Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezték a „Magyarország tortája” versenyt, melynek témaköre ezúttal a „Dobostorta 140” volt. A nevezett süteményekben dobostorta jellegét tükröző alapanyagokat kellett felhasználniuk a versenyzőknek, emellett különböző alapanyag-kosarak is rendelkezésükre álltak. A feladatokat a nyertes cukrászok, Balogh László és Kis Roland kiemelkedő kreativitással oldották meg. A hagyományos dobostorta varázsát megőrizve gondolták újra és fűszerezték meg nem mindennapi vizuális és ízélménnyel. A torta különlegességéről kérdeztük Balogh Lászlót.
Volt ideje megünnepelni a sikert és a győzelmet, vagy a munka azonnal visszahívta a cukrászdába?
A győzelmet a nyilvánosságra hozásig titokban kellett tartanunk, egészen a júliusban történt parlamenti bejelentésig. Azóta tulajdonképpen nem tudtuk még megünnepelni. A titoktartási nyilatkozat miatt csak a családban lehetett elmondani a győzelmet, még a barátok sem tudhatták meg az eredményt. De egyszer majd biztosan sort kerítünk az ünneplésre is.
Volt olyan személy, aki meghatározó hatással volt Önre a szakmában?
A cukrászat mindig is vonzott. Mióta leszereltem a katonaságtól 1981-ben, azóta cukrászattal foglalkozom. Előtte szakácsként dolgoztam Budapesten. Aki számomra szakmailag sokat jelentett, az Borbély Béla bácsi volt, akit a 2000-es évek elején ismertem meg. Szinte egy mentorként járt le hozzánk Gyulára Budapestről.
Ki inspirálta arra, hogy nevezzen a versenyre?
Zoltán fiam nyomására indultunk el, az ő ötlete volt. Addig nem hagyott békén, amíg nem neveztünk, úgyhogy tulajdonképpen az ő nyomására vettünk részt a versenyen, amit egyértelműen nem bántunk meg.
Mi volt a legnagyobb kihívás a verseny során technikai vagy kreatív oldalról?
Amikor elolvastuk a versenykiírást, akkor derült ki, hogy tulajdonképpen a dobostorta tiszteletére készülne, ami egy vajkrémes termék lenne. Szerettük volna a krémet még könnyebbé tenni azzal, hogy kétféle lazítást használtunk benne. Egyszer az angolkrémet, utána pedig a főzött tojáshab krémet, a meringet. Mivel alapanyag-kosarak voltak, így mi mind a kettőből használtunk értékes anyagokat, a meggyet és a meggypálinkát, ezeket kombináltuk a csokoládé nektárunkkal, amik nagyon jól passzoltak egymáshoz. A legkreatívabb része az egész tortának, hogy az alsóbb réteg át van húzva dobos cukorral, ami a belsejébe van elrejtve.
Van esetleg kedvenc eleme a tortában? Ízben vagy díszítésben?
Számomra az egyik legkülönlegesebb elem a függőleges és vízszintes réteg elrendezés. Ízvilágban pedig egyértelműen a dobos cukor, amint már említettem, hiszen ezt nem lehet kívülről látni, hanem csak akkor érezzük a különleges ízét, amikor ráharapunk, ami egy elképesztően kellemes érzés. Amikor a csokoládé, a meggy és a karamell cukor keveredik ebben a ropogós textúrában, szerintem a legjobb része az egésznek.
Mi a legfontosabb tulajdonság, amit egy fiatal cukrásznak el kell sajátítania, hogy sikeres legyen?
Ez a szakma arról híres, hogy rengeteget kell dolgozni, de még ennek tudatában is nagyon sokan választják ezt az utat. Nagyon sok benne a kreatív rész is, ahol kiélhetjük magunkat. A fiatal cukrászoknak azt üzenem, hogy legyenek kitartóak, és akkor biztosan örömüket fogják lelni benne. Amikor a vendégektől dicséreteket kapnak és látják a mosolygós arcokat, ahogyan megkóstoljak a terméküket, azt gondolom, az az érzés minden fáradalmat megér.
A jövőben tervez még részt venni esetleg magyar vagy nemzetközi versenyen?
Egyelőre nem tervezünk más versenyeken részt venni. Szeretnénk egy kicsit túllenni ezen, hiszen ennek a Magyarország tortája győzelemnek elég komoly utóélete is van. Így most egy időre szeretnék visszavenni az aktivitásomból, mivel az üzlet vezetése eléggé leköt.
A cukrászat mellett mi az, ami kikapcsolja vagy inspirálja?
Mostanában sajnos kevesebb időm van rá, de nagyon szívesen megyek vadászni. Emellett foglalkozom például borokkal is. Több mint húsz éve vagyok egy borklub tagja.
(Fogarasi Kleopátra)
