteség minimalizálásával” – jelentette ki.
A rektor hangsúlyozta, hogy ez alapvető szemléletváltást és tudatformálást sürget annak érdekében, hogy a társadalom – benne a gazdálkodói és döntéshozói oldal is – elfogadja: a 20–40 évvel ezelőtti módszerek már nem alkalmazhatók sablonszerűen a mezőgazdaságban.
Rávilágított arra is, hogy Magyarországon a talajba kerülő nedvesség közel a fele odavész. „Hiába esik átlagban 500 mm csapadék itthon, olyan, mintha csak 250 mm lenne; a másik fele elillan a légkörben. Az első feladat tehát az, hogy mindenkiben tudatosítsuk: technológiai oldalon mindent meg kell tennünk a vízveszteség és a párolgási veszteség csökkentése érdekében – forgatás nélküli, szántás nélküli műveléssel és talajfelszíni borítással” – mondta.
Hozzátette, hogy természetesen sok más módja is van a tájgazdálkodásnak, hiszen a mezőgazdasági vízgazdálkodást komplexen, rendszerben kell kezelni. Kifejtette, hogy azzal, hogy a vizet visszatartjuk a tájba, nemcsak a táblák öntözését segítjük, hanem a talajvízszintet is emelni tudjuk.
„A MATE innovatív megoldásokat és megelőzési stratégiákat dolgoz ki, amelyek az ágazat minden területén alkalmazhatók. Nemrégiben hoztuk létre Karcagon a Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központot, amely összefogja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen rendelkezésre álló tudást. A magunk részéről továbbra is maximálisan partnerek vagyunk a kormányzat és a gazdálkodók számára abban, hogy segítsük az aszály elleni védelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet” – húzta alá a rektor.
