A futball áll a sporthierarchia csúcsán – olyannyira, hogy kis- és nagycsapatok is sorra vállalják egy új stadion megépítésének a kockázatát, remélve, hogy később megtérül a befektetés; illetve sportcsatornák állnak sorban a bajnokságok közvetítési jogaiért, és akár egyetlen játékos miatt megveszik azokat.
Nézettség a stadionból és otthonról
Azon kérdés megválaszolásához, miszerint minek köszönheti rendkívüli nézettségét a labdarúgás – akár a stadionból, akár otthonról kövessük -, először fontos leszögezni, melyek a klubok állandó bevételforrásai. Ezek közül kettő is szorosan idekapcsolódik: a meccsnapokból, illetve a közvetítési jogok eladásából befolyó összegek. (A villa harmadik ágát a marketing és a kereskedelem képezi, mint például a szponzoroktól kapott támogatások).
Átlagosan egy klub hozamának 42%-át teszik ki a TV-közvetítések, 40 százalékát a kereskedelmi pénzek, 18 százalékát pedig a meccsnapok adják – derül ki a Deloitte Football Money League 2018-as tanulmányából.
Mindenes futballarénák
Bármit is mutatnak a számok, egy-egy hazai mérkőzés megrendezése adja meg igazán a vérkeringését egy klub működésének, ennek a központja maga a stadion. A meccsnapi bevételek egyenesen a szurkolók zsebéből érkeznek: a jegyárak és a stadionban igénybe vett szolgáltatások mind ide tartoznak.
Éppen emiatt egyre több alakulat vezetősége szánja rá magát arra, hogy felújítsa annak arénáját, esetleg újjáépítse azt. Ugyanis a modern infrastruktúra több embert vonz, és magasabb minőségű élményt kínál a szurkolóknak, mint a régi létesítmény. Elég csak legfrissebbként a Villarreal épülő otthonát említeni, ahol a teljes lelátórészt tető fedi majd – ellentétben a régi Estadio de la Ceramicával -, nagyban növelve a szimpatizánsok komfortérzetét. A kivitelezés időzítéséhez épp kapóra jött a novemberi világbajnokság.
De nemcsak a klubok, hanem sok esetben az önkormányzatok csakugyan felismerték azt, hogy egy stadion milyen fontos szerepet tölt be a városok identitásában. Ebből fakadólag avathatott korszerű pályát az SC Freiburg, amely 16 millió eurós állami támogatással valósult meg, mindösszesen 130 millió eurós összköltségből.
Tehát közel sem a véletlen műve a megannyi épülő félben lévő futballstadion. Tervben van az ikonikus Giuseppe Meazza – ismertebb nevén San Siro –, az AC Milan és az Inter Milan közös otthonának újjáépítése. Mindenesetre a tervezett létesítmény neve roppant találó: A Katedrális. Ezek a monumentális építmények a történelem folyamán uralták a városok képét, és magukba foglalták azok gazdag történelmét. Mára az arénák léptek a helyükre e tekintetben.
Ugyanakkor egy örök kérdés mindig felmerül: renoválni vagy a semmiből új otthont létrehozni?
A téma megítélése nagyban függhet a klub anyagi helyzetétől, merthogy az aréna felújítása sokkal költséghatékonyabb, ezért döntött a Barcelona is utóbbi mellett; a gránátvörös-kékek adósságait elnézve mindösszesen a Camp Nou átalakítására vannak reális esélyek a jövőben.
2006-ban a Valencia nagyratörő, ámbár logikus – és utólag füstbe ment – tervei egy újdonsült, 75 ezer férőhelyes arénáról rámutattak egy ilyen döntés kockázataira. Az ezredforduló idején a Denevérek Európa elitjébe tartoztak, miután 2000-ben és 2001-ben egyaránt BL-döntőztek, illetve 2002 és 2004 között kétszer lettek spanyol bajnokok. Csakhogy az elmúlt 16 év alatt sem készült el a projekt. Gazdasági válságok, munkások halálai, tulajdonosváltás, valamint gyenge bajnoki szereplések hátráltatták a munkálatokat, ennélfogva egy félkész pálya terül el Valencia városában.
Egy új aréna magas kiadásai, az ebből következő visszafogott ténykedés az átigazolási piacon és az ideiglenes hazai pálya sincs pozitív hatással a játékosok teljesítményére. Igaz, kellő üzleti érzékkel a csapat újdonsült otthonának adottságaiból könnyedén profitálhat.
A Juventus és a Tottenham Hotspur szerencsésebb utat járt be, mindkét klub kihasználta vadonatúj stadion adta lehetőségeket.
Nem szokványos módon, az olasz rekordbajnok 2011-ben átadott Allianz Stadionja a maga 41 ezer férőhelyével majdnem a fele a korábbi Juventus-pálya befogadóképességének (69 ezer). Az Öreg Hölgynél úgy számoltak, hogy a várható fenntartási költségek és a várt látogatottság mellett ilyen formában hozza majd a legtöbb nyereséget a Zebrák erődje.
Innovatív megoldásra szánta el magát a Spurs új otthonának megalkotásakor, ami – hála a gyep könnyű kicserélésének – NFL-mérkőzések, illetve koncertek helyszínéül ugyancsak szolgál. „Multifunkcionális arénaként épült, és a Spurs most learatja ennek minden babérját” – állította a futballt övező pénzügyekben jártas Kieran Maguire. Minden ételre és italra elköltött font a londoniakat illeti az NFL-meccsnapokon, ilyenkor ráadásul megemelik a büféárakat.
Általánosabb, az arénák sokoldalúságát alátámasztó esetek a legtöbb elitgárdánál fellelhetőek; az éttermek és az irodák manapság elengedhetetlen részükké váltak.
Különösen fontosak lennének a fentiekhez hasonló külső bevételforrások a világbajnokságok arénáinak, hiszen a világeseményt követően jórészt veszteségesek és kihasználatlanok.
Szoboszlai eladta az Osztrák Bundesligát
Egy egészen másfajta nézőközönségről beszélünk, ha azok számát vesszük figyelembe, akik TV-készülékeken keresztül kísérik figyelemmel az összecsapásokat. Hiába tűnhet manapság hosszúnak egy 90 perces mérkőzés, a Tik Tok-videók és a rövid gólösszefoglalók elterjedésével, a TV-társaságok sorra gyarapodnak, és egyre több bajnokságot fednek le, nem kis összegekért. A Magyarországon 2020 augusztusában hivatalosan is elinduló Arena 4 kezdetben a Skót Bajnokság, a Championship és az Osztrák Bundesliga keretein belül sugárzott labdarúgást.
Egyszerűen az öt topligának, valamint a legnevesebb regionális- és nemzetközi kupáknak már mind volt otthona hazánkban. Sőt, még a török bajnokság legérdekesebb mérkőzéseiről sem maradt le a Kedves Néző, a Sport TV jóvoltából.
Annak dacára, hogy az Osztrák Bundesliga képernyőre tűzése egyfajta „vészmegoldásnak” tűnt, valójában csak a sportág erejét igazolta egy új tendencia formájában. Kétség sem fér hozzá, hogy az osztrák élvonal közvetítési jogainak megvásárlásában fő- és döntő szerepet játszott Szoboszlai Dominik. A magyar tehetség akkortájt az osztrák ligában teljesítő RB Salzburgban pallérozódott.
„Amikor néhány évvel ezelőtt Dzsudzsák Balázs a PSV-hez szerződött, a holland bajnokságot közvetítő magyar sportcsatorna nézettsége ugrásszerűen megnőtt, mert mindenki a magyar szélső meccseire volt kíváncsi – nyilatkozta a megállapodásról Misur Tamás, a csatorna főszerkesztője. – Biztos vagyok benne, hogy Szoboszlai Dominik és a Salzburg bajnoki találkozói is hasonló érdeklődést váltanak majd ki az ARENA4 nézőiben.” Az már más kérdés, hogy Szoboszlai 2020-21 telén távozott Salzburgból, alig fél évig „profitálhatott belőle” a fiatal sportcsatorna.
Szon-Heung Min esete szintén azt illusztrálja, hogy egy-egy játékos népszerűsége milyen horderejű változásokat eredményezhet. A Nielsen Fan Insights adataira hivatkozva a Reuters hírügynökség írta meg, hogy 2020-ban a Tottenham Hotspur vált a legnépszerűbb külföldi együttessé Dél-Koreában.
A kutatás szerint az ázsiai ország népességének több mint 20 százaléka a Sarkantyúsoknak szurkol. Mikor a Spurs a 2022-es nyári előszezonjának egy részét Dél-Koreában töltötte, a BBC beszámolói szerint 25 perc alatt elfogytak a jegyek a találkozóra, annyian voltak kíváncsiak a koreai közönségkedvencre, ami csak még jobban rávilágít a játék globalizáltságára. Akár egyetlen játékos ekkora változást eredményezhet.
Nemcsak a Tottenham, hanem a világ összes többi nagyágyúja rendszeresen látogat Ázsiába, valamint Amerikába az előszezon folyamán, növelve a klub globális szurkolóbázisát. A reklám mellett pedig nem utolsó sorban a szezonra szintén fel kell készülni…
Louis van Gaal a Manchester United 2014-es amerikai turnéján hírhedt nyilatkozatot tett a szűkös napirendre panaszkodva. Az ESPN forrásai szerint pedig a Liverpool játékosai „nem aludtak eleget” a thaiföldi kiruccanásukon 2015-ben, és „teljesen kimerülten tértek haza.”
Évek óta hallani vissza-visszatérő, a felkészülési turnékat ellenző megnyilvánulásokat érintett edzőktől, labdarúgóktól és szurkolóktól. Azonban ezek az utazások ahhoz, hogy egy gárda a pályán kívül is sikeres legyen létfontosságúak.
Rendkívül összetett világ a futballé – gazdasági és társadalmi szempontból egészen messze jutott a labdarúgás a zöld gyeptől, messzebb, mint bármely más sportág. Ahogyan a játék közvetlen környezete (stadionok), úgy a távolabbi is (TV-közvetítések) megállás nélkül fejlődik.
Bózsik Tamás
Forrás: BBC, Reuters, Arena4, Football Finance Blog, Football Insider, Stadium DB, La Liga, Tifo Football, Athletic Interest, Südkurier, LinkedIn
