Magyarországon, és az Európai Unió nagy részében a fiatalok 18 évesen válnak választópolgárrá. Ezzel szemben van pár ország, ahol már az ennél is fiatalabbak is voksolhatnak, míg egyes helyeken ez a korhatár eléri a 21 évet. Vajon melyik a jobb döntés? Mikor válik egy fiatal politikailag éretté?
Helyzet a világban és Magyarországon
A választójog hazánkban igen érdekes utat járt be, hiszen a XIX. századtól kezdve rengeteg uralkodó, valamint több kormány is változtatott a választási törvényen. Ez sokszor érintette a korhatárt is. Általánosan megfigyelhető ugyanakkor, hogy hiába változott sokszor, egy-két esetet kivéve ezek a módosítások a választójog kiterjesztését jelentették. Az utolsó korhatárt érintő változtatás 1949-ben történt, azóta él a törvény, amely kimondja, hogy 18 éves kortól lehet valaki választópolgár.
Napjainkban ez a 18 év a világátlag. Európában és a világon, az országok többségében ekkortól jogosult valaki arra, hogy voksoljon. Azonban már a kontinensen is találunk ellenpéldákat. Görögországban 17 évesen, Ausztriában és Máltán pedig már 16 évesen szavazhatnak a fiatalok. Szomszédainknál 2010-ben vitték lejjebb a korhatárt, azóta két választást is így bonyolítottak le, Málta pedig 2018-ban követte a példájukat.
Miért fontos a felkészültség? Mikor lesz valaki elég érett?
Számtalan oka van annak, hogy a fiatalok számára miért fontos a választások előtt a felkészültség. Először is, amint valaki választókorú lesz, lehetősége nyílik arra, hogy a jövőjét meghatározó kérdésekben a népszavazásokon, valamint a jövőjére szintén nagy hatással lévő választásokon kifejezze a véleményét. Emellett sok ember szerint a választópolgárrá éréssel egy társadalmi felelősségtudat is jár, hiszen ekkortól kezdve a fiataloknak ugyanannyi beleszólási joguk van a társadalom ügyeibe, mint a már idősebb felnőtteknek.
Az egyik legfontosabb kérdés pedig, hogy mikor is lesz egy fiatal érett arra, hogy felelősségteljesen és átgondoltan menjen szavazni?
A válasz erre szinte minden embernél más, hiszen ez a dolog szinte kivétel nélkül egyénfüggő. Vannak, akik már 15-16 évesen hihetetlenül tájékozottak, és a véleményüket is a lehető legtöbb nézőpont megvizsgálásával alakítják ki, viszont olyanok is rengetegen vannak, akiket még a húszas éveik derekán sem érint meg a politika. Az érettség fogalma is szubjektív, viszont itt azért ki lehet alakítani egy általánosan elfogadott álláspontot. Így megállapítható, hogy aki több oldalról tájékozódik és képes bonyolultabb összefüggéseket is átlátni, az megfontoltan képes elmenni szavazni.
Sokatok az elmúlt években lett nagykorú, és jövőre lesz elsőválasztó, ami legalább olyan nagy dolog, mint az érettségi, de azért nem olyan nehéz. Ezért javasoljuk, hogy bármilyen választás vagy szavazás esetén – legyen az a lakóhelyedet vagy akár az egész országot érintő –, szánj időt a tájékozódásra, ismerd meg a jelölteket, hallgasd meg az álláspontjaikat, alakítsd ki a véleményeder és ezt követően menj el szavazni! Tudjuk, hogy politika sokszor bonyolult, ráadásul rendkívül unalmas tud lenni, viszont elengedhetetlen eszköze a társadalom fejlődésének és jobbá tételének – nem utolsó sorban pedig a te életedet is befolyásolja.
(Lendvai Martin)
