A retrót mint fogalmat gyakran összefüggésbe hozzuk a nosztalgiával. Próbáljuk megidézni azt a korszakot, amiben a korábbi generációk tengették mindennapjainkat, ezt pedig talán a zenével a legkönnyebb. Sokak nagyszüleinél porosodnak a padláson a különböző lemezjátszók, bakelit lemezek, CD-k és DVD-k, így könnyen hozzá tudunk férni a retró hangulathoz. Az elmúlt pár évben egyre több kortárs művész és előadó tért vissza ezekhez a régi hangzásformákhoz, így újra divatba jött a retró. De vajon miért?
Retró mint régi és retró mint új
Az úgynevezett retró stílus és hangzás főként olyan zenei műfajokban mutatkozik meg, mint a pop, a funk, a rock, az R&B és a jazz. A technológia fejlődése révén a zenészeknek alkalma nyílt arra, hogy ezeket a régebbi stílusokat rekreálhassák. Könnyen hozzáférnek a korábbi stúdiófelszerelésekhez és hangmintákhoz, amik lehetővé teszik számukra, hogy az egykori analóg hangzásokat a mai ízlésnek megfelelően tudják igazítani és átalakítani. Ennek köszönhetően gyakori a mai zenéknél, hogy a kazetták és bakelit lemezek hangzását utánzó torzítást, szaturációt, vagy épp a vintage szintetizátorok és dobgépek jellegzetes hangjait le tudják képezni. A zenei streaming szolgáltatók megjelenésével pedig esélye nyílt rá a frissebb generációknak, hogy a régi zenéket meg tudják hallgatni; hogy fel tudják fedezni azt a világot és érzést, amit addig nem. Megismerhetik azokat az előadókat, akik inspirációként szolgálnak a mai zenei irányzatok számára.
Miért olyan népszerű a retró zene?
A retró hangzás sokak számára azért lehet vonzó, mert olyan korszakokat képes megidézni, amelyekben a zene sokkal érzelemgazdagabb, egyedibb, igazibb és színesebb, mint a modern, digitális hangkeverésű zenék. A szövegek is sokkal közelebb tudják magukhoz vonzani az embert; több a mondanivalójuk, és nem olyan egyszerűek és vulágrisak, mint sok mai dalszöveg. Így tehát a retró nemcsak egy stílus lesz, hanem egy életérzés is, ami sokak számára egy kis színes menedéket nyújt a hétköznapokban.
Az egyre gyorsabban változó világban a régi által vissza tudunk nyúlni valamihez, ami nem változik; ami ugyanolyan, és ez biztonságot nyújt. Az idősebb generációknak kellemes emlékeket idéz fel, a nosztalgia által megszínesíti a szürke monotonitást, ezáltal pedig a fiatalabbak közelebbi kapcsolatba tudnak kerülni a szüleikkel, nagyszüleikkel. Meg tudnak ismerkedni az ő fiatalkorukkal, hogy milyen volt ABBA-ra táncolni a ’70-es és ’80-as évek diszkóiban, Frank Sinatrára elkölteni egy romantikus vacsorát, vagy a rádióban Hungáriát és Neoton Famíliát hallgatni. Így tehát a retró zenék a közösségi élményt is megteremtik; kulturális összetartozást hoz létre a generációk között.
Miért új a retró?
A retró életérzés nemcsak pszichológiai és szociológiai jelenségekkel bír, hanem esztétikailag is új lehetőségeket ad a művészeknek. Kreatív, innovatív módon lehetőségük van a múltból származó elemeket felhasználni és ötvözni a modernekkel. Hisz amikor egy előadó visszanyúl a múltba és újraalkot valamit, akkor annak nemcsak a zenei esztétikáját próbálja átadni, hanem tiszteletét és rajongását is kifejezi, illetve új kontextusba helyezi a régit. Így lesz a retró új irányzat, amelyben az ismerős és a régi életérzés találkozik az újjal.
(Kollár Tímea Aranka, Hallgató Magazin, Budapest)
