Egyre többen törekszenek arra, hogy környezetbarát terméket, szolgáltatást válasszanak, azonban hiába a jó szándék, ha a cégek egy részénél üres marketingfogás marad az ígéret. Azonban látni kell, hogy vannak olyan vállalatok és márkák is, amik ténylegesen törekszenek a fenntarthatóságra. Ezért nehéz különbséget tenni zöldre mosás és zöld marketing között, de lehetséges.
De mit jelent pontosan a „greenwashing”” kifejezése, hogyan ismerhetjük fel, ha át akarnak minket verni, és mi a zöldre mosás etikus alternatívája, a zöld marketing?
Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szebenyi Péter, zöld marketing szakemberrel, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének munkatársával.
Érdemes azonban tisztázni, hogy mitől lesz egy termék „zöld”.
„Alapvetően egy termék attól lesz zöld, vagy zöldebb a többitől, hogy elsőkörben a gyártó a termék előállítása során próbálja optimalizálni, hogy minél kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezzen a termék. Ha lehetősége van rá, akkor, minden esetben váltsa ki a környezetet terhelő alapanyagokat, például fenntartható erdőségekből vásároljon, ha az a termék papírt is felhasználnak a gyártás során.”- mondja a szakértő.
Laikusként azonban sokszor nehéz megállapítani egy termékről, hogy az környezetbarát vagy sem. Ennek az egyszerűsítésére alkották meg a környezetbarát termék jeleket, amelyekkel bárki beazonosíthatja a termék ökológiai eredetét:
„Erre jók a különböző olyan jelzések, amiket ökocímkének nevezünk. Ezek a címkék zölden, vagy zöldebben készült termékek oldalán találhatóak, és ezek alapján tudják a fogyasztók beazonosítani azokat.„
Ökocímkék: a környezetbarát védjegyet ökocímkének, környezetbarát termékjelzésnek is szokták nevezni a gyakorlatban. Az ökocímke rendszert a vásárlók tájékoztatására alakították ki, annak érdekben, hogy a környezetbarát termék és a környezettudatos fogyasztó minél könnyebben egymásra találjon. (a szerk.)
Íme néhány példa:
Zöld Pont (Der Grüne Punkt)
A címke olyan termékeket jelöl, amelyekre a gyártó befizette a nemzetközi csomagoláshasznosító szervezet részére a termék csomagolásának visszagyűjtésére, ártalmatlanítására, avagy újrahasznosítására szolgáló díjat.
Európai ökocímke (European Ecolabel)
Az 1992-ben alapított névjegy a vállalkozások szolgáltatásainak és termékeinek környezetbarát úton történő előállítását és piacra hozatalát szorgalmazza. A jelzés az EU követelményeinek megfelelő, legtöbbször szálas, fonalas, textil- és anyagtermékekre alkalmazható, de faápolási, bútor, bőrápoló, tisztítószer és papírból készült termékek megjelölésére is alkalmas.
Környezetbarát Termék
Hazánkban 1994 óta használatos indikátor a „Zöld cédrus”, amely az Európai ökocímke mintájára jött létre. A címke a minőségi, egészséges termékeket, azok előállításának környezetkímélő módját jelöli. A rendszerben olyan vállalkozások szolgáltatásai és termékei vesznek részt, amelyek tiszta, környezetbarát technológiát alkalmaznak.
Szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezések
A 264/2004. (IX. 23.) kormányrendelet által bevezetett védjegy, amelyet az elektronikai eszközökön, elemeken és akkumulátorokon kötelező módon fel kell tüntetni.
Energiacímke
1995 óta használt címke, amelynek célja a különböző elektronikai termékek (pl. fényforrások, légkondicionálók, mosó- és mosogatógépek) esetében energiafogyasztási összehasonlítást szolgáltatni a fogyasztók részére. Segítségével azonosíthatóvá, megkülönböztethetővé válik egy-egy termék energiahatékonyságának mérése, illetve lehetővé teszi az energiaköltségek tudatos csökkentését.
Európai Uniós ökológiai logó (Eurolevél)
Az Európai Uniós Ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletnek megfelelő, uniós tagállamokból származó, előre csomagolt biotermékeken előforduló jelzés. 2010-ben váltotta fel a logó a korábbi ökocímkét, a fogazott kör alakú, kék-zöld logót.
Rainforest Alliance Certified
Ha már erdővédelemnél tartunk: az 1986-ban alapított nonprofit szervezet védjegye, amely a trópusi erdők megőrzésére fókuszál, olyan vállalkozások támogatásával, amelyek megfelelő alternatívát nyújtanak az esőerdőket károsító turizmus, legeltetés, erdőégetés és mezőgazdasági gyakorlatok ellen.
Fair Trade (Méltányos kereskedelem)
A védjegy a méltányos áron és tisztességes munkakörülmények között előállított, kiegyensúlyozott kereskedelmi feltételekkel rendelkező vállalatok termékeit jelöli. Azok a termékek, amelyek ezen besorolás alá esnek, támogatják az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelmet.
Állatokon nem tesztelt (Not tested on animals)
A címke a termékek előállításában, illetve a termékfejlesztés során folytatott állatkísérletek kizárása mellett foglal állást. Érdemes hozzátenni, hogy 2013 óta tilos az állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalomba hozni az Európai Unió területén.
Magyar Termék
Ez az eredettanúsító védjegy a hazai piaci szereplők általi kezdeményezés eredménye, amely 2006 óta a hazai élelmiszergyártók könnyebb azonosítását, a magyar termékek iránti kereslet ösztönzését tűzte ki zászlajára. Olyan termékeket jelöl, amelyek végleges formájukat Magyarországon nyerik el, valamint elsősorban idehaza kerülnek forgalomba.
Energy Star
Az ezzel a védjeggyel ellátott termékek megfelelnek az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal energiafelhasználási feltételeinek.
Forrás:alternativenergia.hu
Mit jelent a „greenwashing” kifejezés?
Maga a kifejezés egy nemzetközi viszonylatban ismert fogalom, amit még 1986-ban egy amerikai környezetvédő, Jay Westerveld említett meg a szállodaipar megtévesztő kommunikációját bemutató esszéjében. Ha a tükörfordítást nézzük, ez zöldre mosást jelent magyarul, ami olyan szervezetekre vonatkozik, amelyek marketing vagy PR tevékenységgel környezetbarátnak tűntetik fel magukat, pedig közel sem azok. Lényegében zöldnek láttatják a termékeiket, és ezzel megvezetik a vásárlókat, amikor azok valójában nem is zöldek.
Tehát a greenwashing- a zöldre mosás- a környezettudatos vásárlók átverése.
Milyen árulkodó jelei vannak ennek a marketing stratégiának?
Ezzel kapcsolatban is több lehetőség van. Nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy rájöjjünk arra, hogy a zöld termékek is lehetnek környezetszennyezők.
A legjobb példa erre talán az energiatakarékos villanykörte, amit gyakran hirdetnek azzal, hogy ha ilyen izzót használunk, akkor ezzel is védjük a Földet, és a hirdetésekbe, a háttérbe mögé rakják a bolygót, és ezáltal is próbálják sulykolni, hogy egy zöld termékről van szó, holott már maga az alapanyag bányászata is környezetszennyező, illetve a gyártása során is felhasználnak olyan kemikáliákat, ami környezetszennyező.
Forrás: Klímapolitikai Intézet Facebook oldala (Szebenyi Péter)
A másik ilyen példa a lebomló műanyagok, amikre azt mondták, hogy lebomlanak a környezetben. A kukoricakeményítőből készült PLA műanyag termékekkel (zacskók, bevásárlószatyrok) kapcsolatban egyes kereskedők elterjesztették, hogy lebomlók, ezért környezetbarát technológiának tekinthetők. Azonban ez a műanyagfajta kizárólag ipari körülmények között, megfelelő hőfokon képes lebomlani. Tehát az a hagyományos komposztálóban nem bomlik úgy le, mint ahogy annak kellene.
Illetve vannak olyan szóhasználatok, amik tulajdonképpen megfoghatatlan fogalmak, például a BIO, vagy ORGANIKUS kifejezés, és konkrétan nincs semmilyen tanúsítvány a terméken, hogy az tényleg bio.
És, még ami érdekes lehet a kisebbik rossz választásának az illúziója. Ez azt jelenti, hogyha az adott terméket választod, akkor ugyan nem leszel zöld teljesen, de még mindig jobb választás, mint a korábban használt termék, ami jobban környezetszennyező volt.
Hogyan és ki dönti el, hogy mi kaphat zöld jelzést?
Különböző szervezetek vannak Európa szinten, illetve Magyarországon is. Az EU erre külön figyelmet fordít, hogy a zöldre mosás intézményét Európában visszaszorítsa. Az Európai Bizottság ebből a szempontból a hamis tényeket állító cégek sarkára lépett, illetve Magyarországan a Gazdasági-és Versenyhivatal az, ami ezzel kimondottan foglalkozik.
Mit tesz az EU a zöldre mosás visszaszorítása érdekében?
Vannak már előremutató szigorítások, szabályozások , amikben az Európai Bizottság különböző olyan fogyasztóvédelmi stratégiákat határoz meg, amiben a vásárlók érdekeit nézik, és a zöld ügy hitelességének a megtartását.
Melyik iparágban a legjellemzőbb a zöldre mosás?
Jellemezhetően mindenhol megtalálható, az iparágaktól egészen a politikáig, sok helyen találkozhatunk a zöldre mosás intézményével.
Ha csak az iparágat nézzük, azt mondhatjuk, hogy az autógyártásban voltak a legnagyobb balhék. Ilyen eset volt a 2015-ben kirobbant botrány, amikor a Volkswagen meghamisította a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó adatokat. A német autógyárnak 25 milliárd dolláros büntetést kellett ezért fizetnie.
És a politikában hogyan jelenik meg a zöldre mosás intézménye?
Amikor különböző politikusok, vagy pártok kimondottan arra építik fel a kampányukat, hogy ők mennyire zöldek, és hogy mennyi mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy egy zöldebb világban éljünk. Azonban a szavakat nem követik tettek, mert nincs mögöttük valós elképzelés, és nem csak a választási siker elmaradása esetén.
De ha például Németországot nézzük, ahol a zöldek kerültek hatalomra, azt láthatjuk, hogy bezárták az atomerőművek javarészét, és s újraindították szénerőműveket, zöldebbnek gondolván ezt a megoldást. Azonban az atomerőművek szinte nulla emissziós kibocsátással rendelkeznek energiatermelés szempontjából , miközben a szénenergia jóval szennyezőbb.
Mi a zöldre mosásnak az etikus alternatívája, a zöld marketing?
Maga a zöldre mosás is egy marketing eszköz, de egy károsabb verzió. Maga a zöld marketing egy olyan etikus marketing eszköz, amivel ugyanúgy ösztönözzük a vásárlókat fogyasztásra , viszont bemutatjuk hogyan is készülnek a termékek, hitelesen, betartva az aktuális szabályozásokat.
A zöld marketing eszközeivel, ami az etikusság, a hitelesség a valódi képét mutatjuk meg annak a terméknek, vagy szolgáltatásnak, amit el szeretnénk adni. Tehát jobb nyíltnak, és egyenesnek lenni, mint utólag l lebukni, hogy hamis tényeket állítottunk.
Bihari Bernadett Luca
Kiemelt kép: Mandiner
A cikk a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával jött létre!
