Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze, az MTA és az MMA rendes tagja. Számtalan gyönyörű épület fűződik a nevéhez, hobbiból pedig versesköteteket ír, kiállításai vannak. Finta József karrierje mindenkinek inspiráló lehet.
Miért lett építész?
Már 5 éves koromban verset írtam, édesapám jó költő és kiváló műfordító volt Kolozsvárott. Ha ott maradunk, és nem menekülünk el a háború elől, biztosan író lettem volna. Híres voltam a családban arról, hogy a lovak rajzolását a hátsó patájánál kezdtem el és a fejénél fejeztem be. Ez a furcsa látásmód lehet, hogy már akkor előre vetítette, hogy én építész leszek. Nagyon jó rajztanáraim voltak, főleg Blaskó János. Nagyon jó festő volt és kiváló tanár. Amikor jelentkezni kellett az egyetemre, két helyre adtam be a jelentkezésemet, az egyik a képzőművészeti egyetem volt. Az édesapám javaslatára, aki magyar-latin szakos tanárként nem nagyon értett az építészethez, beadtam a Műegyetemre is a jelentkezésemet. Már a felvételin megtudtam, hogy felvettek, ezért a képzőművészeti egyetemre már el se mentem.
Mi lendítette fel a karrierjét?
1956 után egy kiváló műterembe kerültem. Nagyon sok, vagy 50-60 pályázaton indultam, így korán megismerték a nevemet. Ebből következett az, hogy elég hamar nagy méretű házaim épültek. ’66-ban volt a mai Mariott tervezésére egy pályázat, amit mi megnyertünk. Én akkor 30 éves sem voltam, és nagyon fiatalon eszméletlenül nagy munka esett a fejemre. Addig rajzolóm se volt, és hirtelen kaptam egy 18 fős műtermet, amivel nehezen tudtam mit kezdeni. Nagyon nehéz korszaka volt ez az életemnek, de ezzel megkaptam azt az indító rúgást, ami aztán végigvitt a pályán.
Ön szerint mi a titka a jó épülettervezésnek?
Az építészet olyan művészet, ami arra sarkallja az embert, hogy nagyon is benne éljen a világban. A házakat nem csak saját magamnak építem, hanem tudom, hogy azokban nagyon sok ember fog élni. Ezért ehhez a munkához nagyon jó emberismerőnek kell lenni. Családi házat például azért jó tervezni, mert ahhoz ismerni kell a családot, annak teljesen testre-lélekre szabott épületet kell tervezni.
Milyen épületeket szeret tervezni?
Százhalombattára csináltam egy templomot, azt szerettem. Szívesen terveznék még egy templomot. 1965 körül Salgótarjánban felkértek, hogy egy üzletközpontot tervezzek a főtérre, ez a Pécskő Áruház. Akkor még teljesen egyedül voltam, nem volt még rajzolóm se, így egyedül terveztem meg. Még egyetemre jártam, amikor megkaptam feladatnak, hogy tervezzem meg egy tudós házát. Apait-anyait beleadtam, hogy szocreál stílusban tervezzem meg az ablakokat. Akkor két nagyon kedves és kiváló tanársegédem volt, akik odahívtak magukhoz, hogy ez nem az igazi. Akkor kezdtem el tanulmányozni a nagyon emberközeli finn, svéd, dán építészetet, majd az építészetemet áthangolni egy északiasabb felfogásra. Abban a stílusban terveztem meg a salgótarjáni üzletközpontot, ezt követően pedig még rengeteg irodaházat, szállodát és egyéb funkciójú középületet terveztem, mint például a Westend Üzletközpont és a Teve utcai Rendőrségi Székház.
Mivel foglalkozik az építészet mellett?
Már kicsi koromtól kezdve írtam verseket és ezt az óta sem hagytam abba. Jó pár könyvem megjelent, amelyekben az úti élményeim és verseim vannak. Voltak kiállításaim a rajzaimból is.
(Vida Zsanka)
