Egyre népszerűbbé válnak azok a filmek, amik megtörtént eseményen alapulnak. Csoma Sándor első egész estés alkotásában Erőss Zsolt történetét mutatja be a nézőknek.
Erőss Zsolt neve sokaknak ismerős lehet, hiszen Magyarország legismertebb és legsikeresebb hegymászója volt. Az egész ország megrendült, mikor évekkel ezelőtt, 2013-ban nyoma veszett a Himaláján. Azonban ez a film nem a megszokott módon közelíti meg a történetet. Nem a hegyek vannak a főszerepben, még csak nem is Erőss Zsolt, hanem Sterczer Hilda, a felesége. Az ő szemszögéből követhetjük figyelemmel Erőss Zsolt életét. Az özvegy sokat segített a produkció készítőinek, részt vett az alkotás folyamatában, így válik igazán hitelessé.
A téma és a történet előrevetíti, hogy ez a film nem a szórakoztatásról fog szólni, nem kínál teljes kikapcsolódást a nézőnek. Nagyon mély üzeneteket hordoz magában, szokatlan képi világgal rendelkezik. Hamar kiderülhet a nézők számára, hogy ez nem az a pattogatott kukoricát eszegetős, megszokott mozis élmény.
Nem hétköznapi megoldás, hogy a cselekmények helyett a gyászfolyamat kerül a középpontba, az kerül vászonra. Ettől olyan emberivé válik az egész, hogy nem lehet megunni. Végig fenntartja a feszültséget és különböző lelki folyamatokat indít el az emberben. Sajnos a gyász előbb vagy utóbb mindenki életében megjelenik, így előismeretek nélkül is könnyen lehet azonosulni a főszereplővel.
Habár a Magasságok és mélységek nem illik bele a ma már egyre népszerűbb életrajzi dokumentumfilmek sorába, mégis azzal a komolysággal érdemes megközelíteni. Kevésbé intenzív vagy mesterkélt, mint egy akciódráma, de ez csak emeli a színvonalát. Nem egyszerű megfogalmazni a film üzenetét, hiszen valószínűleg mindenkire máshogy gyakorol hatást. Akit első sorban a hegymászás vagy Erőss Zsolt személyisége érdekel, annál előfordulhat, hogy marad némi hiány, de nem véletlenül választották főszereplőnek Sterczer Hildát. Az ő szemszögéből láthatjuk – ha nem is pontosan azt, amit átélt 9 évvel ezelőtt -, hogy egy ilyen kegyetlen élethelyzet milyen drámai tud lenni akár a mindennapokban is. Legvégül mégis fel kell kapaszkodnunk a csúcsra, legyen az 8000 méter magasan, vagy láthatatlanul felénk tornyosulva az egekben. A végső döntés azon múlik, hogy mi a legfontosabb az életünkben.
Horváth Ádám