Hiszti, betegség, divat? Mi az a klímaszorongás?

Friss kutatások azt mutatják, hogy a fiatalok többsége aggódik a jövője miatt, klímaszorong. Nem véletlen: a most felnövő generáció bőrére megy a játék. Úgy érzik, hogy a felnőttek, a döntéshozók cserben hagyták őket. Sokan egyelőre tehetetlennek érzik magukat és ez szorongató érzés. 

Szorongásról akkor beszélhetünk, ha valamivel kapcsolatban irreális, túlzottan erős félelmeink vannak. Normál félelem az, amikor valóban félelmetes, amitől félünk, szorongás pedig, amikor egy nem félelmetes dologra is rávetülnek olyan feszültségek, amelyek miatt az félelmet kelt az illetőben. Lőrik Dóra klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta szerint azért is nehéz megmondani, honnan számít kórosnak a klímaszorongás, mert nem tudjuk, mi az indokoltnak számító reakció a globális felmelegedés tényére. Nem tudjuk pontosan, hogy a klímaváltozásnak mi lesz a végkimenetele, hiszen ez csak a jövőben fog kiderülni, mennyire érintette az életünket.

Tehát az ökoszorongás vagy klímaszorongás nem betegség, hanem egy jelenség, mivel egyelőre nem szerepel a mentális betegségek listáján – mondja a szakértő.

A klímaszorongás tünetei

Azonban ezt is komolyan kell venni, hiszen ugyanolyan tüneteket okozhat, mint a szorongás: izzadni vagy szédülni kezdhetünk tőle, de felléphet álmatlanság vagy akár pánikroham is. A jelenség állandó stresszel is társulhat, ez pedig hosszú távon igen káros az egészségünkre nézve.

Sőt! A klímakatasztrófától való félelem egyes esetekben olyan mértéket ölthet, ami megnehezíthet olyan hétköznapi tevékenységet is, mint a bevásárlás.

Téveszmék, hallucinációk formájában is jelentkezhetnek a tünetek: az érintett elképzeli, hogy ő a kiválasztott, aki megmentheti a bolygót, és ez akár másokra nézve ártalmas cselekedetekre is sarkalhatja őt.

A kényszeres személyiségnél – aki számára jellemzően igen fontos, hogy minden rendben legyen körülötte – a szorongás más formája figyelhető meg. A szorongását gyakran cselekvésekkel tudja kordában tartani. A klímaszorongás az ő esetében úgy is jelentkezhet, hogy napi több órán keresztül azzal foglalkozik, hogyan lehetne klímatudatosabban élni. Ez pedig akár meg is béníthatja az olyan rutinszerű cselekedeteket, mint a bevásárlás vagy a tisztálkodás, hiszen nem tudhatja, pontosan mekkora kárt tesz a természetben az ételvásárlással vagy a mosakodáshoz használt vízfogyasztással.

Beszélhetünk klímadepresszióról is. Ilyenkor az illető hangulata érintett: úgy érzi, hogy a klímaváltozás annyira gyors és megállíthatatlan, hogy neki erre semmiféle ráhatása nincsen, ezért már nincs is értelme bármit is tenni ebben az életben. Emiatt elvész az életéből az öröm, az aktivitás, a motiváció, nem lesznek életcéljai.

Valóban jelen van a klímaszorongás a fiataloknál?

A független Pew Research Center felméréseinek adatai szerint a fiatalok majdnem fele szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos érzéseik negatívan befolyásolják mindennapi életüket, és 77%-uk szerint ijesztő jövő vár rájuk az éghajlatváltozás miatt – derül ki egy tízezer, 16 és 25 év közötti fiatalt megkérdező kutatásból, amelyet 10 országban készítettek akadémikusok.

Mintegy ezer fiatal magyar csatlakozott a Fridays For Future Magyarország és az Extinction Rebellion Magyarország klímatüntetéséhez. Globális Klímasztrájk Budapesten 2021. szeptember 24-én.
Fotó: Járdány Bence / Greenpeace

Írországban a kisiskolásokat kérdezték meg a témában egy esszéíró-verseny formájában , hogy osszák meg gondolataikat és fogalmazzák meg javaslataikat. A legjobb írások az Irish Time-ban jelentek meg. Íme az egyik mellbevágó idézet a verseny 10 éves győztese írásából:

„Kedves Világ! Szeretném, ha több időnk lenne, és mi választhassuk, hogy fenntarthatóbbá tesszük az életmódunkat, de nem ez a helyzet. Az emberek szeretnek úgy tenni, mintha zöldek lennének, és el is hiszik, hogy a klímaválságot meg tudjuk oldani újrahasznosítással, környezetbarát kávéscsészékkel és azzal, hogy használt ruhákat vásárolunk. De sajnos, ezekkel a probléma nem szűnik meg, és nagyon remélem, hogy nem ennyiben merül ki a klímatudatosság. Elkényeztetetté váltunk, kényelmes életmódot folytatunk, míg mások szenvednek az éghajlatváltozás közvetlen következményeitől. Vicceket és mémeket csinálunk róla, mert az igazsággal túl kényelmetlen volna szembenézni, hiába hajtogatják a tudósok évtizedek óta ugyanazt. Természetesen mi mind túl naivak voltunk ahhoz, hogy meghallgassuk őket, hogy hallgassunk rájuk. Nem törődünk a katasztrofális árvizekkel vagy a légkörünkbe kikerülő fosszilis tüzelőanyagok okozta szennyeződéssel. Persze, miért tennénk? Ehelyett otthon ülünk és bejegyzéseket teszünk közzé az Instagramon, miközben arról beszélünk, hogy milyen fontos kérdés az éghajlatváltozás. De mit tettünk, teszünk valójában? A válasz ijesztő lehet, de muszáj szembenéznük a saját valódi tetteink hiányával.” – Rose Darroch

A gyerekek fogalmazásai elég pontosan visszaadják sok ember életérzését és azt is, hogy mi történik a világban klímaváltozás-ügyben.

Hazánkban kevesebb szó esik a jelenségről, mint külföldön, de attól még ugyanúgy jelen van. Például Antal Éva (Vászonzsákoslány), népszerű youtuber készített a témában videót, amiben saját tapasztalatiról, érzéseről mesél.

https://www.youtube.com/watch?v=hTM6hr8XDWs

 

Mit tehetünk ellene?

A lényeg, hogy tegyünk valamit. Első lépésként jó ötlet lehet, ha tájékozódunk a témában. Minél többet tudunk, annál inkább úgy érezhetjük, van erőnk néhány változást véghezvinni a saját életünkben.

Legyünk tisztában a környezetbarát alternatívákkal és alkalmazzuk is ezeket. Például autó helyett járhatunk biciklivel vagy tömegközlekedéssel, műanyag zacskók helyett használhatunk textilszatyrokat, csökkenthetjük otthonunkban az élelmiszerpazarlás mértékét, de sok mindent újrahasznosíthatunk és komposztálhatunk is.

Ezek a kis lépések nem állítják meg egyik napról a másikra a klímaváltozást, de hosszabb távon sokat jelentenek. Ezt tudatosítsuk magunkban, illetve kereshetünk olyan csoportokat is, amelyekhez csatlakozva mi is segíthetünk felhívni az emberek figyelmét arra, hogy ideje változtatni. Ha a nap végén úgy érezzük, még mindig nem tudtunk megnyugodni, akkor jól jöhet a meditáció vagy a jóga – mindkettő oldja a szorongást és segít megnyugodni, ha nagyon magával ragadnának minket a klímaváltozással kapcsolatos félelmeink.

Bihari Bernadett Luca

Források: házipatika.hu, család.hu, greepace.org 

A rovatot az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.

Innovációs és Technológiai Minisztérium - Munkavédelem - Foglalkoztatás-felügyelet :.